APÁCZAI CSERE JÁNOS

(1625-1659)

„Apátzai Tsere János. Kolozsvári professzor, a filosofiában és a Szent Írás

magyarázatában doktor. Származott a Barcaságon Apáca nevű faluból: aki
kolosvári oskolában elsőben, azután a gyulafejérvári, abban az időben szépen
virágzó kollégyiomban nagy serénységgel és épülettel tanult.”
(Bod Péter: „Magyar Athénás” 1767)
1. Erdélyi protestáns iskolaügy a XVII. században:
• Az egyházi iskolaügy szerzői a kollégiumtípusú iskolák más
szóval „latin iskolák” létesítését tartották elsőrendű
feladatuknak.
• Ezen kollégiumok kezdő évfolyamaiban a kisgyerekek
anyanyelven sajátították el az írás-olvasást, de tanítóik ettől
kezdve igyekeztek mihamarabb bevezetni őket a latin nyelv
rejtelmeibe.
• Az iskoláztatás fellendülése első sorban Iktári Bethlen Gábor
uralkodásának időszakára tehető, amelyet más szóval Erdély
aranykorának is emlegetnek.
• Bethlen Gábor számos kollégiumi diák támogatását magára
vállalta, így az akadémiai tagozatot végzett hallgatók külföldi
egyetemre járását is támogatta.
• A meghívott tudósók, költő és irodalomtudós, filozófus és német
teológus személyében jelentek meg.
?Hogyan lehet az egyre növekvő tudásanyagot a rövidre szabott emberi
élet alatt elsajátítani? – olyan tömörítő összefoglalási kísérletekkel, mint
például a görögök „enkükliosz paideiá”-ja (innen ered a közismert
enciklopédia szó) és a „hét szabad tudomány”.
• Bethlen szándéka:
- elsősorban ne papképző intézmény legyen az „Academico-Gymnasium”
- legyen művelt, világi nemes férfiak színvonalas képzésének színhelye
- a tanulás nem csak nemes ifjúk előjoga legyen
- Legyenek megbüntetve azok a földesurak, amelyek megtíltják
jobbágyaik gyerekeinek kollégiumi tanulását.
Apáczai Csere János:
• 1625-ben született, székely szabadparaszti családban.
• Tanulmányait:
Apácán(szülőfalujában): - elemi ismeretek, alapfokú latin

Kolozsváron(óvárosi református iskola) : Bethlen Gábor

intézkedésére hoztak létre
Itteni tanárai közül Porcsalmi András hatott rá leginkább –
felhívta a fiatal Apáczai figyelmét: az enciklopédikus ismeretek és
a tapasztalati (reális) tudományok megismerésének
jelentőségére.

"Gyakran megtörtént - írja Apáczai a Magyar Enciklopédiában -, hogy ez a kiváló és

alapos képzettségű tudós messze-messze elkalandozott a mesterségek és tudományok
magasztalásában, és néhányszor szívélyes közvetlenséggel megmutatta nekem ritka és
mélységes műveltségének kitűnő tanújelét, azokat a jegyzeteket, amelyekben maga
foglalt össze csaknem minden tudományt. Ugyanakkor pedig engem is őszintén
buzdított, hogy idővel majd hasonlót készítsek. Szorgalmát bizonyos mértékben
utánozni akarva, írásaiból sok részletet kezdtem kimásolni saját használatomra."
partikuláris

A XVII. század elején a kolozsvári "triviális" (közismert) latin

iskolában:

• A tanulmányok középpontjában a grammatika-retorika-poétika hármas

egysége állott.
• A természettudományok iránt is nyitott enciklopédikus módszer megjelenése
új fejlemény volt Apáczai korában, s az iskolai tananyag gazdagodását-
szélesedését eredményezte

A kolozsvári latin iskola ekkoriban a gyulafehérvári kollégium

ún. "partikuláris„ (részleges) iskolája volt.
• Ugyanazok voltak a patrónusai, mint az anyaintézetnek
• A század első felében nem rendelkezett akadémiai tagozattal, ezért a diákok,
ha filozófiát és teológiát akartak tanulni, a gyulafehérvári kollégium
akadémiai tagozatára mentek át.
A XVII-XVIII. századi református kollégiumok, az ún.
"anyaiskolák„

• A falvak esetében ez elemi iskolákat jelentett

• Nagyobb vidéki településeken pedig a középszintű latin
iskolák 
• A partikulák élére általában az anyaintézet küldött
igazgató-tanárt
• Az igazgató természetesen magával vitte az "alma
mater„ (tápláló anya) tanterveit, tankönyveit, alkalmazta
az ott elsajátított módszereket.
• Munkáját a praeceptorok (diákok) segítették, akik maguk
oktatták alsóbb osztályos társaikat.
Apáczai (1643-1648)
• A gyulafehérvári kollégium diákja
• A nagyhírű Alstedt ekkor már nem élt, de enciklopédikus felfogása
továbbra is elemi erővel hatott Gyulafehérvárra
• Személyes kapcsolatba léphetett, az akadémia egyik világhírű
tanárával, Johann Heinrich Bisterfelddel.

