Gárdonyi Géza

Egri csillagok
Eger – Gárdonyi Géza
ÉLETE
 1863-ban született Agárdon Ziegler Gézaként (apja
Ziegler Sándor gépész anyja: Nagy Terézia)
 iskoláit Egerben végezte – tanítóképző
 évekig tanítóskodott a dunántúli falvakban
 1885-ben feleségül vette a Csányi Máriát (3
gyerek, 1907-ben elválnak)
 újságírással is foglalkozott Győrben
Tanítóbarát c.
 1891-ben Pestre kerül újságírónak
 1893-as év hozza meg neki a népszerűséget
 1897-ben Egerbe költözik

 fordulat életszemléletében - eddig: függetlenségi

szellemű, elutasítja az uralkodói körök
embertelenségeit és az egyház képmutatását;
mostantól - érdeklik a keleti vallásfilozófiák, a
buddhizmus.
 elzárkózik a fővárosi irodalmi élettől
- „egri remete”-ként él és alkot
 ekkortól beszélünk az érett Gárdonyiról
 jelentősége az 1910-es évekre eltörpül a Nyugat
írói mellett
 a világháború alatt (1914-1918) humanista
magatartást tanúsít
 az 1920-as évek elején egészsége megromlik
 1922-ben halt meg
 sírja az egri várban található
MŰVEI
 A lámpás (regény)
 Igazság a földön (verses elbeszélés)
 Thökölyék (elbeszélés)
 Az én falum (novellás kötet, 1. jelentős műve)
 Egri csillagok 1901
 A láthatatlan ember (történelmi regény, 1902)
 Az öreg tekintetes (kisregény, 1905)
 Ábel és Eszter
 Az a hatalmas harmadik
 Isten rabjai (történelmi regény, 1908)
 Hosszúhajú veszedelem (elbeszélés)
 Pokol fordítása (Dante)
 A bor (színmű)
 Ida regénye (1936, posztumusz: halála után jelenik
meg)
MUNKÁSSÁGA
 kortársai közül sokan nem ismerik el
 kritizálják
 az epika mellett a lírában is alkotott
 ez a népköltészet hatását tükrözte
 a polgárosodás híve
 érdekli a nemzeti múlt, a falusiak élete
 hétköznapi és lélektani mozzanatokra épít
 stílusa egyszerű
 A regény műfaj jellemzői
1. az epikai műnembe tartozó műfaj
2. történetet mond el, melyet egy-egy epizód
szakíthat meg
3. nagy terjedelmű
4. cselekménye bonyolult, több szálon fut (ezek
összekapcsolódhatnak)
5. időben és térben kiterjedő eseménysort mond el,
 
6. fordulatos,
7. hőse többször áll döntéskényszer előtt
8. sokszereplős (fő-, mellék-, epizód szereplők)
9. a szereplők jelleme, érzésvilága a cselekmény
közben bontakozik ki
10. mindig vall írói nézeteiről, az élethez való
viszonyáról
 Csoportosítása
1. terjedelme alapján: kisregény, nagyregény
2. témája alapján: történelmi, család, kaland,
fejlődés
3. célcsoport (akiknek szól): gyermekregény,
lányregény, ifjúsági regény
 TÖRTÉNELMI REGÉNY
Régi korban játszódik, történelmi
eseményeket, hősöket idéz fel.
Főszereplő:
Többnyire kitalált.
Oka: az írói képzelet szabadabban mozoghat.
Mellékszereplő:
Közismert történelmi alak.
Aktuális mondanivaló megfogalmazása.
(aktualizálás)
 Gárdonyi történelmi regényei

Egri csillagok (1899 – 1901)

Eger ostroma
A láthatatlan ember (1902)
Attila hun fejedelem kora
Isten rabjai (1908)
Szent Margit élete egy kertészfiú
szemével
„Az Isten rabjai nekem a legszebb
regényem.
Az Egri csillagok a legjobb regényem.
És A láthatatlan ember a legkedvesebb
regényem.” (Gárdonyi Géza)
 A regényről
Első címe: Hold és csillagok
Alcíme: Gergely diák
A Pesti Hírlap kezdte közölni
folytatásokban 1899-ben (két év alatt
készült el).
1901-ben jelent meg regényként.
 Az Egri csillagok forrásai
1. Tinódi Lantos Sebestyén históriás
énekeit olvasta:
1. Buda vesztéről c.
2. Török Bálint fogságáról c.
3. Egri históriának summája c.
2. Széchenyi Könyvtár levéltárában
tanulmányozta a 16. századról szóló
szövegeket.
3. Eger városának története.
4. Személyes élmények –
bejárta Buda, Szigetvár, Eger,
Sopron, Erdély,
Konstantinápoly – Jedikula

