AZ ÓVODAI ZENEI ANYAG FELOSZTÁSA

HANGKÉSZLETÜK ÉS EREDETÜK SZERINT

Készítette: Nagy Noémi, Luspai Dominika, Tóth Zsuzsanna, Masevszki Kitti, Szabó Franciska
A zenei nevelés helye az óvodai nevelés állami oktatási
programjában, valamint az óvodai nevelés és oktatás
folyamatában
◦ Művelődési terület: Művészet és kultúra
◦ Alterület: Zenei nevelés
◦ Fő célja: zenei képességek,
készségek és
szokások fejlesztése
zeneértő kisgyermek

RITMUS, ÉNEKHANG, ZENEI-MOZGÁSOS

ÉS DRAMATIKUS JÁTÁKOK,
ZENEHALLGATÁS, HANGSZERES
TEVÉKENYSÉG
◦ Az óvodai zenei anyag számos gyűjtemény tárában fellelhető…
◦ Hangkészlet, szöveg, életkor… szerinti felosztások, példaként említhető Kiss Áron, Forrai Katalin, Lázár
Katalin

◦ Kiss Áron: Felnőttek játékai ölbeli gyerekekkel-tapsoltató, ujjasdi, arcsimogató, stb, Mondókák-
Állatcsalogatók, Sípszókeltők, Naphivogatók, Hintáztató mondókák.. Gyermekjátékok

◦ Forrai Katalin felosztását a hangkészlet szerinti felosztás határozza meg

A zenei nevelés feladata, célja és hatása a gyermeki
személyiségfejlődésre
◦ Feladata: felkelteni a gyermek zenei ◦ A zene és az irodalom, anyanyelvi nevelés
érdeklődését, formálni zenei ízlését és kapcsolata...
esztétikai fogékonyságát ◦ A zene és a testi nevelés kapcsolata...
◦ Célja: a gyermek sokoldalú és harmonikus
fejlesztése
◦ Mozgósítja a gyermek elvont gondolkozását
◦ Fogalmak megértése
◦ Serkenti a gyermeki emlékezetet,
megfigyelőképességet
A gyermekdalok és gyermekjátékok jelentősége
óvodáskorban
◦ Az óvodai gyermekdal és játékdaltanítás a magyar
gyermekjáték-hagyomány anyagából merítkezik,
mely során szerepet kap a hagyományok megismerése Gyermekjátékok közben fejlődik:
és továbbélése Harmonikus mozgás

◦ „A gyermekdalokdalok képezik a csírát, melyből a

◦ Ritmus = gyermeki figyelem
népköltészet fája hajt ki.“ (Riedl, 1864)
◦ Dallam = gyermeki érzésvilág
◦ Gyermekdalok éneklése közben fejlődik: ◦ Dinamika, hangszín = hallás
◦ Hallás
◦ Éneklési készség ◦ Gyermekdalok: Én kis kertet kerteltem, Süss fel
◦ ritmusérzék nap, Éliás Tóbiás
◦ A népi játékok a folklór egyéb alkotásaihoz hasonlóan hosszú
idő alatt formálódtak, csiszolódtak olyanná, amilyeneknek ma
ismerjük őket
◦ Lázár Katalin gyermekjátékdaloknak két szerepet tulajdonít

◦ Lélektani szerep
◦ Társadalmi szerep

◦ Gyermekjátékdalok: Húzz, húzz Katica, Elvesztettem

zsebkendőmet, Hold, hold..

◦ Típusai: párválasztó körjátékok, guggolók, kapusjátékok,

sorjátékok, vonulások, fogyó-gyarapodó játékok, páros játékok
Hangkészlet szerinti csoportosítás
◦ Gyermekdalaink és játékdalaink 2, 3, 4, 5, vagy 6 ◦ Dallamhangjaink ábécés nevükön túl
különböző dallamhangból állhatnak össze, melyek szolmizációs nevekkel is rendelkeznek, melyek
különböző hangkészletekben foglalják el a vándorolni képesek a vonalrendszerben és a
helyüket hangkészleteink alapjait hivatottak képezni
◦ Ismerünk 7 fokú gyermekdalokat is, melyek
alapjai a dúr és a moll hangsorok

