GÖRÖGÖK

KÉSZÍTETTE: VARGA ZSÓFI 11. OSZTÁLY

 GÖRÖG SZOKÁSOK:

• Görögországban nincsenek anyakönyvvezetők. Itt

kétféleképp regisztrálhatunk egy házasságot: Dimarchio-
ban vagy templomban. Míg utóbbit általában Pazar
szertartás kíséri, a Dimarchio-ban történő házasságra
ünneplés nélkül kerül sor. A menyasszony és a vőlegény
bemennek, majd egyszerűen kitöltik az űrlapokat és kész.
• Ha a gyermekünket Görögországban akarjuk keresztelni,
akkor először egyházi házasságot kell kötnünk, vagy
annak meglétét bizonyítani.
• Mellesleg, a görögök nem sietnek a családalapítással: a
fiatalok általában 30 év után házasodnak és kb. 35 éves
korukban szülik az első gyermeküket.
 GÖRÖG SZOKÁSOK:

• Görögországban a válás teljesen

szokatlan dolog. A görögök ugyanis
védik a házasság intézményét, így a
válások százalékos aránya Európában itt
a legalacsonyabb. Egy válás rengeteg
pénzbe kerül, valamint, aki hat hónapnál
kevesebb ideig szeretne házas maradni,
az nem is válhat el. A görögök számára a
család a legfontosabb.
GÖRÖG SZOKÁSOK:

• A görögök minden találkozás

alkalmával két puszit adnak
egymásnak. Ez a hagyomány
ugyanúgy elterjedt a férfiak körében,
mint a nőknél. A barátok és ismerősök
körében ez tökéletesen működik, de ha
több alkalommal találkoznak
valakivel, őt is két puszival köszöntik.
A görög emberek ezzel azt sugallják,
hogy azonosak vagyunk velük.
 GÖRÖG SZOKÁSOK:

• Az országban létezik egy hagyomány, miszerint

szülés után negyven napig nem látogatható meg a
baba és édesanyja, addig csakis ajándékokat lehet
küldeni az újszülött számára. Egy törvény szerint
pedig a szülési szabadság alatt, tíz hónapon át
fizetett szabadság jár a nőknek.
• Ezt követően négy hónapig nem kap fizetést,
illetve, ha a szülés után tizennégy hónappal nem
megy vissza dolgozni, akkor elveszti a munkáját.
 GÖRÖG SZOKÁSOK:

• A görögök követik a "csak könnyedén"

elvét. Ez azt jelenti, hogy mindenkinek
szent joga van a pihenéshez. Mindent
meg lehet csinálni egy kicsit később. A
“sigá-sigá” kifejezés megmagyarázza a
görög életmód lassú ütemét. Innen
származnak a történetek is, amelyek a
görögöket lustának tartják. Bármit
képesek elhalasztani, amit csak
lehetséges.
 GÖRÖG SZOKÁSOK:

• A görögöknek is megvan a saját szieszta idejük. Korán kelnek,

ami reggel 6-7 órát jelent, ebédidőben azonban találnak módot a
pihenésre. A mesimeri az egyik fő oka annak, hogy a görögök
átlagos élettartama magas, körülbelül nyolcvan év.
• A mesimeri ideje alatt az utcák, városok kihaltak, csak a
turistákat látni, a helyiek ugyanis otthon tartózkodnak. A szieszta
ideje alatt minden zaj tilos. Nyáron (április 1-jétől szeptember
30-ig) az emberek nem csaphatnak zajt 15-től 17:30-ig és este 11-
től reggel 7-ig. Télen pedig (október 1-jétől március 31-ig)
15:30-tól 17:30-ig, valamint este 10-től reggel 7:30 -ig.
• Ezek a szabályok meglehetősen szigorúak, tehát, ha valaki
megsérti őket, annak súlyos pénzbírságot kell fizetnie.
GÖRÖG MÍTOSZOK:

• Daidalosz mitikus görög képfaragó,

kézműves, művész. Az ókori
hagyomány úgy tartja, hogy ő találta
fel a fafaragást, a fűrészt, a fejszét, a
fúrót. Ő faragott először lépő
lábakkal, nyitott szemekkel, elálló
kezekkel emberi alakokat. A
szájhagyomány több istenszobrot
Daidalosz alkotásának tart.
 GÖRÖG MÍTOSZOK:

• - Ikarosz Daedalus fia volt, egy nagy tudású bölcs öregember, aki képes volt
megépíteni azt a labirintust, amelyben Minos király bezárta a minotauruszt. Mondta
a király, nehogy bárki is megtudja, hogyan találja meg a kiutat a labirintusból, úgy
döntött, hogy a bölcset és Ikarust egy életre bezárja egy toronyba.
• Daedalus arról álmodozott, hogy megszökik a börtönéből, de nem tudott szárazon
vagy tengeren menekülni. Végül arra a következtetésre jutott, hogy a levegőbe
menekülhet, és így viaszból és madártollból két nagy viaszszárnyat készített.
Indulás előtt a bölcs Daedalus figyelmeztette Ikarust, hogy ne repüljön túl magasra
vagy túl gyorsan, mivel a viaszszárnyak nem fognak tartani.
• Mindketten megkezdték a repülést, elmenekültek bezártságuk elől. De Ikarosz,
látva a Nap szépségét, figyelmen kívül hagyta apja jelzéseit, és egyre magasabbra
repült, és megpróbált közelebb kerülni, amíg csaknem megérintette a napot. De a
szárnyak nem álltak ellen a hőnek, szétestek, és Ikarust előre beugrotta az üregbe és
meghal. "
 TÁNC:
SIRTAKI
• A Sirtaki, más néven a syrtaki, valószínűleg
az egyik leghíresebb görög tánc, amelyet a
világ minden tájáról ismertek. Kevés ember
tudja azonban, hogy a sirtaki csak az 1960-
as években nyúlik vissza. Valójában Mikis
Theodorakis, a kiemelkedő görög zenész
teremtette a táncot a görög Zorba filmnek.
A hasapiko és a hasaposerviko táncok
váltakozó lassú és gyors lépéseivel szrtaki
született. Leghíresebb tulajdonsága a
gyorsulás, a 4/4-es tempótól a 2/4-es
tempóra. Táncolnak egy vonal vagy kör
alakban, kezét a szomszédaik vállára
helyezve.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!