A KŐZETBUROK

FÖLDRAJZA
A Föld belső szerkezete
A lemeztektonika alapjai
A hegységképződés
Hegységképződés lemezhatárok mentén I.
Hegységképződés a lemezhatárok mentén II.
Hegységképződés a lemezhatárok mentén III.
Hegységképződés I. – Gyűrődés
 Oldalirányú nyomás
 Nagy nyomás, magas hő ->
képlékeny
 -> gyűrődnek
 Alapformája a redő: redőboltozat és
redőteknő
 Álló
 Ferde
 Fekvő
 Áttolt redő
 Álló redő:

 Ferde redő:

 Fekvő redő:

 Áttolt redő:
Hegységképződés II. - Vetődés
 Húzó-, nyomóerők
 Törésvonalak mentén
 Vetősík
 Rög
 Vetődéses formák:
 Sasbérc
 Árok
 Lépcső
 medence
 Sasbérc (C): Sas-hegy, Gellért-hegy

 Árok (B): Balaton, Velencei-tó, Móri-árok

 Lépcső (A): Bükki plató, Afrika

 Medence (D): Tapolcai-medence, Párizsi-

medence
Hegységek típusai
 Gyűrt szerkezetű
 Párhuzamos vonulatok
 Lánchegységek
 Töréses szerkezetű
 Korábbi hegységek lepusztulásából
 Fiatalabbak is lehetnek
Hegységrendszerek

 Kaledóniai-hegységrendszer (óidő)
 Skandinávia, Skóciai hegyvidék, Kelet-Grönland, Appalache északi része
 Variszkuszi-hegységrendszer (óidő)
 Urál, Francia-, Német-, Lengyel-középhegység, Rodope, Nagy-Vízválasztó-
hg., Appalache déli része
 Eurázsiai-hegységrendszer
 Atlasz, Himalája, Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Kaukázus,
Dinári-hg.,
 Pacifikus-hegységrendszer
 Kamcsatka, Kuril-szigetek, Japán hegyei, Kordillerák, Andok
Szerkezeti mozgások –
vulkanizmus, földrengések
 Földrengések

 Mérése: szeizmográffal

 Kőzetlemezmozgások, vulkánkitörés, emberi tevékenység hatására

 Föld belsejében: rengésfészek/hipocentrum (sekély, közepes, mély)

 Föld felszínén: rengésközpont/epicentrum

 Tengerrengés -> szökőár/cunami

 Földrengés erőssége: Richter-skála

 Földrengés pusztításának mértéke: Mercalli-skála

 Vulkanizmus – magma

 Asztenoszféra anyaga
 SiO2 tartalom alapján osztályozzák:
 Alacsony szilikáttartalmú (bázikus): bazaltos
 Közepes szilikáttartalmú (semleges):
andezites
 Magas szilikáttartalmú (savanyú): riolitos
 Magmakamrában képződik
 Felszínre érve: láva
 Vulkanizmus - magmatizmus
 Mélységben megrekedt, felszínt
el nem érő magma megszilárdul,
kikristályosodik -> mélységi
magmatizmus
 Vulkanizmus I.
Távolodó kőzetlemezek:
 Aszteonszférából (1000-1200 C)
 Hasadékvölgy -> bázikus (gabbró) bazalt
 Párnalávák
 Pajzsvulkán, bazaltfennsík
 Hasadékvulkán
 Vulkanizmus II.
Közeledő, alábukó kőzetlemezek
 Megolvadt kőzetlemez (800-900 C)
 Vízdús üledék –> gőzök, gázok ->
robbanások (robbanásos vulkán)
 Kürtő -> semleges (diorit) andezit, savanyú
(gránit) riolit
 Rétegvulkán
 Kaldera keletkezhet
 Vulkanizmus III.
Forrópontos vulkanizmus (hotspot)
 Kőzetlemez belső területein
 Köpenyből feláramló forró magma
 -> lyukat éget a kőzetburokba
 Kőzetlemez fölötte tovább úszik
 Vulkáni törmelék
 Lávacseppek, horzsakövek, lapilli
 Vulkáni hamu és por
 Tufák
 Vulkáni utóműködés
 Fumarola (200-900 C, oldott anyagban
gazdag, vízgőzfeltörés)

 Gejzír (időszakos szökőhévforrás)

 Szolfatára (200-400 C, kénes kigőzölgés)

 Mofetta (100 C alatti, CO2 a terméke

 Savanyúvizek

 Iszapfortyogók
Ásványok és kőzetek
Kőzetek és ásványok

 Elem:
 periódusos rendszerben megtalálható, anyagok legkisebb alkotói
 Ásvány:
 kőzetburkot alkotó, természetes úton keletkezett, vegyjellel felírható, kristályszerkezettel
rendelkező vegyület
 Kőzet:
 A Föld külső kérgét alkotó, nagy kiterjedésben, nagy mennyiségben előforduló ásványkeverék
 Kőzetek, ásványok