◦ Ton: Olyan hangészletek záró szava, melyekben

szomszédos és testvérhangok is szerepelnek
◦ Kord: Olyan hangkészletek záró szava, melyek
szomszédos dallamhangokból tevődenek össze
 2 dallamhangokból álló 3 dallamhangból álló
gyermekdalok gyermekdalok

◦ Triton (l-s-m)
◦ Biton (s-m) ◦ Csett Pápára
◦ Zsipp, zsupp ◦ Triton (s-m-d)
◦ Én kis kertet ◦ Éliás Tóbiás
◦ Triton (d-l-s)
◦ Bichord (s-l) ◦ Árkot ugrott
◦ Húzz, húzz Katica ◦ Trikord (d-r-m)

◦ Süss fel nap ◦ Mackó mackó,

◦ Bújj, bújj itt megyek
 4 dallamhangból álló 5 dallamhangból álló
gyermekdalok gyermekdalok

◦ Tetraton (d-r-m-s) ◦ Dó-pentaton

◦ Elvesztettem zsebkendőmet ◦ A török és a tehenek, Sándor napján
◦ Tetraton (d-m-s-l) ◦ La-pentaton
◦ Hold, hold ◦ Hej Jancsika, Kinyílt a rózsa
◦ Tetraton (m-r-d-l) ◦ Pentaton egyéb
◦ Fut szalad a pejkó ◦ Brum-brum Brúnó, Egy kis malac
◦ Tetraton (r-d-l-s) ◦ Dó-pentakord
◦ Háp, háp, háp ◦ Stará baba zlá, Koszorú
◦ Tetrachord (m-r-d-f) ◦ La-pentakord
◦ Gólya, gólya gilice, Ona je pekná, krásna ◦ Szegény legény, Kis kece lányom
6 dallamhangból álló gyermekdalok

◦ Dó-hexakord (6 szomszédos hang, dó-ra végződik: l-s-f-m-r-d)

Tekeredik a kígyó, Hopp Juliska

◦ La-hexakord (6 szomszédos hang, la-ra végződik: f-m-r-d-t-l)

Este van már, Kis kacsa fürdik
 FELHASZNÁLT IRODALOM
Az óvodai nevelés állami oktatási programja, 2019, Komárom, Commenius Pedagógiai Intézet, ISBN 978 80 969694 2
5
Forrai Katalin, Ének az óvodában, 2016, Debrecen, Móra Kiadó, ISBN 978 963 415 456 3
Orsovics Yvette, Zenei nevelés az alapiskola 1. osztálya számára, 2015, Pozsony, Mladé letá, ISBN 978 80 10 02815 3
Orsovics Yvette, Zenei nevelés az alapiskola 2. osztálya számára, 2005, Pozsony, Mladé letá, ISBN 80 10 00671 8
Orsovics Yvette, Zenei nevelés az alapiskola 3. osztálya számára, 2006, Pozsony, Mladé letá, ISBN 80 10 00905 9
Orsovics Yvette, Zenei nevelés az alapiskola 4. osztálya számára, 2007, Pozsony, Mladé letá, ISBN 978 80 10
00164 3
https://drive.google.com/drive/folders/15EQiKagNsqVcvnx1MFssv32RTGSIXTWt?fbclid=IwAR0B47VUPikQqj_
7TSi-0Ws6I7ssWQVo1fTziKboRvOsZ0-MgmuDPijlrr8

https://www.yumpu.com/hu/document/read/9882910/9-turi-gyorgy-jatek-tanc-elet-sulinet
https://hupdfs.com/keres%C3%A9s/l%C3%A1z%C3%A1r-katalin-n%C3%A9pi-j%C3%A1t%C3%A9kok-pdf
https://www.parlando.hu/2014/2014-3/2014-3-19-TamasineDsupinBorbala.htm
https://books.google.sk/books?id=DWsCjuJ79lsC&pg=PA58&lpg=PA58&dq=gyermekdalok+fontossaga&source=
bl&ots=KUuhcGspEv&sig=ACfU3U0SrP6q4gUM4F3IcJNrVKBcHnM3lg&hl=sk

https://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-1914.html
A FOKOZATOSSÁG
ELVE A DALOK
TANÍTÁSA SORÁN
Luspai Dominika
Mi a fokozatosság elve?

