CSILLAGÁSZAT ÉS

ŰRKUTATÁS
 I.
Mesterséges égitestek mozgása
Kozmikus sebességek
 Mesterséges égitestek

műhold mesterséges bolygó

(mesterséges hold) - Nap körül kering
- bolygó körül kering

- csak olyan magasságban

keringhet tartósan, ahol a
légkör fékező hatása már
elhanyagolható
Első kozmikus sebesség (körsebesség):
Az a sebesség mellyel egy műhold (hajtómű
használata nélkül) egy bolygó felszínéhez
közel, a bolygó körül körpályán képes
keringeni
Mekkora a Föld körül keringő műhold sebessége?
a gravitáció tartja körpályán a műholdat: Fcp  Fgrav
a felszínhez közel a gravitációs erő m∙g: m  acp  m  g
osztunk a műhold tömegével: acp  g
v2
kifejtjük a centripetális gyorsulást: g
r
kifejezzük a sebességet: v  gr
r = 6370 km
 g = 9,81 m/s²
r = 6370 km = 6370000m a Föld sugara (mivel a
műhold a felszín közelében kering, ezért ezzel
számolhatunk, mert ehhez képest néhány 10 km
elhanyagolható)

műhold h h<<r
v  gr
r
m m
v  9,81 2  6370000m  7905,04
Föld
s s

A Földnél az első kozmikus sebesség 7,9 km/s

Második kozmikus sebesség (szökési
sebesség I.):
Az a kezdősebesség mellyel a műholdat
fellőve, legyőzi a bolygó gravitációs vonzását
és parabolaíven haladva elhagyja annak
gravitációs mezejét
km km
vII .  2  vI . vII .  2  7,9  11,2
s s
Ha a műhold sebességének nagysága az első és
második kozmikus sebesség közé esik, akkor
ellipszispályán fog keringeni a bolygó körül, mely
pálya annál elnyújtottabb, minél nagyobb a
sebesség.
 vII .

vI .
bolygó
vI . vvII .

km
vI .  7,9
s
km
vII .  11,2
s

A bolygót így elhagyó mesterséges égitest a

Naprendszert azonban nem hagyja el, a Nap körül
keringő mesterséges bolygóvá válik.
Harmadik kozmikus sebesség (szökési
sebesség II.):
Az a kezdősebesség mellyel a műholdat
fellőve az a Naprendszert is képes elhagyni
km
vIII .  42,1
s
 geostacionárius műholdak
Geostacionárius műholdaknak nevezzük az
olyan műholdakat, melyek a Földről nézve
egy helyben állónak tűnnek
• az Egyenlítő fölött keringve együtt mozognak a
Földdel
• ezeknek a műholdaknak az az előnye, hogy a
róluk kibocsátott jelek vételéhez a földi
antennákat csak egyszer kell rájuk irányítani
• típusai: (Tk. 210.o.)
- hír- és távközlési műholdak
- meteorológiai műholdak
- navigációs műholdak
a) hír- és távközlési műholdak
• 1965. április 6-án lőtték fel az első
geostacionárius (hír-közlési)
műholdat az USA-ban, melynek
neve Early Bird volt
• a távközlési műholdak a
föld-részek közötti
telefon-, tv- és adatátviteli
kapcsolatot segítik

modern távközlési műhold Early Bird

b) meteorológiai műholdak
• a földfelszínnek egyszerre közel a felét látják
• segítségükkel a meteorológiai folyamatok
nyomon követhetők, így az időjárás előrejelzések
is pontosabbá váltak
c) navigációs műholdak
• az általuk kibocsátott rádiójelek vételével meg-
határozható a műholdaktól való távolság, abból
pedig igen nagy pontossággal a földrajzi
helyzet
 Mekkora sugarú körpályán keringenek a
geostacionárius műholdak? 210.o.
a gravitáció tartja körpályán a műholdat: Fcp  Fgrav
a felszíntől távol a gravitációs erőt a mM
F F
cp

Newton-féle erőtörvény
grav

adja: m  acp    2
r
mM
ma   
cp 2
r
2

M
v mM
m   
acp    2
2
r r
osztunk a műhold    tömegével:
2
v M
r r 2
r
2 M
v   2
r v M
kifejtjük a centripetális


2  r   gyorsulást:

2

  
M   2
 T  r
r r
2 M
beszorzunk a pályasugárral: v   
r
2
 2  r   M
kifejtjük a sebességet:    
 T  r
 2 2
4  r  M
elvégezzük a négyzetre emelést: 2
 
T r
2
M  T
kifejezzük a keresett pályasugarat: r3   
4  2
2
γ = 6,67∙10-11 N∙m²/kg² M  T
r3  
M = 5,974∙1024 kg a Föld tömege 4  2
T = 23 óra 56 perc = 86160 s a keringési idő (1 na p)

