Fogyatékos ember gondozása

Készítette: Halászné Rácz Erika

Károsodás, fogyatékosság, rokkantság
 Károsodás:
- Betegség, sérülés eredményeként szomatikus,
mentális rendellenesség vagy hiányosság
- A károsodás a biológiai működés zavara
 Fogyatékosság
 Fogyatékosság:
- Károsodásból eredő funkcionális akadályozottság
- Speciális emberi funkciók zavara (érzékelés,
mozgás, értelmi)
pl. a hallószerv károsodása következtében:
- a siketség
- a nagyothallás
- A fogyatékosság maradandóan ezekhez társuló
személyiség torzulást jelent
 Fogyatékosság
 A fogyatékosság:
- állapotjellegű
- irreverzibilis
- veleszületett
- kora gyermekkorban szerzett károsodás
következménye
 Fogyatékosok csoportosítása:
- hallásfogyatékosok
- látásfogyatékosok
- mozgásfogyatékosok
- értelmi fogyatékosok
 Rokkantság
 Rokkantság:
A károsodás következtében előállt szociális
hátrány.
- Akadályozza a rokkant embert azoknak a
szerepeknek, funkcióknak ellátásában,
betöltésében, amelyet hasonló korú,
műveltségű személyek betöltenek
- A társadalom életében való részvétel
akadályozottsága
 Hallásfogyatékosok
 Hallássérültek közé sorolhatók tágabb (orvosi)
értelemben mindazok, akiknek hallóképessége
a hallási analizátor valamely részének (fül,
hallópálya, agykérgi központok) károsodása
(betegsége, sérülése) következtében az éptől
eltérést mutat.
 Szűkebb értelemben, pedagógiai szempontból
viszont csak azok tekinthetők hallássérülteknek
(hallási fogyatékosnak), akiknél a hallássérülés
rendellenes fejlődést von maga után és akiknél
emiatt sajátos nevelésre való ráutaltság alakul
ki
 Hallásfogyatékosok
 Hallássérültek felosztása a halláscsökkenés mértéke
szerint:
1. Megközelítően ép hallásúak: (enyhén nagyothallók)
- nehézségük csak a nagyon halk, súgott beszéd
megértésében van, esetleg nem értik, hogy
környezetük miért hallgatja a TV-t, rádiót-szerintük
kissé halkan.
- hallásküszöbük a beszédhangok területén 25-40 dB
között van
 Hallásfogyatékosok
2. Közepesen nagyot hallók:
- hallásuk már észrevehetően csökken, a
távolabbról beszélőket nem hallják
- A szobában is csak akkor értik meg a
beszédet, ha nincs a környezetükben más
zaj
- Hallásküszöbük a beszédhangok területén
40-60 dB között van
 Hallásfogyatékosok
3. Súlyosan nagyot hallók:
- hallásuk jelentős mértékben csökkent
- csak az egészen közeli hangos beszédet
hallják, de minden szót így sem értenek meg
- gyakran a hangsúly, a mondat jelentése
alapján tudják csak kitalálni, hogy pontosan
mit mondtak nekik
 Hallásfogyatékosok
- a környező zajokat, hangokat alig hallják,
társaságban a beszédet alig értik, ezért gyakran
kerülnek kellemetlen helyzetbe és könnyen
lesznek zárkózottak
- nagyteljesítményű hallókészülékkel, kitartó és
rendszeres hallásgyakorlatokkal hallásuk és
beszédük javítható
- hallásküszöbük a beszédhangok területén 60-
90 dB között van
 Hallásfogyatékosok