◦ Egy didaktikai elv

-az egyszerűtől az összetett felé,
-az ismerttől az ismeretlen felé,
-a közelebbitől a távolabbi felé,
-a konkréttól az absztrakt felé
való haladást hangsúlyozza.
A gyermek zenei fejlődése

◦ Éneklés a második év végén jelentkezik

◦ Akkora hangtávolságban énekel, ahány éves.
◦ Hallási szempontból a gyermekeket az alábbi
csoportokba osztjuk:
– jó hallásúak, tisztán éneklők
– bizonytalan hallásúak, bátortalanul vagy
hamisan éneklők
– gyenge hallásúak, morgósok
 A gyermek fokozatos fejlődése óvodában
• Kiscsoportban
• Év végére önként énekelnek közös
éneklésnöl
• Az óvónő segítségével az egyvonalas
d és h hangok között csoportosan
• Az előírt dalanyagot tisztán és
biztosan képesek énekelni
• A mondókákat hangsúlyosan képesek
mondani
• Magasabb-mély hangokat
megkülönböztetik
• Néhány percig képesek figyelni az
óvónő előadására
• Középső csoportban
• Közös éneklésnél biztonság
• Közepes hangerővel, az egyvonalas és
kétvonalas c között tisztán énekelnek
• Képesek átvenni a megváltozott
kezdőhangot
• A dallam és szövegmondás tiszta
• Az óvónő kezdése után a megtanult
anyagot biztonsággal előadják
• Egyenletes lüktetést és dal ritmusát
egyénileg hangoztatják
Nagycsoportban
• Tudatos, önálló zenei tev.
• Egyvonalas c és kétvonalas d közötti
hangtávolságon belül énekelnek
• Az óvónő nélkül is elkezdik a dalokat,
tisztán, biztosan
• Éneklés közben a dallam haladási irányát
a levegőbe rajzolják
• Maguk kezdeményeznek körjátékokat
• Önálló dallamalkotás
• Több percig is képesek figyelni a zenei
előadásokra
A gyermek fokozatos fejlődése óvodában
Az óvópedagógus szerepe a fokozatos zenei fejlesztésben

„Az óvónő feladatai:

– a helyes légzés, test- és fejtartás szokásainak
kialakítása;
– a hangképzés és hangzóformálás szabályainak
elsajátítása;
– a hangterjedelem fokozatos bővítése;
– a gyermek hangadó szerveinek megóvása
(hangápolás). ”
(Balogh, Czikó 2000)
Az óvópedagógus szerepe a fokozatos zenei fejlesztésben
Hangterjedelem bővítés
◦ 4-5 hang, amely a legtermészetesebb,
legszebben szól
◦ K3-tól N6-ig növekszik
◦ Fokozatosság: először azon a
magasságon énekeltessük, amely
számukra a legkényelmesebb, majd egy
hanggal magasabban/mélyebben
◦ Öntudatlan hangnem változtatás,
transzponálás
Hangnem váltás
◦ Fokozatos szoktatás
◦ Ismert, tanult dalt
◦ Kiscsoportban az óvónő teljesen
elénekeli a dalt az új hangnemben
◦ Középsőben elég egy motívumát az
új hangnemben
◦ Nagyban elég csak a kezdőhangot
megadni az új hangnemben
Egyöntetű kezdés kialakítása
• A közös éneklés alapkövetelménye
• Fokozatos hozzászoktatás
• Kiscsoportban az óvópedagógus
kezd, a gyermekek bekapcsolódnak
• Középsőben az első motívumot
elénekeljük, majd jeladásra kezdik
• Nagcsoportban a kezdőhang
megadásával indítjuk
 Felhasznált irodalom

Forrai Katalin: Ének az óvodában, 1974, Edition Musika, Budapest, ISBN: 963 330 0320
Balogh Mária, Czikó Gabriella: Az óvodai zenei nevelés módszertana I, II, III. részek, 2000, Losonc
MÁS NÉPEK DALAI
Tóth Zsuzsanna
◦ Először saját népnek dalait kell elsajátítania a gyereknek
.

◦ Saját anyanyelvének dallamait, ritmusait sajátítsa el először

◦ Idegen nyelvű dalok inkább, csak kis iskoláskorban ajánlott
◦ A rokon népek dalaira szintén jellemző a pentaton hangkészlet
◦ Magyar nyelv egyik legközelebbi rokon nyelve a MARI nyelv

◦ Mari nyelv:
◦ Urali nyelvcsalád finnugor ága
◦ Mari vagy cseremiszek –Volga folyása mentén
◦ Egy kis malac – szó-ra végzödik
.