5,974  10 24
 86160 2 r = 42 160 000 m
r  3 6,67 10 11 
4  2 = 42 160 km
A pályasugárból levonva a Föld 6370 km-es
sugarát kapjuk, hogy a geostacionárius műholdak
35790 km magasan keringenek a felszín felett.
 II.
A csillagászat fejlődése Keplerig
(Tk. 128-130.o.)
Kepler törvényei
Elképzelések a Világegyetemről
Ókor:
• Úgy gondolták, hogy a csillagok a Föld
körül keringenek (pl. Arisztotelész,
Euduxosz ie. IV. szd)
• Ptoleimaiosz (ie. II. szd): összefoglalta az
akkori csillagászati ismereteket
Elmélete szerint a világmindenség
középpontjában foglal helyet a mozdulatlan
Föld, és körülötte kering a Hold, Merkúr,
Vénusz,Nap,Mars, Jupiter, Szaturnusz
A ptoleimaioszi geocentrikus
világkép
1./ Nikolausz Kopernikusz
(1473-1543)
• a korábbi geocentrikus
világnézet helyett a
heliocentrikus világképet
fogalmazta meg
• a bolygók mozgását a Nap
körül kezdetben körpályákon
képzelte el, de mivel ezt
megfigyelései nem igazolták
módosított ezen
Kopernikusz, lengyel csillagász
szerint a világmindenség
középpontjában a Nap, nem pedig a
Föld van
,
ha Föld van a
középpontban a
bolygók pályája
túl bonyolult
2./ Tycho Brahe
(1546-1601)
• korának legprecízebb
csillagászati megfigyelője
•hatalmas mennyiségű
adatot jegyzett le
• távcső nélküli
megfigyelései igen
pontosak
(2 szögmásodperc
pontosságúak!)
 3./Giordano Bruno
(olasz, XVI. szd)
Azt állította, hogy a
Nap is egy csillag.
A katolikus egyház
veszedelmes
eretneknek
nyilvánítva, elevenen
elégettette Rómában
(1600-ban)
4./ Galileo Galilei
(1564-1642)
• megfigyeléseihez
távcsövet épített
• felfedezte a Jupiter 4
holdját (Io, Europa,
Ganymedes, Callisto)
• a Jupiter és holdjai a
Naprendszer modelljét
jelentették, így fontos
érvként szolgált a
heliocentrikus világkép
mellett
Galileo Galilei
Tisztán felismerte, hogy a
bolygók keringenek a
Nap körül, de félt az
egyház haragjától és
tanait visszavonta.
Halálos ágyán állítólag
megerősítette:
eppur si muove,
vagyis
mégis mozog a Föld
5./ Johannes Kepler
(1571-1630)
• Tycho Brahe mérési
adatai alapján
megfogalmazta
törvényeit a bolygók
mozgásáról
• bár e törvények igen
fontosak, de csak leíró
jellegűek,
magyarázatot nem
adnak a mozgás
Kepler I. törvénye:
A bolygók a Nap körül olyan ellipszis
pályákon keringenek, melynek egyik
gyújtópontjában a Nap van.

r1
r2

Tehát nem körpályákról van szó, így a

bolygó - Nap távolság (vezérsugár) a
mozgás során periodikusan változik!
Kepler II. törvénye:
A bolygóktól a Naphoz húzott vezérsugár
azonos idők alatt egyenlő területeket súrol.

T1= T2

T1

T2

Tehát a bolygók napközelben nagyobb

sebességgel mozognak, mint naptávolban!
Kepler III. törvénye:
A bolygók keringési idejének négyzetei úgy
aránylanak egymáshoz, mint a Naptól mért
középtávolságuk köbei.

3
a
2
 állandó
T
Tehát a Naptól távolabbi bolygóknak több időre
van szükségük az amúgy is hosszabb pályájuk
megtételéhez!
 A bolygók adatainak összehasonlító táblázata

r1 r2 a α
T v
Naptól mért Naptól mért Naptól mért a pályasík és a
  keringési átlagsebesség
legnagyobb távolság legkisebb távolság középtávolság Föld pályasíkja
idő (év) (km/s)
(millió km) (millió km) (millió km) közti szög (fok)

Merkúr 70 46 58 0,24 47,9 7,0

Vénusz 109 107 108 0,62 35,0 3,4
Föld 152 147 150 1,00 29,8 0,0
Mars 249 207 228 1,88 24,1 1,9
Jupiter 816 741 778 11,86 13,1 1,3
Szaturnusz 1507 1347 1427 29,46 9,6 2,5
Uránusz 3004 2735 2871 84,01 6,8 0,7
Neptunusz 4537 4456 4497 164,79 5,4 1,8
Plútó 7375 4730 5914 248,43 4,7 17,1
5./ Isaac Newton
(1643-1727)
• megfogalmazta az
általános
tömegvonzás
törvényét: F  
m1  m2
r2

m1  m2
F   2
r
• ezzel magyarázatot
adott többek között a
bolygók mozgására
is
 III.
Az űrkutatás legfontosabb
állomásai
1./ Ciolkovszkij
- a többlépcsős rakéták elmélete (1903):

