A rendszerezés alapjai

Biológiai evolúció:
Földünk élővilága a biol. ev. során alakult ki
Az evolúció (latin szó) fejlődést jelent.
Az anyag evolúciójának szakaszai:
 Fizikai evolúció: az elemi részecskékből az
elemek kialakulása
 Kémiai evolúció: egyszerűbb felépítésű
vegyületekből bonyolultabbak képződése
(szervetlen vegyületek, szerves vegyületek,
szerves óriásmolekulák)
 Biológiai evolúció: az első élő anyagi
rendszerektől napjaik élőlényeinek
kialakulásáig tartó folyamat
A biológiai evolúció folyamata:

Prokarióták Egysejtű eukarióták Többsejtű

eukarióták

Prokarióták (= sejtmag nélküli egysejtűek)

Jellemzőik:
 Egysejtű élőlények
 Nincs sejtmagjuk, örökítő anyaguk nem
határolódik el a sejtplazmától
 Napjainkban élő prokarióták a baktériumok
Egysejtű eukarióták (= sejtmagvas egysejtűek)
Jellemzőik:
 Egysejtű élőlények
 Van sejt magjuk, az örökítőanyaguk
elhatárolódik a sejtplazmától (az örökítőanyag
maghártyával körülvéve= sejtmag)
 Napjaink egysejtű eukariótái pl. papucsállatkák,
amőbák, ostorosegysejtűek
Többsejtű eukarióta élőlények
Jellemzőik:
 Sok eukarióta sejtjük van
 Napjainkban élő csoportjai:
1. Növények: szervetlen vegyületekből saját
szerves vegyületek létrehozása
2. Állatok: saját szerves vegyületeiket csak
szerves vegyületekből állítják elő
3. Gombák: ua. jellemző rájuk, mint az állatokra
Az élővilág nagy egységei
 2. A rendszerezés alapjai
Szükségessége:
 A több millió élőlényfaj egyértelmű azonosítása
miatt

A rendszerezés lényege:
 Az élőlényeket egy bizonyos elv szerint
különböző rendszertani egységekbe soroljuk
A rendszerezés elve:

 Önkényesen kiragadott, jól megfigyelhető

tulajdonság
pl. Linné a virágos növényeket a porzók száma
szerint csoportosította (Linné rendszere)
Mesterséges rendszer

 A tulajdonságok összessége alapján

csoportosítanak
Természetes rendszernél:
pl. a fejlődéstörténeti rendszernél
Fejlődéstörténeti rendszer

Jellemzői:

 Napjaink rendszere

 Természetes rendszer

 A rendszerezés a származási, rokonsági

kapcsolatokon alapul, tükrözi az élővilág
fejlődéstörténetét ( a törzsfejlődést, illetve a
biológiai evolúciót)
Rendszertani egységek (rendszertani kategóriák)

 A rendszerezés különböző szintű csoportjai

 A magasabb rendszertani egység magába

foglalja az alatta levő, egyre kisebb
rendszertani egységeket
Rendszertani egységek (kategóriák):

 Faj
 Nemzetség
 Család
 Rend
 Osztály
 Törzs
 Ország
 Világ

Pl. barna medve faj < medve nemzetség < medvefélék

családja < ragadozók rendje < emlősök osztálya <
gerincesek törzse< állatok országa < többsejtű
eukarióták világa
Faj fogalma:
rendszertani alapegység ( Linné óta)
azoknak az élőlényeknek a csoportja, amelyek
 közös származásúak
 külső és belső felépítésükben csaknem
megegyeznek
 a természetben szaporodási közösségben
élnek és
magukhoz hasonló termékeny utódok
létrehozására képesek
Tudományos fajnév (Linné vezette be):

 Latin név
 Két része van:
nemzetségre utaló rész + fajra utaló rész pl.
Passer domesticus
(házi veréb)
Ursus arctos
(barna medve)
Fajnál kisebb rendszertani egységek:

Alfaj: a faj azon egyedei alkotják amelyek önálló

elterjedési területűek és bizonyos öröklődő
tulajdonságokban eltérnek a faj többi egyedétől
pl.a barna medve faj alfajai: alaszkai medve (kodiak
medve), szürke medve (grizzli), európai barna medve,
kaukázusi barna medve, pireneusi barna medve

Fajta: mg- i kultúrfajoknál és háziállat fajoknál,

a faj azon egyedei amelyek az ember nemesítő
tevékenysége következtében bizonyos öröklődő
tulajdonságokban eltérnek a faj többi egyedétől
pl. házi kutya fajtái: kuvasz, komondor, puli …
szőlő fajtái: lakhegyi, otelló, cserszegi fűszeres…