Légzőrendszer

Gázcsere

• Légcsere (fizikai folyamat): a légzőszerv és a külvilág között

• Gázcsere (fizikai folyamat):
- Külső légzés: légzőszerv és a vér között
- Tüdőben: az oxigén a léghólyagocskából a hajszálérbe kerül, a szén-
dioxid a hajszálérből a léghólyagocskákba, majd onnan a külvilágba jut
- Belső légzés: a vér és a szövetek között az oxigén a vérből a
szövetnedvbe kerül, így jut el a sejtekhez, a szén-dioxid a sejtekből a
szövetnedvbe jut, majd a vérbe kerül
- Sejtlégzés ( kémiai folyamat): a sejtben lejátszódó biológiai oxidáció
• Általános jellemzői:
- Oxigén felvétele, szén-dioxid leadása
- Az oxigén a sejtekben történő biológiai oxidációhoz szükséges
- A szén-dioxid a biológiai oxidáció során keletkezik, távozik a
szervezetből
• A légzőrendszer szervei:
- Felső légutak: orrnyílás, orrüreg, garat, gége,
- Alsó légutak: légcső, főhörgők, tüdő
• Orrüreg:
- feladata: szaglás, melegítés, párásítás, tisztítás, védelem a
fertőzésektől
- Csontos váz: orrcsont, orrkagylók
- porcos váz: orrsövény, orrcimpák
- Melléküregek: homloküreg, arcüreg, ékcsont ürege
nyálkahártyával béleltek
a levegőt felmelegítik
- Orrüreg nyálkahártyája: csillós hengerhám, mirigyek,
az orrüreg felső harmadában szaglóhám
• Garat: a levegő és a táplálék útja kereszteződik
- Innen nyílik a két fülkűrt, mely a garatot a középfüllel (dobüreggel)
köti össze
• Gége: a légcső felső részénél, kötőszövetbe ágyazottan
- Porcokból és a hozzájuk kapcsolódó izmokból áll
- Elől: pajzsporc, alul gyűrűporc, hátul két kannaporc, felül a gégefedő
zárja
- Hangszalagok ---- hangképzés
• Hangképzés:
- hangrés: a kannaporcok között, a két hangszalag között
- A kilélegzett levegő hatására a hangszalagok rezgésbe jönnek, a
kiáramló levegőt megrezegtetik: ez a levegőrezgés a hang
- Hang: a levegőoszlop longitudinális rezgése, mely kilégzéshez kötött. A
levegőhullámok azáltal jönnek létre, hogy a gégeizmok működésük
révén állandóan változó méretű hangrést alakítanak ki, amely állandó
akadályt gördít a kilélegzet levegő útjába.
- A hang magassága függ: a hangszalagok hosszától, feszességétől,
helyzetétől (hangrés alakja).
- A végleges hang kialakításában részt vesz még az orrüreg, a szájüreg,
a nyelv és az ajkak.
• A gége helyzete, felépítése befolyásolja az artikulált hangképzést,
ennek emberi evolúciós hatása van
- hangszín: befolyásolja az orrüreg, a nyelv és az ajkak mozgása, a
fogazat, a gége nagysága
- Hangerősség: a hangszalagok amplitúdójától, a kiáramló levegő
erősségétől függ
- Hangmagasság: minél feszesebbek és rövidebbek a hangszalagok,
annál magasabb a hang
- Nők: kisebb méretű gége, feszesebb hangszalagok, magasabb hang
- Serdülőkorban a gége megnő, ennek hatására a hangmagasság
hullámzik, a fiuk hangja mutál, miközben mélyül
• Légcső:
- A gége folytatása, a nyelőcső előtt helyezkedik el
- Hossza kb. 12 cm, átmérője kb. 1,7 cm
- „ C” alakú üvegporcok merevítik, hátsó részén simaizmok, kötőszövet
- A porcok között rugalmas rostok találhatók
- Belül: csillós hám alkotja a nyálkahártyát, - tisztítás, melegítés
• Főhörgő:
- A légcső kettéágazása a jobb és a bal tüdőfélbe
- Belsejét gyűrű alakú porcok merevítik
• Tüdő:
- A mellüregben található
- Lebenyei: a jobb tüdőfél háromlebenyes, a bal kétlebenyes
- Tüdőkapu: a tüdő ereinek ki- és belépési helye
- Mellhártya: a mellkas falával és a rekeszizommal nőtt össze, a tüdő
felszínét borítja, belső és külső lemeze van, a hártyák között
súrlódáscsökkentő savós nedv található
- Hörgők: a főhörgők folytatása, gyűrű alakú porcok merevítik
- Hörgőcskék: a hörgők folytatásai, kötőszövet és simaizomszövet
alkotja
- Léghólyagocskák (alveolusok): a hörgőcskék folytatásai, egyrétegű
laphámból és köbhámból állnak, belsejükben hajszálerek
- A légzőfelület nagysága: kb. 150 m2
• Be- és kilégzés:
- A tüdő a zárt mellüregben található, alul rekeszizom, elől a mellkas fala
határolja
- A tüdőben nincs harántcsíkolt izom, passzívan követi a mellkas tágulását,
önálló mozgást nem végez
- Belégzés: - aktív folyamat
- Megnő a mellüreg térfogata
- A mellhártya két lemezét a savós folyadék összetapasztja (a belső hártya a
tüdőhöz, a külső a mellkashoz rögzül), emiatt a mellkassal együtt tágul
- A tüdőben csökken a nyomás, a levegő a légutakon át a tüdőbe jut
- A rekeszizom összehúzódik, lesüllyed, a mellüreg tágul
- A külső bordaközi izmok összehúzódnak, a bordák emelkednek, a mellkas
tágul
• Kilégzés: -nyugodt állapotban passzív folyamat
- A légzőizmok passzívan elernyednek, a bordák süllyednek, a
rekeszizom bedomborodik a mellkasba, a mellüreg térfogata csökken
- Tüdő: a rugalmas rostok elernyednek, a térfogat csökken, a belső
levegő nyomása nagyobb lesz, a levegő egy része kipréselődik a
tüdőből
- A tüdőben és a mellhártyák között belégzéskor a nyomás csökken,
kilégzéskor növekszik
- A mellhártyák közötti nyomásérték kisebb, mint a külvilágban, illetve a
tüdőben (negatív mellkasi nyomás)
• Vitálkapacitás: erőltetett belégzés utáni erőltetett kilégzés (kb.: 4-5,5 L)
- Mennyisége sporttal növelhető (edzetlen embernél a légzésszám, edzett
embernél a légzés mélysége nő)
- A vitálkapacitás mérése:
- Spirométerrel történik
- A nők vitálkapacitása kisebb mint a férfiaké