4. Hallásmaradványosok és siketek:
- hallásuk súlyos mértékben csökkent, vagy
semmiféle hangot nem hallanak meg,
legfeljebb a nagyon erős és mély hangok által
keletkezett rezgéseket veszik észre (pl. közeli
traktor, hajókürt, trombita stb.)
- Ebben az esetben még mindig sokat jelenthet
a korszerű hallókészülék használata.
 Hallásfogyatékosok
- a beszédet maguktól nem tanulják meg,
egészen kis korban (2-3 évesen)
hallókészüléket kapnak és szurdopedagógus
segítségével tanulnak meg beszélni
- 90-100 dB feletti hallásveszteség jellemzi
 A közvéleménnyel ellentétben rendkívül
ritka a teljesen siketek előfordulása akik a
hallókészüléket is alig vagy nem tudják
hasznosítani.
 Nagyothallás és süketség okai
I. Veleszületett:
 Öröklés (kb. 50%)
II. Szerzett hallássérülések okai:
 Koraszülés
 Anya terhesség alatti betegsége (pl. Rubeola)
 Szülési sérülés
 Születés utáni betegség
 Baleset
 zajártalom
Nagyothallás és süketség okai
 Nagyothallást okozhatnak egyes fertőző
betegségek
- agyvelő és agyhártyagyulladás
- skarlát
- kanyaró
Ezek szövődményei, a gyakori, ismétlődő és
hosszú ideig tartó középfülgyulladás
 Gyógyszerártalom
 Időskori nagyothallás
A halláscsökkenés típusai
 Vezetéses halláscsökkenés: Ha a hangvezető
rendszerben – tehát hallójárat, dobhártya,
hallócsontok, labyrinth- ablakok rendszerében –
keletkezik megbetegedés
 Idegi típusú halláscsökkenés (percepciós): Ide
tartoznak a hangfelfogó rendszer, a belső fül, a
hallóideg, a hallópályák és a hallókéreg
megbetegedései
 Kevert típusú halláscsökkenés: A vezetéses és a
percepciós nagyothallás kombinálódhat egymással
 A hallásveszteség kezdete
 Congenitális siketség:A születésnél vagy azt
megelőzőleg jelentkező siketség
 Prelinguális siketség: A normális beszédelsajátítás
befejezése előtt (kb. 3. életév) jelentkező
siketség.
 Postlinguális siketség: A beszélt nyelvelsajátítás
befejeződése után ( kb. 3. életév) jelentkező
siketség. A postlinguális siketségnek a beszédre,
olvasásra, írásra és szájról olvasásra gyakorolt
hatása az egyéntől és a hallásvesztés időpontjától
függ
 A hallásveszteség kezdete
 A súlyosfokú hallásvesztés kialakulási ideje
azért fontos, mert ha már a beszéd
megtanulása után veszti el a hallását a
gyermek, akkor csak a szájról olvasásra kell
megtanítani
 Ha viszont születése vagy egészen kis kora
óta súlyosan nagyothalló, akkor a beszéd
nem alakul ki nála, ezt külön meg kell
tanulnia
 Kommunikáció eszközei
 A siketek egymás között használt közlési
eszköze a jelnyelv, amely a kezek globális
jelzései, mozdulatai által fejez ki
gondolatokat
 A jelnyelv szónyelv, az egyes fogalmaknak
1-1 kézjel felel meg. A hagyományos
jelnyelv szókincse lényegesen szűkebb a
hangos beszédnél, grammatikája is teljesen
eltérő.
 Kommunikáció eszközei
 Jelbeszéd jelei erősen kötődnek a
konkrétumokhoz, az általánosítást csak igen
korlátozott mértékben teszi lehetővé
 Természetes jelbeszéd jelei közvetlenül
utalnak a dolgok külső megjelenési
formájára, vagy utánozza a cselekvések
mozgását, így tanulás nélkül is érthető
 A jelek másik csoportja a mesterséges jelek
(egyezményes jelek) csak tanulás után
érthetők
Kommunikáció eszközei, tolmácsolási
módok
 Ujjábécé (daktilológia): A beszéd egyik
megjelenési formája. Minden hangot külön-
külön jellel fejeznek ki, így a fogalmak
közlését szabatos formában teszik lehetővé
 Szájról olvasás - vannak olyan hallássérültek,
akiknek nehézséget okoz
 Igénybe vehetnek orális tolmácsot – főleg a
szájról olvasók: A tolmács a hallott szöveget
hang nélkül artikulálja, melyhez természetes
gesztusokat és arckifejezést használ
Tolmácsolási módok
 Igénybe vehetnek Jelnyelvi tolmácsot –
hangtalanul jól kivehető szájmozgással
ismétli meg a hallottakat és jelekkel is kíséri
 Taktilis tolmácsolás: Siket-vak személyek
számára, „kézbe-tolmácsolási metodus. A
tolmács a hallott szöveget jellel, ill. a
daktilológia vagy a Braille rendszer
alkalmazásával a siket-vak személy kezébe
továbbítja
 Súlyos nagyothallás és a siketség
következményei
 A hallássérülés legsúlyosabb, másodlagos kihatása a
beszéd és a nyelv területén tapasztalható. Minél
súlyosabb a hallássérülés, annál kevésbé hallja önmagát
a személy, ezért hibás a kiejtése, esetleg
természetellenes a hangja is
 A súlyos fokú hallássérülés nyelvi kihatásai leginkább az
artikuláció, a grammatika és a szókincs területét érintik.
 beszédérthetőség terén mutatkozó problémák abból
fakadnak, hogy a hallássérült személy nem vagy nem jól
hallja saját magát
 A hallássérültek mindennapi életet
segítő eszközei
 Hallókészülékek:
- hangerősítő berendezése révén a
környezetéből érkező levegőrezgéseket egy
érzékeny mikrofonnal fogja fel.
- A készülék a beszédhangot erősíti fel, de
mellette a zajokat is. Típusai: fül mögötti,
fülkagylóba helyezhető, szemüvegszárba
épített
Hallókészülék részei
 Hallókészülék típusok

