Ludvig Van Beethoven (1770-1827) (forrás:beethoveniskola.hu, operakalauz.wrm.

hu

Német zeneszerző, a zenetörténet egyik

legnagyobb alakja. Fiatalságát szülővárosában,
Bonnban töltötte. Édesanyja fia zenei
tehetségét hamar felismerte, csodagyerekként
koncerteztette, első hangversenye 1778-ban volt, 8 éves korában.

Első publikált művét, a Dreßler-változatokat 1782-ben adták ki.

Beethoven atyja maga is muzsikus lévén eleinte maga próbálkozott fia zenei
nevelésével, amit aztán nemsokára jobbnak látott Johann Gottlob Neefére bízni.
Ez szerencsés döntésnek bizo­nyult, a korai, színvonalas zenei képzés is
hozzájárult, hogy Beethoven már nagyon fiatalon számos jelentős művet
komponált. Neefe ajánlására 1784 júniusában Beethovent udvari orgonássá
nevezik ki Miksa Ferenc szolgálatába
Ludvig Van Beethoven (1770-1827) (forrás:beethoveniskola.hu, operakalauz.wrm.hu)

1787-ben Bécsben felkeresi Mozartot. 1792-ig a Bonni Operaházban

hegedűsként játszik. 1792 novemberében költözik Bécsbe, ahol Haydnnál tanult.
Eredményeit leginkább önművelésének köszönhette. 1795. március 29-én adja
első bécsi koncertjét.

1795-ben kezdte meg nyilvános zongoraművészi szereplését és adta ki első

művét. 1800-ban mutatják be első szim­fóniáját. 1803 elején mutatja be a c-moll
zongora­versenyt, és ezt követően komponálja élete addigi legfőbb művét, az
Eroica-szimfóniát.
Ludvig Van Beethoven (1770-1827) (forrás:beethoveniskola.hu, operakalauz.wrm.hu)

1808-ban mutatják be az V. és VI. szimfóniát, a G-dúr zongoraversenyt és a

Karfantáziát. 1809-től kezdődően néhány éven át Beethoven számos népies
dalt dolgoz fel angol felkérésre. 1809-ben írja legderűsebb hangú Fisz-dúr
zongoraszonátáját.
1811-ben írja a monumentális Esz-dúr zongoraversenyt, és a zongo­rás
kamarazene meghaladhatatlan remekét, a Főhercegi triót.
1816-ban az ősztől sokat és súlyosan betegeskedő Beethoven egy „új kor”
nyitányául megírja az op. 101-es A-dúr zongo­raszonátát.
Ludvig Van Beethoven (1770-1827) (forrás:beethoveniskola.hu, operakalauz.wrm.hu)

1800 körül kezdődő fülbaja egyre súlyosbodott, és 1808-ban hallásának

romlása már lehetetlenné tette hangversenyezéseit. 1818-tól szinte
teljesen süket volt, visszavonultan élt. Krónikus májbaja 1825-ben
kezdett elhatalmasodni szervezetén, 1827. március 24-én este halt
meg.
Beethoven a bécsi klasszicizmus legszubjektívebb hangú mestere. Nagy,
nemes eszméket öntött zenébe. Műveit a felvilágosodás, a klasszikus
német filozófia és a francia polgári forradalom humanista eszméi
hatották át. Nem műértők kis köréhez, hanem az egész emberiséghez
akar szólni.