A kozmikus sebességeket elérni csak

többlépcsős (többfokozatú) rakétákkal lehet.
Ha a rakéta egy-egy
fokozata már elhasználta
üzemanyagkészletét,
akkor leválik a törzsről,
így a kisebb tömegű
rakétát az új fokozat
hajtóművének beindítása
tovább tudja gyorsítani.
2./ Szputnyik-1
• 1957. október 4. Szovjetunió
• az első mesterséges égitest (műhold)
3./ Lajka, az űrhajós kutya
• 1957. november 3. Szovjetunió
• az első világűrbe utazó élőlény
• a Szputnyik-2-vel utazott
4./ Explorer-1
• 1958. január 31. USA
• az első amerikai műhold
• mérési adatai alapján Van Allen felfedezte a
később róla elnevezett elektromosan töltött
részecskéket tartalmazó sugárzási övezetet
5./ SCORE
• 1958. december 18. USA
• az első hírközlési műhold (nem
geostacionárius!)
• 1958 karácso-
nyán Eisenhower
elnök tv-üzenetét
sugározza
6./ Lunyik-1
• 1959. január 2. Szovjetunió
• az első mesterséges
égitest, mely
megközelítette a
Holdat
• ezután Nap körüli
pályára állt, tehát ez az
első mesterséges
bolygó
7./ Lunyik-2
• 1959. szeptember 14. Szovjetunió
• az első földi tárgy, mely másik égitestre, a
Holdra jutott
8./ Tiros-1
• 1960. április 1. USA
• az első meteorológiai műhold
 Tiros-1

a Tiros-1 startja
a Tiros-1 által készített felhőkép
9./ Jurij Gagarin (1934-1968)
• 1961. április 12. Szovjetunió
• az első űrhajós
• a Vosztok-1 űrhajóval 104 perc alatt megkerülte a
Földet
• repülőpilótaként, gépbalesetben vesztette életét
10./ űrséta
• 1965. március 18. Szovjetunió
• Leonov az első ember az űrben, aki kiszállt az
űrhajóból
11./ Early Bird
• 1965. április 6. USA
• az első geostacionárius
műhold
• hírközlési feladatokat látott el
12./ „a Holdraszállás”
• 1969. július 20. USA
• Neil Armstrong volt az első ember, aki a Holdra
lépett
• az Apollo-11 további utasai Aldrin (szintén a
Holdra lépett) és Collins voltak
az Apolló-11 startja

az Apolló-11 Földre
visszatért kapszulája
az Apolló-11 képe a Földről
13./ Voyager-2
• USA, 1977-ben felbocsátott űrszonda
• a Jupiter, a Szaturnusz és az Uránusz mellett
elhaladva 1989-re ért a Neptunusz közelébe, ezen
bolygókról küldött információkat (ezek révén
fedezték fel hogy a Jupiternek, az Uránusznak és a
Neptunusznak is van gyűrűrendszere, továbbá
eddig ismeretlen
holdakról is készített
felvételeket)
• az űrszonda napjainkra
már elhagyta a Nap-
rendszert
a Voyager-2 képe a Jupiterről
14./ Farkas Bertalan
• 1980. május 26. Magyarország-Szovjetunió
• az első magyar űrhajós repülése (szovjet
űrhajón)
15./ Mir
• 1986-2001. Szovjetunió/Oroszország
• az első Föld körül
keringő űrállomás
• személyzete a
súlytalanság
állapotában végzett
különféle kísérle-
teket (pl. ötvözetek,
kristályok alaku-
lása), ill. figyelte
meg a Földet és az
űrt
16./ Columbia
• 1981. április 12. USA
• az első többször
felhasználható
űrrepülőgép
17./ a Discovery és a Hubble-űrtávcső
• 1990-ben a Discovery
űrrepülőgép juttatta Föld
körüli pályára a Hubble-
űrtávcsövet
• a 11 tonna tömegű, 13 m
hosszú távcső
működését a légköri
jelenségek nem
zavarják, így a földi
távcsövektől sokkal jobb
képek készíthetők vele

a Discovery startja
a Discovery földetérése
a Hubble-űrtávcső
a Hubble-űrtávcső
felvételei
18./ ALFA
• 2000. novemberétől USA-Oroszo.-EU-Japán-Kanada
• az első nemzetközi űrállomás