5. Megismerte a korabeli török:

életformát, öltözködést, vallási
szertartásokat.
 Előzmények
A mohácsi csatát követően trónviszály lépett
fel I.Ferdinánd és Szapolyai János között,
amely kedvezett a terjeszkedő oszmánoknak.
Szapolyai János idővel rájött, hogy országlása
a török terjeszkedést segíti elő, így 1538-ban
Váradon titokban békét kötött korábbi
vetélytársával.
Ez a szerződés azt jelentette, hogy
I.Ferdinánd-ra száll Szapolyai Jánoshoz tartozó
országrész, akkor is ha férfi utódja születik.
Meg is született az utódja és ez okot
adott Jánosnak, hogy felbontsa az
egyezményt.
Ferdinánd fegyverrel akart érvényt
szerezni jogainak, s közel 30 000 fős
sereget küldött Buda ostromára.
1541-ben a törökök segítségével
sikerült visszaverni az osztrák
csapatokat.
Buda bevételével az ország három részre
szakadt.
 A Habsburg I. Ferdinánd magyar király
birtokolta a Királyi Magyarországot,
a középen elterülő török hódoltsági területeket
I. Szulejmán, valamint
Erdély, ahol az elhunyt Szapolyai János
gyermeke, II. János magyar király uralkodott,
de II. János névlegesen volt uralkodó, igazából
Fráter György kezében összpontosult a hatalom.
A három részre szakadt
országa
 Eger ostroma
1552. szeptember 4-én vette kezdetét. (szept.13. – okt.
17.)
A törökök körülbelül 1 hónapig ostromolták Eger
várát.
A 75 000 fős török hadsereg ágyúival lövette a
várat.
 A többszörös török túlerővel szemben 2100
magyar sereg állt.
De a fölény ellenére vereséget mértek a török
ostromlókra.
1552. október 17-én elvonultak a vár alól így
szerkezete:
 alaphelyzet: Gergő gyermekkorának
eseményei
 bonyodalom: a török támadás megindulása,
Török Bálint elrablása
 cselekmény kibontakozása: Gergő felnőtt
életének kalandjai, összekapcsolódva a
történelmi eseményekkel: Éva megszöktetése,
út Konstantinápolyba, álruhás szabadítás,
hazatérés, Jancsika elrablása, Gergő Egerbe
megy
 tetőpont: Eger ostroma
 megoldás: Gergő családjának és
Egernek szerencsés
megmenekülése
idő:

 A főhős élete egy-egy

szakaszának bemutatásával, ill. a
történelmi események időrendben
történt felsorolásból tudjuk meg a
regényből az időt
 kb. 20 év
 a vár ostroma 38 napig tartott
1. rész-Hol terem a magyar vitéz?
1533-mat írunk,a patakban két gyermek fürdik,a
leány,Vicuska Cecey Péter gyermeke.A fiú Gergő.
Jön egy török,aki elköti a lovat,elrabolja a két
gyermeket.
Gergő megszökik.
Dobó fiának fogadja.
Tárgyak:
-Jumurdzsák elveszítette zöldköves gyűrűjét,akkor
amikor a foglyul ejtett Gergő és Éva megszökik tőle, s
Dobó katonái rajtaütnek.
-kard:Dobó adja a regény elején Gergőnek.
I. rész – Hol terem a magyar vitéz?
I. Szulejmán
Gergő és Vica
A talizmán – gyűrű – fogság
A szökés – Dobó
A kard
II.rész-Oda Buda
Nyolc év telt el.
Látogatóban Ceceyéknél
 Gergely török fogságban, kiszabadulása
 Gergely Budán, találkozás Évával
 Buda elfoglalása
II. rész – Oda Buda!
Török Bálint - fogság
3. rész:A rab oroszlán

