Stilisztika és intermedialitás

szeminárium

Bodor Ádám
A barátkozás lehetőségei

Bemutatót készítette:
Asztalos Ágota
Csiszér Norbert
Kovács Attila-József
 Kicsoda Bodor Ádám?
❖ 1936. február 22-én született Kolozsváron
felső-középosztálybeli családba

❖ a kommunista hatalomátvétel megviselte;

korán fel kellett nőnie

❖ 1965-től jelentek meg rövid terjedelmű

írásai az Utunkban

❖ 1969-ben megjelenik A tanú címmel az első

novelláskötete
❖ művei elfordultak a kommunizmus
ideáitól, ezért egyre kevesebb támogatást kap az
állam és a sajtó részéről

❖áttelepszik Magyarországra (1982), és

Az Eufrátesz Babilonnál (1985) és
Sinistra körzet (1992) című műveivel
beépül a magyar irodalmi köztudatba

❖ 2003-ban megkapja a Kossuth-díjat

 A barátkozás lehetőségei.
Novellák és film
❖ Bodor Ádám számos művét megfilmesítették

❖ nyolcvanéves születésnapja
alkalmából a Magvető kiadónál
megjelenik:
⮚ a négy novellából álló kötet
⮚ a 2007-es filmadaptáció DVD-je
❖ a kiadás szokatlan jellege:
⮚ eredeti mű és adaptációjának ilyen szintű
összekapcsolása
❑ destigmatizálja a filmes feldolgozást

❖ a barátkozás lehetőségei nem csak emberi

viszonyokra vonatkozhat, de irodalom és film
kapcsolatára is
 Az írói stílus jellegzetessége

❖ „A kavargó nyelvek és kopár helyszínek nagyon jellemzőek

Bodorra, a négy novellában szereplő helyzetek viszont a
megszokottnál kissé hétköznapibbak”

❖ „A novellák egyszerű pillanatképek: van köztük egyetlen

csattanóra épülő, csendes krimi, párkapcsolati minidráma, jól
ismert, de kérdőjelesen pozitív végkicsengésű hatalomjáték és
hamisítatlan weiszgizella-történet.” (Gyöngyösi Lilla)
KÉRDÉS: Ki is az elbeszélő? Milyen szerepet tölt be?
Melyek a jellemzői?
 „Az, aki elbeszéli a történeteket, azáltal válik
e világ igazi alkotórészévé, hogy nem elhallgatja a
mögöttes összetevőket, hanem nem is érinti őket: ezek az ő számára sem
léteznek.” (Margócsy István)

 az olvasónak nincs közvetlen hozzáférése a szereplők gondolataihoz,

motivációihoz (csak a testi reakcióihoz, a párbeszédtöredékekhez)

 a novellákban „ott él …a nagy, elfelejthetetlen és összetéveszthetetlen

kelet-európai tapasztalat a mindennapi történeti világ mindennapi
abszurditásáról” (Margócsy István)
 Az elbeszélés
❖ kizárólag a Sofőrünk egy rosszabb napja c. novellában
jelenik meg E/1-es narráció
⮚ ennek ellenére: ridegség, az érzékelhető világra való
korlátozottság
❑ gesztus, mimika, párbeszédben elhallgatás

❖Margócsy István szerint:  

⮚ a narrátor „úgy viselkedik, mintha csak világának szereplői
közül lenne az egyik”
⮚ a tudás limitált nem csak az olvasó, de az elbeszélő számára is
❑ ő sem tud többet (vagy nem akarja azt a látszatot kelteni, mintha lehetne
többet tudni),
⮚ nem ítélkezik és nem kommentálja a szereplők viselkedését
KÉRDÉS: Melyik helyszín típusra melyik
novella illik?

➢ privát és nyilvános:
 Dujmond titka (A sofőrünk egy rosszabb napja)

➢ magán és közösségi:
 Amirás lakása és viszonya Emerik úrral (A
barátkozás lehetőségei)

➢ intim és megfigyelői:
 őzmegfigyelő szállás (És akkor majd látjuk egymást)
 Helyszínek
❖ banalitás, egyszerűség, ismerősség (útmenti kocsma)

❖ kelet-európai panoptikusság (Dánél Mónika)

KÉRDÉS: miben nyilvánul meg a helyek köztessége, kettősége?