◦ Szlovák népdalok:
◦ Maličká som, Zeleň sa mi borovienka...

◦ Cseh népdalok:
◦ Polkda – cseh népi körtánc
◦ Gyors, 2/4-es ütemű páros tánc
◦ Jellegzetesége a három ti értéket követő rövid szünet
◦ Holka modrooká
◦ Lengyel dalok:
◦ Nemzeti tánc- mazurka
◦ Hármas lüktetésű, sajátossága, hogy a hangsúly az ütem második vagy harmadik tagjára esik
◦ A táncban 4 vagy 8 táncospár vesz részt
◦ Zöldell a rózsafa
Francia dalok: ◦ Menüett
◦ Mérsékelt ¾-es ütemű tánc
◦ Eredetileg francia paraszttánc volt, amely
◦ Rondó
1650 körül XVI. Lajos udvarában vált
◦ A kezdőtéma refrénszerűen legalább kétszer divatossá
visszatér
◦ ABA – a mű formája
◦ A randó - dallam közé epizódok (közjátékok)
◦ Készen áll már a híd
kerülnek
◦ Az epizódok különbözőek, mindig valami újat
hoznak
◦ Szerkezete: ABACA
◦ Általában kórus vagy zenekar, az epizódot pedig
szóló adja elő
◦ Spanyol dalok:
◦ Pavane
◦ 16. század Nyugodt spanyol tánc
◦ Általában szertartásokon volt szokás játszani
◦ A táncot lassú ünnepélyes mozdulatok jellemezték, melyek állítólag a páva büszke tartását
utánozták
.

◦ Olasz dalok:
◦ Ha táncolni nem kívánsz
◦ Osztrák dalok:
◦ Hej, csipkerózsa szép kislány
◦ Orosz dalok:
◦ Áll egy ifjú nyírfa
◦ Német dalok:
◦ Kakukk, kakukk
◦ Legtöbb dalt magyar szöveggel ismerhetik megy a népzenei együtteseknek köszönhetően – Ghymes

◦ Kodály Zoltán így fogalmaz: „ Különlegességeik folyamatosa szemmel tartása csak mélyebben
megérteni a magunkét. Dallam és ritmusképeleik egész sora ismeretlen a magyarban, ezek nélkül csonka
marad a gyermek zenei szemlélete.”
 Felhasznált irodalom

Forrai Katalin: Ének az óvodában, 1974, Edition Musika, Budapest, ISBN: 963 330 0320
http://real-eod.mtak.hu/2635/1/14991.pdf
http://neteducatio.hu/dalok-jatekok-otletek-vilagszep-daloskonyvben
http://www.zene.trefortutca.hu/dalok/19-dalok
A NÉPDAL
Masevszki Kitti
.

A népdal a magyar népzene legősibb formája. Emberi érzelmeket és

gondolatokat testesít meg, fejez ki. Énekelt költemény, amelynek nincs egyetlen
megnevezhető szerzője.

◦ Olyan mű, amelynek nem egy költője van, hanem sok száz, hiszen mindenki
alakít, formál rajta, esetleg hozzátesz.

◦ A népdalok szájhagyomány útján terjednek.

 ◦ A tudományos népdalgyűjtéssel a 20. század elejétől foglalkoznak népdalgyűjtőink. Népdalaink
eredetének kinyomozása elsősorban Kodály Zoltán és Bartók Béla – 20. századi zenetudósaink,
.

zeneszerzőink - nevéhez fűződik.

◦ Stílusuk szerint a magyar népdalok két csoportra oszthatók:

◦ Régi és új stílusú népdalokra.

◦ A régi stílusú népdalok nagy része több száz éves, gyökereik a honfoglalás előtti időkre nyúlnak vissza.
◦ Az új stílusú népdalok keletkezése a
18 - 19. századra tehető.
 A népdalokat témáik szerint is csoportosíthatjuk.
.

◦ A népdalok állandó témája a szerelem, az élet és a halál, a munka és – a történelmi viharok hatására – a
háború, a katonáskodás.