Apáczai így számol be erről a Magyar Enciklopédia bevezetőjében:

"Bisterfeldi Henrik János tanítványai közé számláltatván, oly tanítóra
találtam az ő érdemes személyében, kiben szinte úgy lángolt a
tudományok szereteti, mint az első oktatómban.„

Bisterfeld:
• Angliában és Hollandiában tanult
• Alstedthez hasonlóan ő is az enciklopédikus tudást tartotta korszerűnek:
A hit és a tudás összeegyeztetésére törekedve azt az elvet fogalmazta
meg, hogy senki sem értheti meg igazán a Szentírást enciklopédikus
ismeretanyag nélkül.
• Emellett puritánus-presbiteriánus meggyőződését sem rejtette véka alá,
de mindvégig óvatos, diplomatikus maradt.
• A fejedelem bizalmas tanácsadója volt
A puritanizmus : (puritas = tisztaság)

• A XVI. század második felétől kezdve terjedt el.

• Követői a legfőbb értékeknek az egyszerűséget, erkölcsi
tisztaságot, szorgalmat és takarékosságot tartották
• Emberileg elviselhetővé, humánussá akarták tenni az úr és
szolga, a földesúr és a jobbágy közötti viszonyt is.

A puritánusok mozgalmán belül két irányzat alakult ki:

• radikális independens - ők kényszeríttették ki I. Károly király

bíróság elé állítását
•  presbiteriánus - képviselői mérsékelt reformokat kívántak
Az egyházigazgatásnak a protestánsoknál is
kialakuló központosítása ellen emeltek szót. Az egyházközségek,
eklézsiák vezetését a nemesek és jobbágyok köréből
választott presbiterek kezébe kívánták juttatni.
• Apáczait meghívták a marosvásárhelyi latin iskola igazgató-rektori állására. Nem
fogadta el, mivel időközben Geleji Katona István erdélyi püspök külföldi
egyetemekre küldte tanulni
• Apáczai  hollandiai egyetemekre "bujdosott", az akkori idők "minta tőkés
államában" folytatta tanulmányait.  Harderwijk újonnan alapított egyetemén
teológiai doktori címet szerzett
• René Descartes (1596-1650) - Apáczait is magával ragadta, hamarosan ő is
csatlakozott a kartéziánusok táborához
•  XVII. században: Arisztotelész-féle hierarchikus világkép X , egy mechanikus
világgépezet-felfogás , természettudományok-sokat fejlődtek
• "cogito ergo sum“ - irracionalizmus -> racionalizmus
• puritánus eszmék: már gyulafehérvári tanulóévei alatt megismerkedett,
 meggyőződéses puritánussá-presbiteriánussá azonban csak Hollandiában vált
(Amesius)- „Technometria”: a fizikai munkát és a gyakorlati mesterségeket a
humán és reál tudományokkal azonos mélységben
• Apáczai 1651 szeptemberében megnősült, felesége: Aletta van der Maet utrechti polgárlány
• az erdélyi püspök, Csulai György hazahívó levele- feleségével és kis gyermekével 1653
tavaszán indult haza Erdélybe
• hazatérte: gyulafehérvári kollégium - a poétikai osztály vezetése, beköszöntő
beszéddel mutatkozott be-  "A bölcsesség tanulásáról" (De studio sapientiae)
• Vergilius mű, a Georgica magyarázatakor (+kommentárok, szövegmagyarázatok)
• fizikát, csillagászatot és földrajzot tanított-felsőbb osztályos teológus hallgatók is
• 1655 tavaszán- Gyulafehérvárra menekült Isaac de Basire ,angol teológus, akit a fejedelem a
gyulafehérvári kollégium vezető professzorává tette; mindent elkövetett, hogy a
fejedelmet, II. Rákóczi Györgyöt a puritánusok ellen hangolja
• "a presbiterianizmus út az independentizmushoz“- II. Rákóczi György megfosztotta Apáczait
állásától, s elűzte Gyulafehérvárról
• a kolozsvári református kollégium élére került; hatalmas munkát végzett itt
• tanítványaival újjáépítette a tűz által elpusztított iskolát, tanított, tanulmányokat írt, harcolt
papi ellenfeleivel, védekezett a rosszindulatú intrikák
• tüdőbaj végzett vele 1659 szilveszterén, fiatal felesége sem sokkal élte túl.
 Fő művei:
1.)Magyar Enciklopédia:

•Átfogó szintézisbe ötvözte kora tudományos eredményeit.