 Török Bálint raboskodása a Héttoronyban

 Éva szöktetése
 Török Bálint sikertelen szabadulása
III. rész – A rab oroszlán
Vica szökése
Jumurdzsák
Sárközi, a cigány
Török Bálint - Héttorony
Az olasz énekesek
Sikertelen szöktetés
4.rész-Eger veszedelme
Éva megtalálja a vár alaprajzát.
Levél a törököktől.
Eskü,haditerv
Ostrom
IV. rész –Eger veszedelme
Jancsi elrablása
Eger – leltár – a törökök
felvonulása
Az eskü 1.
Az eskü 2. – musical
Hegedűs István hadnagy - Sárközi
Török Jancsi – Varsányi Imre (kém)
– a török kisfiú
Bolyky Tamás halála
Dobó - Hegedűs
 Holdfogyatkozás
A gyűrűt valahogyan a várba kell juttatni. Éva és Miklós
álruhában tartanak a vár felé. Gergő megtalálta a
kardot,amelyet a török dobott be.(előtte nem hitte el,hogy
ott van a fia) Hegedűs áruló-az alagúton át engedte be a
törököket. Ezért felakasztották.
Éva és Miklós haladnak az alagútban.
Miklós önfeláldozása: Az égő gyertyát a puskaporos
hordóra dobta.
Varsányi szerencsésen bevitte Évát a várba.
Dobó levelet írt a töröknek a gyűrű lenyomatával. Ádáz
küzdelemben a magyarok győznek.Egy török asszony
visszahozza Jancsikát.
Az alagút – Hegedűs
Éva és Miklós
Egri nők - musical
Miklós diák önfeláldozása
A koporsó
„…haljunk meg úgy, ahogy
éltünk!”
Az ostrom
Jumurdzsák és Éva
Tűzkerék - Győzelem
AZ EGRI VÁR – MA
Panoptikum - Egri vár
Tinódi Lantos Sebestyén– Gárdonyi Géza
Dobó István – Török Bálint
Szulejmán - Jumurdzsák
Cecey Éva – Bornemissza Gergely
Sárközi – Dobó – Jumurzsák
 Bornemissza Gergely
Pécsi kovácsmester fia.
1552-ben hadnagy a töröktől
ostromlott Eger várában.
Tinódi szerint különösen tűzszerészi
leleményességével tűnt ki, és agyafúrt
ötleteivel, melyek jelentősen
hozzájárultak a védők győzelméhez.
1553. március 13-án, Dobó István
leszámolása után Bornemissza Gergely
átvette az egri vár és a püspöki
javadalmak kezelését. A vár újjáépítése
során ő tervezte és építtette a Gergely-
bástyát.
Az egri vár védelmében való kimagasló
helytállásáért 1553-ban két királyi
birtokadományban részesült, melyek
közül egyikként az Abaúj megyei Léh
falut nyerte el.
1554 novemberében a füleki basa
martalócait megkísérelte feltartóztatni;
Keresztesnél, Csincse határában útjukat állta
és megütközött velük.
Vállalkozása balul ütött ki, csatát vesztett, a
törökök elfogták és Konstantinápolyba
vitték, a Héttoronyban raboskodott.
Felesége 1555 januárjában levélben kérte
Nádasdy Tamás nádort, járjon közbe
szabadulása érdekében. A közbenjárás
sikertelen volt.

 Bornemissza János
Fia, Bornemissza János parancsnoki rangban
nyújtott segítséget a lengyeleknek az oroszok
elleni harcokban, Báthory István lengyel
uralkodása idején.
Bornemissza Gergely alakja ma leginkább
Gárdonyi Géza Egri csillagok című történelmi
regényéből ismert, melynek ő a főhőse, és az
Egri harangokból, amely a Gárdonyi-mű
folytatása.
Nemes János: Egri harangok - in memoriam
Bornemissza Gergely (Zrínyi Kiadó, 1999)
Isztambul
HÉTTORONY - Jedikula
Székely Bertalan: Egri nők
 Keresztrejtvény
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.

11.
12.
13.
14.
15.
16.
 Keresztrejtvény
1. T I N Ó D I
2. K Ö N T Ö S
3. K A R D
4. T A N Í T Ó
5. É V A
6. J A N C S I
7. Z I E G L E R
8. A L L A H
9. T A L I Z M Á N
10. J E D I K U L A

11. F R Á T E R
12. C E C E I
13. A G A
14. B É K A
15. B Á L I N T
16. M E K C S E Y
TinódiFráter
Köntös Cecey
Kard Aga
Tanító Béka
Éva Bálint
Jancsi Mekcsey
Ziegler
Allah
Talizmán
Jedikula
Várkonyi Zoltán: Egri
csillagok
kétrészes film - 1968
 Az egri vár másolata
1969-ben építették fel az Egri vár
másolatát Pilisborosjenő, Csobánka és
Solymár között, az Egri csillagok c. film
forgatásához.

A vár egy széles, a civilizációtól érintetlen

völgyben, egy domboldalban épült, és
körülötte nagyobb hegyek vannak
(Nagykevély, Kiskevély)
A filmforgatás helyszíne
Pilisborosjenő
A filmforgatás helyszínén
Egri vár másolata
A díszletvár
EGER - MINARET
Hagia Sophia – Istambul
(Konstantinápoly)
KÉK MECSET
SZULEJMÁN MECSET