Fülmögötti Nyitott illesztékes Fülkagylóra Fülbe helyezhető Mélyhallójárati

Hallókészülék hallókészülék helyezhető hallójárati készülék hallókészülék
Hallókészülékek
 Hallókészülékek

Mély kis nagy fülmögötti

hallójárati hallójárati hallójárati
 Hallókészülékek gondozása
 A modern hallókészülék viselési kultúrához a
tisztaság, a hygiénia és a kényelem egyaránt
hozzátartozik. A kiváló hallás nem csak egy jó
minőségű készüléket, hanem a használt eszközök
ápolását és gondozást is feltételezi.
 A megfelelő hallókészülék gondozásához
számtalan olyan kiegészítő tartozik, aminek
használata meghosszabbítja a készülék megfelelő
működését, és nagyon fontos, hogy ezzel
elkerülhető az időnként magas szerviz és javítási
költség is.
 Hallókészülék gondozása
 Szárító tégely, szárító
patron a párásodás
elkerülésére. Tisztító
tabletta és kendő a fül
illeszték tisztítására.
Pumpa az egyéni
illeszték csövének
átjárhatóságának
biztosítására.
 A hallássérültek mindennapi életet
segítő eszközei
 Cochleáris implantátum:
- A belső fülbe építik be súlyosan nagyothallók és
siketeknél. Az elektromos impulzusokat továbbítja a
hallóidegek felé
 Adó-vevő készülék:
- elsősorban az integráltan tanuló hallássérültek
használják.
- az eszköznél csökken a környezeti zajok hatása,
- 50 m-es körzetben jól lehet vételezni a beszédet
- egycsatornás vevőkészülék, így tisztán kapja a
hangokat
 A hallássérültek mindennapi életet
segítő eszközei
 Speciális telefon:
- fényjelzéssel jelző készülékek, felerősített hangerővel
működnek
 Írástelefon:
- a készülék billentyűzettel van ellátva, a leírt szöveget
nyomtatóra vagy képernyőre adja le. Mindkét félnek
rendelkeznie kell azonos készülékkel
 E-mail
 Speciális ébresztőóra:
- olyan szerkezet, amely egy lámpához van kapcsolva,
és az megfelelő időpontban villogni kezd
Siket emberekkel való kommunikáció
alapjai
 Kommunikáció fajtája több tényező
függvénye:
- életkor
- hallásveszteség ideje, mértéke
- iskolázottság
 Kommunikáció alapja:
- Siket ember figyelmének felkeltése (Nem
ordítással, hanem érintéssel)
Siket emberekkel való kommunikáció
alapjai
- siket ember bevezetése a témába
- lassú, tiszta beszéd (túlartikulálás és
kiabálás nélkül)
- Ne használjunk idegen kifejezéseket, rövid,
tömör mondatokban beszéljünk
- száj láthatóvá tétele
- szemkontaktus tartása
- meg nem értés esetén ismétlés, majd a
mondandó megfogalmazása más szavakkal
Siket emberekkel való kommunikáció
alapjai
- Udvariasság, váratlanul történt események
közlése
- Használja az „én” és „te” szavakat
- fényforrás figyelembe vétele a beszédnél
- pantomim, testbeszéd és arckifejezések
alkalmazása
 Siketség, nagyothallás
következményei, siketek személyisége
 Bizalmatlanok, gyanakvók, melyet a
környezetük fejleszt ki
 Kapcsolatok beszűkülése
 Mások szándékának gyakori félreértése
(téves ítéletek, agresszió, önértékelési
problémák)
 Lényeges és lényegtelen események
megkülönböztetésének nehézsége
 Hallássérültek intézményes ellátása
 Korai fejlesztés:
- korai fejlesztő központokban
- cél: harmonikus anya-gyermek kapcsolat
kialakítása (az anya fogadja el a hallássérült
gyermekét)
- feladat: hallásnevelés, beszédindítás
 Óvodai nevelés:
- fontos: a hallásmaradvány kihasználása, hangos
beszéd, aktív nyelvhasználat, beszédértés,
szókincsfejlesztés
 Hallássérültek intézményes ellátása
- konkrét fogalmak bővítése, szájról olvasási
készség kiépítése, ujj-abc elsajátítása,
érthető kiejtésre nevelés
 Iskolai nevelés szegregált vagy integrált
intézményekben (utazó tanárok)
 Hallássérültek érdekében
tevékenykedő intézmények
 ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai
Főiskolai Kar, Hallássérültek Pedagógiai
Tanszéke Budapest
 Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége
(SINOSZ) és helyi klubjai
 Szülők a Hallássérült Gyermekekért Egyesület
 Nagyothalló Gyermekekért Alapítvány
 Hallássérültek Kultúrájáért Alapítvány
 Jelnyelvi Tolmácsok Országos szövetsége