A magyar népdalok legismertebb műfajcsoportjai a táncdalok, szerelmes dalok, keservesek, búcsúénekek.

◦ A népdal nemcsak verses szöveg, hanem van dallama, ritmusa, zenéje is, sőt sok énekhez kapcsolódik
népszokás és tánc. Az ének és a tánc motívumai, témái – a népmesékhez hasonlóan – ősi kultúránk
emlékeit őrzik.
 .

◦ A ritmus és a rím a zeneiség alapjai, s ezek egyszerű formái jellemzik a magyar népdalt is.

A magyar népdalok szövege a magyar nyelvre jellemző hangsúlyozáshoz igazodik, a szöveg sorainak
tagolása, ütemezése a mondathangsúlyhoz kötődik, de – szemben a beszélt nyelv ritmusával – a dalszövegek
ritmusa ismétlődő és az állandó szótagszám miatt is kötött.

◦ A népdalszövegek rímelésében általában páros rímű vagy bokorrímű, ritkábban keresztrímű, félrímű
sorokkal is találkozunk.

◦ A sorok szótagszáma legtöbbször páros (6, 8, 12), zenei ütemezésük leggyakrabban

2/4 vagy 4/4.
Mivel a magyarság évszázadok óta él együtt más népekkel a Kárpát-medencében, az ország bizonyos vidékein olyan
.

zenei, hangzásbeli eltérések, változások figyelhetők meg a magyar népdalokban, melyek az ott élő népek zenéjének
hatását mutatják.

Ilyen ritmusbeli, dallambeli változások jellemzik például Erdély tájegységeinek dalkultúráját. Hasonló hatások a
népművészet más területein is (pl. tánc, népviselet) kölcsönösen érvényesülnek.

A magyar népdal stílusjegyei:

1/ Egyszólamúság (unisono)
2/ Pszalmodizáló ("zsoltározó" vagy "beszédszerű")
3/ Jellegzetes ritmusképletek
4/ Néhány általános keleti stílusjegy: a tempó és előadásmódban a rubato (szabadon) és a parlando (elbeszélve)
5/ Szűk hangterjedelmű dallamvilág
6/ Pentatónia
Az új stílusú népdalok jellemzői, ismertető jegyei:
.
1/ Sorai:
- azonos első és utolsó sor
- általában négy sorosak – visszatérő szerkezetűek
- több szótagszámúak, mint a régi stílusú népdalok
- a középső sorok az elsőhöz viszonyítva gyakran
kvinttel (öt hanggal) magasabban vannak
2/ Szerkezet: általában kupolás, vagyis a két
középső sor magasabb hangokból áll
3/ Hangkészlet: hétfokú (dúr vagy moll jellegű),
elvétve lehet pentaton is
4/ Előadásmód: legtöbbször tempo giusto
5/ Ritmus: alkalmazkodó
A régi stílusú népdalok jellemzői, ismertető jegyei:
1/ Dallamvonal: ereszkedő, a dallam első sora
helyezkedik el a legmagasabban, majd fokozatos
átmenettel az utolsó a legmélyebben
2/ Szerkezet: kvintváltó, a dal első fele egy kvinttel
(öt hanggal) mélyebben megismétlődik
3/ Hangkészlet: többségében lá-pentaton, öt
hangból álló (ľ-sz-m-r-d-l,) hangsor, amelyben nincs
félhang távolság
4/ Sorai: általában négysorosak, legtöbbször kis
szótagszámmal
5/ Előadásmód: gyakran parlando (elbeszélve),
rubato (szabadon) vagy tempo giusto (feszesen)
 FELHASZNÁLT IRODALOM:
HTTP://WWW.MAGYARNOTA.COM/BLOG/A_MAGYAR_NEPDAL.HTML
00569 UNY. 2005.QXD (TANKONYVKATALOGUS.HU)
IRODALOM - 10. OSZTÁLY | SULINET TUDÁSBÁZIS

-
A MŰDAL
-
A műdal
-a műdalok egy név szerint ismert zeneszerzőtől származnak
A műdalok általában a költészetre épülnek.

