Elméleti Mechanika

Dr. Paragi Gábor

Követelmények
• Mindenkinek a félév során egy 5 perces kiselőadást kell tartania
egy választott témából (pl. egy tétel ismertetése) a gyakorlaton. A
választott anyagról küldjön egy email-t 2020 szeptember 30.-ig. Ha
valakinek nincs ötlete, hogy miből szeretne előadást tartani, tudok
adni anyagot, jelentkezzen nálam email-ben a jövő hétig.
(paragi@gamma.ttk.pte.hu)
• Korábban minden előadás egy 5 perces kisdolgozattal kezdődött,
mely az előző előadáson elhangzott anyagból tesz fel kérdéseket.
Csak definiciók és/vagy tételkimondások szerepelnek ebben.
Valószínüleg ez most elmarad.
• Gyakorlati jegy: A félév során 2 z.h.-t írunk, ezek adják a gyakorlati
jegy alapját. Ezt egészíti ki a kiselőadásra kapott jegy.
• A z.h.-időpontja: 2020 október 14
• 2020 december 2
 Ajánlott irodalmak:
• Gyémánt Iván – Nagy-Gál Katalin: Elméleti Mechanika
(Szegedi Egyetemi Kiadó)
(http://elmmech.uw.hu/index.html)
• Hraskó Péter: Elmélet Fizika 1. jegyzet
(http://peter.hrasko.com/files/mechanika2.pdf)
• Nagy Károly: Elméleti Mechanika.
(https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_519_42282/index.html)
• Landau-Lifsic: Elméleti Fizika sorozat 1. kötet. Mechanika.
• https://ocw.mit.edu/ans7870/8/8.01/f16/readings/MIT8_01F16_TableOfContents.pdf
• Goldstein: Classical Mechanics.
Koordináta rendszerek
Síkbeli koordináta rendszerek:

Térbeli koordináta rendszerek

 Néhány fogalom
• Mozgás: A helyzet változása az időben. Ehhez szükség van a tér és idő
értelmezésére, mely a fizikában egy mérési eljárás megadását jelenti.
A klasszikus, nemrelativisztikus mechanikában a tér 3D-os euklideszi tér,
az idő pedig a tértől független skalár.
• Tömegpont: olyan test, amelynek belső struktúrájától az adott feladat szem-
pontjából eltekinthetünk, és kielégítően jellemezhetjük a helyvektor időbeli
megadásával.
• Helyvektor: A választott vonatkoztatási ponttól (origó) a tömegponthoz húzott
vektor. Valamilyen bázisvektorrendszer rögzítése után (koordinátarendszer
választás!!! pl: Descartes-féle derékszögű)
a helyvektort egyszerűen csak a bázisvektorok lineáris kombinációjának
együtthatóival szoktuk megadni.
r
Így Descartes-féle derékszögűben: ez

A mozgást a helyvektor időbeli változásával írjuk le: ex ey

 Néhány fogalom
• Pálya: azon pontok mértani helye, melyeken a tömegpont a mozgás során
áthalad.
• Trajektória: A tömegpont mozgását leíró helyvektor képe a térben (síkban).
• Elmozdulás: A trajektória kezdeti pontjából a végpontba mutató vektor.
• Sebesség: a mozgás jellemzésére szolgáló mennyiség.
Szemléletes bevezetése: egyenes vonalú, egyenletes mozgások összehasonlítása.
(gyorsabb mozgás, lassabb mozgás: v=s/t ) Itt az elmozdulás és az út megegyezik.
Általánosítás: Ha Δ elmozdulás történik Δt idő alatt, és elég kicsi időt veszünk,
akkor az elmozdulás nagysága és az út lényegében megegyezik. Vegyük a
végtelen kicsi határeset és a sebességet a
következőképp definiáljuk:
Δ, Δt :
azaz, a sebesség a helyvektor időszerinti
első deriváltja. (vektormennyiség)
komponensei D.-féle krsz-ben:
• Gyorsulás: A sebesség időderiváltja.
Newton posztulátumok (axiomák)
Newton: Prirlcipia Mathematica Phylosophiae Naturalis (1687):

1. (tehetetlenség elve; már Galilei is felismerte)

Minden test megtartja nyugalmi állapotát, vagy egyenes vonalú egyenletes
mozgást végez, míg valamilyen külső hatás ennek megváltoztatására nem
kényszeríti.
(később pontosítunk)

2. (dinamikai alapegyenlet, mozgástörvény)

A mozgásmennyiség változása arányos az erő hatásával, fordítottan a hatás idő-
tartamával és az erő hatásának irányába történik

3.
A hatás egyenlő az ellenhatással, vagyis két test hatása egymásra egyenlő
és iránya ellentétes
Megjegyzések az első posztulátumhoz
(Nagy K. könyv, Gy.I. jegyzet)
Def.: Az mozgást egyenes vonalú egyenletes mozgásnak (e.v.e.m)
nevezzük, ha és konstansok.

Az első axióma impliciten azt állítja, hogy van olyan koordinátarendszer melyben a
magára hagyott (izolált) test ilyen mozgást végez. Az ilyen koordinátarendszereket
inerciarendszernek nevezzük.

Azaz általánosságban nem igaz, hogy egy magára hagyott test e.v.e.m-t végez,
az csak speciális koordinátarendszerekben igaz. Így az 1. axióma pontosabb
megfogalmazása :

Vannak olyan vonatkoztatási rendszerek, amelyekben a testek mindaddig

megtartják nyugalmi vagy e.v.e.m állapotukat, amíg külső erő nem hat rájuk.

Ezekben a rendszerekben érvényesek a newtoni axiómák az eredeti alakjukban.