(pl. privát és nyilvános)

❖ panoptikusság vs. intimitás

➢ privát és nyilvános
➢ magán és közösségi SZÉTSZÁLAZHATATLANSÁG
➢ intim és megfigyelői
 Nevek
KÉRDÉS: Mit mutatnak meg a nevek a karakterekről és a
világukról?
 a nevek jelölik viselőjük tulajdonságait és etnikumát (a nevek nem
rendelhetők egyetlen etnikumhoz)
 Kirajzolódik egy interkulturális kontakt zóna

❖ Név-térkép:
 Amirás - örmény eredetű név

 Kuptor Dzsoni - román (cuptor)+fonetikai angol adaptáció (Johnny)

 Weisz Gizella - szász eredetű név (weiß)+ finn-ugor/sváb eredetű női

név
 Dujmond - román (duioșie)
• Bodor novellái olyan geokulturális teret hoznak létre,
amelyben az ott élő etnikumok egymással folytonos
érintkezésben, szimbiózisban vannak. (Kulturálisan ismerős
elemekből felépülő világ [Románia, a kelet-európai
államszocializmus atmoszférája], de a sajátos prózapoétika
folytán nem lehet referenciálisan értelmezni: a leírt világban
az irracionalitás/irrealitás és valóság, a szokatlan, az abszurd
és a hétköznapi közötti határok elbizonytalanodnak.)
❖román-magyar interkulturális kontaktzóna

❖ kelet-európai panoptikusságban zajló

emberi kapcsolatok árnyalatait hozza létre

❖ „megfigyelők és megfigyeltek rácsozata jelzi a

megjelenített világ ‘karcolt lencséken’ keresztüli,
azaz a mediális közvetítés általi közös
megfigyelésben való jelenvalóságát”
 Megfigyelő és megfigyelt

❖ fel- és alárendeltségi viszony mindegyik műben (akarat

erőltetése; felügyelő és felügyelt)

❖ Amirás és Emerik
➢ „Tegye be az ablakot, zárja be az ajtót! Menjünk el valahová!”
➢ „– Emerik úr akar tőlem valamit. […] – Persze. Azt akarom, hogy jól
érezze magát.”

❖ Weisz Gizella és Kuptor Dzsoni

➢ Dzsoni hitegeti Gizellát, a távcső a kapcsolatuk elhidegülésének és
eltávolodásuknak a szimbóluma. A távcső az optikai intimitás
eszközévé válik.
❖ Varga és Vargáné
➢ leszólja feleségét
➢ „Várj még egy kicsit – mondta
Vargáné. […]– Ja. Na húzd csak
fel azt az ablakot.”
❖ Nemes úr és a portás
➢ mindentudó és alattvalójának viszonya (mindig egy lépéssel a
portás előtt jár, Orwell Nagy Testvérére emlékeztető figura)

 kelet-európai panoptikusságban zajló emberi kapcsolatok árnyalatait

hozza létre
❖ „A privát és nyilvános, magán és közösségi, intim és megfigyelői
struktúrák szétszálazhatatlan kötegekként jelennek meg ezekben az emberi
viszonyokban” (Dánél).
• a novellák „oly bensőségesen közvetítenek megfigyelt intimitásokat, hogy
ezáltal (nyugati, illetve fiatal, nem kommunizmusban szocializálódott,
azonban atmoszférára érzékeny) olvasójukat is intimizálják a
közmegfigyelésbe.” (Dánél)
Köszönjük a figyelmet!
 Bibliográfia
Petőfi Irodalmi Múzeum: Bodor Ádám
❖ https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/bodor-adam

Szépírók Társasága: Bodor Ádám

❖ https://szepiroktarsasaga.hu/tagok/bodor_adam.215.ht
ml?pageid=973

Műkritika: Dánel Mónika

❖https://docplayer.hu/116445452-Uton-a-baratkozas-
lehetosegei-kulturalis-es-medialis-kontaktzonak-
danel-monika-78-danel-monika-kritika-kritika-uton-
79.html