- ismert szerzők művei:

◦ Járdányi Pál-Szőnyi Zoltán
◦ (Rozmaringos ablakomban, Hervad már a lombnak, Orgona ága)
◦ Kodály Zoltán-Weöres Sándor
◦ (Megy a kocsi, Csipp, csepp, Tekereg a szél, Eresz alól fecskefia, Jön a kocsi
◦ formájában a legegyszerűbb, énekhangra és kísérő hangszerre vagy
(szöveg nélkül) csak hangszerre írt, gyakran népi eredetű dallamot
feldolgozó vagy ennek hatását tükröző rövid zenemű.
Mi a különbség a műdal és a népdal
között?
◦ amíg a népdalokat szóban adták át, és gyakran nem is ismerték
zeneszerzőjüket, addig a műdalok egy név szerint ismert
zeneszerzőtől származnak.

◦ A népdal és a műdal századok óta kölcsönösen hat egymásra,

nagyon sok a köztes, átmeneti forma.
A népies műdal létrejötte és romlása

◦ 1850 és ’70 között alakult ki a a népies műdal. Ennek célja ugyanaz, ami a népies költészeté, de nem
tudták olyan magas fokon megvalósítani, mint Petőfi.
◦ Céljuk az önálló magyar zeneművészet létrehozása. Az első időszakban értékes dalok kerülnek ki.
◦ A 1880-as évek végén kezdődik meg a népies műdal romlása. Ettől kezdve iparszerű nótagyártás folyt,
melyet félművelt muzsikusok vittek végbe. Giccsek keletkeztek. Épp ez indította Vikár Bélát,
Bartókot és Kodályt a magyar népzene gyűjtésére.
Műnépdal
◦ ismert szerzőtől származó, a népdal tartalmi-formai sajátosságait
tudatosan utánzó lírai vers külön neve a magyar
irodalomtudományban a műnépdal

◦ Magyar nóta
◦ amely szintén egyéni szerzőtől származik és népzenei-műzenei,
valamint szóbeli-irodalmi elemeket tartalmaz
◦ Népies műdalnak is nevezik
◦ A népdal többnyire vokális, míg a magyar nóta inkább hangszeres.
A műdal és a népdal műfaji alcsoportjai
◦ Részben hasonlóak: vallásos, szerelmi, bordal
◦ Alműfajok:
◦ érzelmi (búcsúdal, szerelmi dal, átokdal)
◦ mulattató (bordal, tréfásdal),
◦ alkalmi (bölcsődal, munkadal),
◦ történeti-társadalmi-politikai (amerikás dal, Kossuth dalok,
negyvennyolca dalok, panaszdalok stb.) és életformához,
foglalkozáshoz köthető csoportjai (árusdal, bányászdal, béresdal,
iparosdal, kubikosdal, munkásdal summásdal, szolgadal stb.).
Gyermekdalok
◦ Neve dana.
◦ A gyermek műdalokat feloszthatjuk:
◦ altató dalok
◦ fejlesztő dalok
◦ ünnepi dalok - húsvéti, mikulási, karácsonyi, farsangi anyák napi,

◦ Műdal - A műdalok változatos dallamfordulatai a népdal mellett előkészítik a gyermek hallását és ízlését
a tágabb zeneirodalom befogadására is
 FELHASZNÁLT IRODALOM:

HTTPS://WWW.ARCANUM.COM/HU/ONLINE-KIADVANYOK/LEXIKONOK-A-MAGYAR-
NYELV-ERTELMEZO-SZOTARA-1BE8B/M-3FE0D/MUDAL-40740/
HTTPS://MEK.OSZK.HU/02100/02115/HTML/3-1960.HTML
HTTPS://WWW.FILAKOVO.SK/DOCUMENTS/PROJEKTY/ERASMUS_DAXNER/MODSZERTANI
_KEZIKONYV_OVODAPEDAGOGUSOKNAK_OSZ-TEL.PDF

HTTPS://HU.M.WIKIBOOKS.ORG/WIKI/A_ZENE_T%C3%B6RT%C3%A9NETE/A_MAGYAR_ZEN
E_T%C3%B6RT%C3%A9NETE/A_N%C3%A9PIES_M%C5%B1DAL_L%C3%A9TREJ%C3%B6TT
E?FBCLID=IWAR11XCFA9AR4OHFDTQRDOTSQCAUNNIWYS_-LWYDPTPQVJMDPIB27C-AC
-
KÖSZÖNJÜK A
FIGYELMET!
-