Nem-inerciarendszerben pl. újabb tagokat kell adni a mozgásegyenlethez.
(inercia-erők)
Tétel: Inerciarendszerben magára hagyott test gyorsulása zéró (Biz.: két deriválás)

Tétel: Inerciarendszerhez képest állandó sebességgel mozgó koordinátarendszer

szintén inerciarendszer.

;
m
⃗𝑟 ´ ( 𝑡 )

⃗
𝑟 (𝑡) O´
⃗
𝑅 (𝑡)
O
Megjegyzések a második posztulátumhoz
A mechanika alapfeladata annak meghatározása, miként változik meg a testek
mozgásállapota külső erők hatására. Ezt a második törvénnyel megfogalmazott
alapegyenlet (mozgásegyenlet) segítségével lehet megtenni, azonban egyelőre
ismeretlen fogalom a második törvényben szereplő „mozgásmennyiség” kifejezés.

Def.: mozgásmennyiség (impulzus, lendület) :

A második axióma azt mondja ki, hogy a mozgásmennyiség megváltozása arányos

az erőhatással, annak irányába esik, valamint fordítottan arányos a hatás idő-
tartamával. Képlettel:

infinitézimálisan kicsi változást tekintve:

Amennyiben a vizsgálatokban a tömeg állandó (nem-relativisztikus eset) úgy fennáll:

Megjegyzések a második posztulátumhoz
A mechanikában az erő az idő, hely és sebesség fv.-e:

Newtoni determináltság elve ebből következik: a test helyzete és sebessége

minden időben meghatározza a test gyorsulását.

Egyetlen tömegpont esetén, Descartes-féle derékszögű koordinátarendszerben

komponensenként lehet írni:

Ez 3 db másodrendű (6-od rendű), közönséges differenciálegyenlet-rendszert

jelent. Adott rendszer esetében 6 kezdeti adatra (3 hely és 3 sebesség adat)
megadására van szükség.
Megjegyzések a harmadik posztulátumhoz
A harmadik posztulátum azt a tapasztalatot fejezi ki, hogy bármely hatás kölcsönös,
azaz, ha egy test mozgásállapota egy másik test hatására megváltozik, azaz erővel
hatnak rá, akkor ez a test is visszahat a másik testre, azonos nagysággal, de
ellentétes iránnyal.
Legyen pusztán két tömegpontból álló rendszerünk, melyben az A test erővel
hat a B testre. Ekkor a 3. posztulátum miatt B test is hat A-ra, melyet jelöl és

Felhasználva az erőnek az eredeti alakban (impulzussal) felírt definícióját kapjuk:

Azaz a harmadik posztulátum következménye egy megmaradási tétel:

Zárt rendszer össz-impulzusa állandó.
 Dinamikai rendszer, fázistér
(1 tömegpont esetén 3db. másodrendű diff. egy. rsz.)
Vezessünk be új koordináta jelölést:

Def: állapottér (fázistér): Az x1 ... x6 koordináták által kifeszített vektortér.

fázisgörbék
Mozgás képe a fázistérben: fázisgörbe.
x
Tétel: (Egzisztencia és unicitás tétel)
Ha folytonos és x szerint folytonosan differenciálható, ak-kor
pontosan egy olyan görbe van, amely kielégíti a(z)
a) differenciálegyenletet x0 kezdőhelyzet
b) kezdeti feltételt
c) és szerint folytonosan differenciálható
t0 t
Az fázisgörbék soha nem metszik egymást!
Példa: Lineáris harmonikus oszcillátor
x2

t=0 A
x1

t=π/2ω A
Munka, munkatétel
Ha m tömegű anyagi pontra állandó erő hat és azt elmozdítja egy egyenes
mentén -szakasszal, akkor az erő munkát végez.

Def.: A munka az erőnek és az elmozdulásnak a skaláris szorzata.

Koordinátarendszertől független számolása:

Teljesítmény:
 Példák munkára
GmM := A

r2
2

O r1 2’
1
Def: Tömegpont mozgási energiája:

Tétel: (Munkatétel)

Biz1:
Biz2:
Erőtér, konzervatív erőtér
Def.: Az erőtér egy olyan erőfüggvény, ami csak a helytől függ:

Def.: Egy erőtér konzervatív, ha az erőtér munkája nem függ a görbétől,

csak a kezdő és a végponttól:
2
γ

1 γ'

Tétel: egy erőtér akkor és csak akkor konzervatív, ha bármely zárt görbére
vett integrálja nulla.
Biz: ” ” Tfh. konzervatív és veszünk két pontot (1 és 2) egy tetszőleges
zárt görbén, melyen γ: (1) →(2) és γ’: (2) →(1) egy körbejárást jelent.

γ 2

1 γ'
Potenciál, potenciáltér
Tétel: Ha konzervatív, akkor létezik olyan skalármező (skalártér), a egyenlettel
definiált potenciál, melynek negatív gradiense az erőt adja.

Biz:

Következmény: konzervatív erőtér rotációja nulla.

Következmény megfordítása: Egy egyszeresen összefüggő tartományon, ha
akkor konzervatív.

Ellenpélda:
 Energiamegmaradás
Tétel: (energia megmaradás) konzervatív erő hatása alatt mozgó test energiája
(a kinetikus és a potenciális energia összege) állandó, azaz ha és konzervatív,
akkor a

egy mozgás során.

Megjegyzés: Az potenciál csak egy additív konstans erejéig meghatározott.

(zérus szint választása tetszőleges). Pl: U’=U+C ahol C=konstans. Ekkor U és U’
ugyanannak az erőnek a potenciálja, azaz .
Biz.:

de a munka a görbétől független:

+ =0 →

T1+ =T2+