•A XVII. század tudományainak teljes körképét igyekezett egy pedagógiailag
elsajátítható műveltség-egészbe transzformálni.
•Kezdeményezését az tette páratlanná, hogy a magyar nyelvet hívta segítségül.
•A nyelv még nem rendelkezett a tudományok egyes fogalmait pontosan tükröző
szakkifejezésekkel
•Apáczainak ezért nyelvújító tevékenységet is kellett végeznie.
•Új magyar szavakat teremtett
A Magyar Enciklopédia művelődéstörténeti jelentősége:
•Új vonás a magyarnyelvűségen túl- az, hogy a vaskos kötet felépítése Descartes
tudományelméletét követi:
•a) Alapvetés: ismeretelmélet, matematika, geometria, mechanika. Apáczai Descartes nyomán
halad, aki szerint a világ anyagi minőség, és leglényegesebb tulajdonsága a kiterjedés
•b) Természettudományok: csillagászat, földrajz-fizika-kémia, biológia-fiziológia-pszichológia,
állattan-növénytan-ásványtan, városépítés-mezőgazdaságtan
•c) Humán tudományok: történelem, erkölcstan-államtan-iskolaszervezettan. (A történelemmel
foglalkozó részben ír az angol polgári forradalom eseményeiről)
•d) Teológia: Amesius munkái alapján állította össze
• Az Enciklopédia tizedik része
• ,,Az embernek magaviseléséről" íródott
• A tanítóval szemben igen szigorú követelményeket támaszt:

a)A tanító erkölcsösen éljen, "tanítványainak jó s dicséretes példát adjon".

b) "Elég tudós legyen" hivatalának betöltéséhez.
c) Tudását "jó lelkiismerettel" másoknak is adja át.
d) Tanítványait "mint atyjok szeresse", tanítsa őket "világosan, röviden és teljességesen"..
e) Említse meg őket "Isten előtti könyörgésében".
f) Ajándékokon "ne legyen kapdosó".
g) Törekedjen arra, hogy tanítványai "erkölcsét és nyelvét" fejlessze.
h) Szerettesse meg magát tanítványaival.
i) Tanítói munkáját "a külömb-külömb féle elmékhez jól alkalmaztassa".

• A magyar pedagógus érdeme a rendszerbe foglalás és a magyar nyelvre történő fordítás terén
egyedülálló.
• Jól ügyelt arra, hogy az általa pontosan definiált fogalmak összefüggő rendszerbe illeszkedjenek.
•Kiknek készült a Magyar Enciklopédia?

•Az erdélyi kollégiumokat befejező nemes ifjak számára

•Fontos szerepet szánt könyvének a kollégiumi oktatásban is.
•Tudományos kézikönyvként használhatták volna az akadémiai tagozat nagydiákjai
•A kezdő diákok tanítóinak munkáját segítette volna mint "módszertani segédkönyv".
 
•Tanulságos Apáczai iskolakoncepciója is. A Magyar Enciklopédia előszavában - amelyet
még Hollandiában írt:

•a) Először az anyanyelvű folyékony olvasásra kell megtanítani a gyerekeket

•b) Ezután kerülne sor az Enciklopédia egyes fejezeteinek,
meghatározásainak feldolgozására.
•A következő sorrendet javasolja: földrajz, ásvány-, növény- és állattan, erkölcsi,
gazdasági és államtani ismeretek, matematika, geometria, fizika, metafizika, logika.
•c) Nyelvtanulás következne erre: négy nyelv elsajátítását tartja fontosnak. Először
a görög, majd a latin, héber és arab nyelv tanulásával kell foglalkozniok a kollégiumi
ifjaknak.