 Leggyakoribb elemek
 O, Si, Al, Fe, Mg, K, Ca, Na
 Leggyakoribb kőzetalkotó ásványok
 Kvarc, kalcit, földpátok, amfibol, piroxén, olivin, csillám, agyagásványok

 Ásványok elnevezése többféleképpen történhet

 Elemről (Barit - Ba), Kalcit (Ca), aluminit (Al)
 lelőhely neve: andaluzit, vezuvián, szilvanit
 személyekről: lorandit, goethit, gagarinit
 első Holdról származó: armalcolit (Armstrong, Aldrin, Collins)

 Tulajdonságaikról is: szfalerit (szfalerosz – csaló), grafit (graphein – írni)

 Színükről: azurit, rubin, citrin, klorit
 Kőzet

Magmás Üledékes Átalakult

Mélységi (gránit, diorit, gabbró) Törmelékes (kavics, homokkő, agyag, lösz) Kristályos palák:
Kiömlési (bazalt, andezit, riolit) Vegyi (sókőzetek, mészkő, dolomit, gipsz) Agyagpala, gneisz
Törmelékes (b.tufa, a.tufa, r.tufa) Szerves (mészkő, szénkőzetek) Márvány(mészkőből)
Gazdaságban használatos
ásványkincsek
 Ércek

 Érc: Fém tartalmú kőzet, amiből gazdaságosan fém vonható ki.

 1. Magmás ércképződés
 Kiválási sor
 Nehézfémek
 Urán, ón
 Színes/nemesfémek

 Kiválás az anyagok sűrűsége alapján történik

 2. Üledékes ércképződés
 Bauxit
 Lateritbauxit
 Karsztbauxit
Ércek felhasználása

Kohászat alakítja fémekké

 Nikkel: ötvözőfémként, pénzek
 platina: ritka nemesfém, műszerek, gyógyszerek
 króm: korrózióellenes (nikkelhez hasonlóan)
 vasérc: vas és acélgyártás
 ónérc: bronz
 uránérc: atomipar
 ólom: lőszer, röntgen sugarak elleni védelem
 cink, réz: sokrétű
 arany: ékszerek, gyógyászat
Fosszilis energiahordozók

 Kőszén:
 Üledékes, erdőségekből alakult ki, nagy mélységben és nyomás
alatt, oxigéntől elzárva.
 Minél tovább tartott a szénképződés annál nagyobb a réteg
vastagsága és annál jobb minőségű szén keletkezett
 Fűtőérték alapján rangsoroljuk
 Szénülési sor:
 Tőzeg -> Lignit -> barnakőszén -> feketekőszén -> antracit
 Fosszilis energiahordozók
 Kőolaj, földgáz: elhalt planktonok tengerfenéken lerakódott maradványaiból.
Legfontosabb energiahordozó
Talajburok
TK. 118-121. oldal
Talajburok

 Talaj:
 A földkéreg legfelső, laza, termékeny rétege.
 Anyakőzet mállik, aprózódik,
 Ebben a málladékban mikroorganizmusok és növények telepednek meg.
 Ezek elpusztulásával aztán szerves anyag képződik és megindul a humuszképződés
 Talajképződést befolyásoló tényezők:
 Éghajlati tényezők
 Vízrajzi tényezők
 Földtani tényezők
 biológiai tényezők
 domborzati tényezők
 emberi tevékenység
 Talajburok
 Talaj összetevői
 Talajváz
 Humusz
 Talajnedvesség
 Talajlevegő
 Talajlakó állatok átkeverik a talajt, lazítják, segítik a víz beszivárgását és a
légcserét
 Talajszintek
 A szint: humuszban gazdag felsőréteg. Kilúgozási réteg.
 B szint: humusztartalom csökken, élőlények száma is. Felhalmozódási réteg.
 C szint: anyakőzet
 Talajburok
 Talajtípusok:
 Zonális
 Azonális
 Talajpusztulás
 Talajerózió
Földtörténet
Földtörténet - általános
Történelmi idő
 10-100-1 000 évek
 Emberi léptékben érzékelhető
 Források: írott források, tárgyi emlékek
 Rövid idő alatt történhetnek nagy
változások
Földtörténeti idő
 Millió, milliárd évek
 Emberi léptékben nem érzékelhető
 Források: fosszíliák
 Kormeghatározás: radiometrikus
kormeghatározás
 Millió évek alatt történő változások
 Földtörténeti korok
 Föld kora: 4,6 mrd év
 Hold, meteoritok vizsgálatából számolták ki
 Előrelépés: földtörténeti időbeosztás elkészítése
 Segédtudományok: őslénytan, geológia
 Legidősebb kőzet: 3,8 mrd éves
 Beosztás: ősidő, előidő, óidő, középidő, újidő