•Látható: Apáczai elképzelésében a jövő a múlttal alkot egységet. Széles körű

enciklopédikus-természettudományos ismeretanyagot kívánt tanítani anyanyelven, erre
építette a négy nyelv oktatását
2. A műveltség elsajátításáról (De studio sapientiae)
• 1654 januárjában a tanulmányok sorrendjével is foglalkozott; a gyulafehérvári
iskola tanulmányi rendjét a következőképpen vázolta fel:
1.szint:magyar nyelvű olvasás és írás, majd latin, görög, héber nyelvű olvasás és
írástanulás
2.szint: a tanulók írják le a rendelkezésükre bocsátott kézikönyvből (ami lehet a
Magyar Enciklopédia is) az enciklopédikus alapfogalmakat, s a fogalmak
összefüggéseit szemléltető "tabellákat" (táblázatokat). Az egyes
szakkifejezéseket - az anyanyelven túl - latinul, görögül, héberül és - lehetőleg -
arabul is el kell sajátítani (azért, hogy a fiatal ember megismerhesse a régi arab
kultúra értékeit is)
3.szint: az előzőek sikeres elvégzése - s a szigorú vizsgák - után az akadémiai
tagozaton a diákok választhatnának a következő tudománycsoportok
közül: retorika-történelem, logika-metafizika, matematika-asztronómia-zene,
fizika-orvostudomány, teológia-jogtudomány
 3. A tanács:
• Apáczai átérezte tanítványai gondját, mert segítséget akart nekik adni a tanuláshoz.
• 1654- ben megjelent a mű teljes címe „Tanács, mellyet Jochyamus Fortius ád Apáczai János által
egy tanulásban elcsüggedt fiúnak”
• A kis mű az „elcsüggedt fiú” és Fortius beszélgetése. Apáczai gondolatait őt tolmácsolja, ő próbál
lelket önteni, a tanulás keserveitől elkedvetlenedett diákba.
• Apáczai általános elvei:
1. Tűzz ki magad elé célt, amit ember el nem ért, de persze nem kell „karó hegyében tökeszteni”
(világgá kürtölni), hiszen ez csak a többiek gúnyolódására adna okot.
2. Az eredményes tanulás érdekében mondj le a világi örömökről, dolgozz lankadatkan szorgalommal.
3. Légy kitartó. Ha kezdetben még nem látszik munkád eredménye ne csüggedj.
4. Ne csábítson a pénz.
5. Örülj a sikereknek. De ha kudarcot vallasz, keresd az okát, és változtass magatartásodon.
• Apáczai tanulási módszereit illetően az olvasás, a hallás, az elmélkedés, a taníttatás és az írás
szerepét emeli ki. Olvasni társaságban érdemes, ha többen vagyunk segíthetünk egymásnak. Viszont
kerülni kell az értelmetlen fecsegést, ahelyett a tudománnyal kell foglalkozni olvasni kell és írni.
 4. Az iskolák szervezésének nagy szükségességiről
(De summa scholarum necessitate) :
• Apáczai ily gondolatokat fogalmazott meg a beszédében: „Ideje hát, hogy
felébredj, te álmos, te mámoros, te hályogos szemű magyar nép!”;„Drága
gyermekeid, hazánk reményei már bölcsőjüktől fogva a tudatlanság
feneketlen örvényébe merülnek..";"Még egyszer mondom hát, serkenj fel, és
állíts alsó iskolákat!”
• Rámutatott az erdélyi iskolaügy elmaradottságára, hiányosságára:
1. A kollégiumok tanulóifjúságának jelentős része nem alkalmas magasabb
tanulmányokra.
2. Kevés a kollégiumokban a jó, rátermett tanár
3. A protestáns egyház papjai, akik ugyanolyan képzettséggel rendelkeznek,
mint a tanárok, többnyire lenézik a felügyeletük alá rendelt tanárokat.
4. A kálvinista iskolákban a pap mellett még az egyházközösség
elöljáróságának a tagja, a kurátor felügyelete a tanár munkája. Ezek a
kurátorok többnyire műveletlen emberek voltak, akik ellenezték az újításokat.
• Sok középszintű, latin iskola volt Erdélyben de többségének nincs
folytatása, akadémiai tagozata. A meglévő akadémiákon is csupán
bölcseletet és teológiát tanítottak. A kollégiumok ha jó tisztviselőket
akarnak képezni, akkor korszerűbb, szélesebb körű,
természettudományokkal bővített ismeret- együttest kell a fiatalokkal
elsajátíttatniuk.
• Iskolakoncepciója széles körű népoktatás, hasznos ismereteket nyújtó
középiskolák, melyeket színvonalas, egyetemi rangú akadémia tetőz be.

Apáczai Csere János hiábavaló szélmalomharcot vívott,

ugyanis iskolaügy reformálására vonatkozó átfogó
tervezete a maga korában nem válhatott valóra.
KÖSZÖNJÜK A
FIGYELMET!
ANTAL BLANKA
BALLÓ ENIKŐ
PÁL ANDREA