A nyelv evolúciós

megközelítése

2020 tavasz
Szegedi-Hallgató Emese
hallgato.emese@gmail.com
Az előadás felépítése
1. A NYELV KIALAKULÁSÁT ÖVEZŐ KÉRDÉSEK
– MI A NYELV, ÉS MI NEM NYELV
– VELÜNK SZÜLETETT-E A NYELV KÉPESSÉGE?
• MIRE KÉPESEK AZ EVOLÚCIÓS „ŐSEINK”
2. NYELVI EVOLÚCIÓ
– VELÜNKSZÜLETETTSÉG MIKÉNT ALAKULT KI
– A NAGY VITA (PINKER VS. CHOMSKY)
– LIBERMAN
– CHARTER ÉS CHRISTIANSEN
– TOMASELLO
– DUNBAR
3. AZ EMBERI BESZÉDIG…
– VOKÁLIS ELMÉLET
– GESZTURÁLIS ELMÉLET
– A FOXP2 GÉN
 Felmerülő kérdések
1. Hogyan lett a nyelv? Ráadásul ennyire sok
féle?
– Pl. az emberek megegyeztek róla, hogy mostantól
a dolgokat valahogy nevezik?
– Na de hogy egyeztek meg?
2. Szavak eredete?
– Pl. kezdetben a megnevezés hasonlított-e arra,
amit jelölt, vagy már kezdettől önkényesek voltak?
Elnevezés Alap Kezdeményezőj
e

Ding-dong A tárgyak mágikusan azonos nevet ?

váltanak ki az emberekből

Vauvau Hangutánzás Leibniz

Ajjaj Érzelemkifejező indulatszavak Noaré

Kip-kop A nyelv gesztikulációkat végez (utánozva a Paget

(angolul Ta- kéz gesztusait), ennek hangja van
Ta)
Baba Gügyögés, mely utánzásra kerül, Thorndike
véletlenül konvencionálódik
Eltérések az állati kommunikáció és az
emberi nyelv között

Vonás Állati közlés Emberi nyelv

Motiváltság Hasonlóság alapján Önkényesen
Készlet Korlátozott (50) Végtelen
Rendszer Zárt Nyitott
Hajlékonyság Merev Változó
(élet során alakul-e
ki, változhat-e)
Helyzetfüggés ingerfüggő Ingerfüggetlen
Ellenőrzés önkéntelen szándékos
Mi jellemző a természetes nyelvekre?
1. TERVEZETI JEGYEK – a rendszer biopszichikus
működésével kapcsolatosak. Pl. a nyelv
– hangadás-hallás alapú,
– emlékezeti alapú,
– Megtanulható

2. SZERVEZÉSI UNIVERZÁLÉK – ahogyan a biológiai

csatorna megvalósítja a nyelvi rendszert –
TÖBBSZÖRÖS TAGOLÁS
1. HANGOK KORLÁTOZOTT RENDSZERÉBŐL LÉTREHOZUNK
2. EGY NAGYOBB KÉSZLETET, A SZAVAKAT, AMELYEKET
3. VÉGTELEN MÓDON TUDUN KMONDATOKKÁ SZERVEZNI

Hangok – morfémák – szavak – mondatok – szövegek

Mi jellemző a természetes nyelvekre?

3. NYELVI UNIVERZÁLÉK
1. Szubsztanciális univerzálék – milyen építőkövei
vannak a nyelvnek. Pl. minden nyelvben vannak
magánhangzók.
2. Impikációs univerzálék – statisztikai érvényességű,
a nyelvek 80-90%-ára igaz, hogy ha pl. van számnév
egy nyelvben, akkor vannak melléknevek is.

+ REKURZIVITÁS (önmagába ágyazhatóság) –

tudomásunk szerint cask az emberi
kommunikációs rendszerre jellemző.
Az emberi kommunikációs rendszer
mint társas intencionális,
elmeolvasó rendszer
Az ember nem csak hogy szándékosan kommunikáló lény,
akik a közléseiket neurológiai értelemben intencionálisan
szervezik, hanem szándéktulajdonító lények is vagyunk,
akik a másikhoz közlési szándékokat rendelünk.

– Mennyire képesek pl. a kutyák a tekintet olvasására?

– Szándékok olvasására?
– Tudják-e, hogy csak kommentelgetjuk a világot
magunkban („piros”, „finom”, „bosszús vagyok”), vagy
pedig kommunikációs szándékkal végezzük a
hangadásainkat?
A társas intencionális, elmeolvasó
rendszer

Michael Tomasello szerint

Ez a rendszer teszi lehetővé a:

- Nyelv evolúciós kialakulását
- A nyelv elsajátítását a gyermekeknél
- A tanító kapcsolatok megjelenését
- Kulturális átadást
- Sőt egyáltalán a kultúra kialakulását
NYELV A FŐEMLŐSÖKNÉL?
 Washoe
66-ban a vadonból kifogott csimpánz volt. 10 hónaposan került
Gardnerékhez.
Emberhez hasonló környezet, süket gyerek esetén.
ASL (Amerikan Sign Language), közben minimális vokalizáció.
Szókincs: ha legalább 3 megfigyelő látta a jelet, felírták. A jelnek
spontán, megfelelő kontextusban kellett érkeznie.
Washoe differenciáltan használta a jeleit (illatra virág),
kiterjesztette az ismert konkrét tárgyakon túlra (másik kalap),
kombinálta a jeleket (open food drink, please open hurry).
Sőt! Washoe más csimpázoknak is tanította a jelnyelvet,
emberi segítség nélkül!
http://www.youtube.com/watch?v=OUwOvF7TqgA
 Nim Chimpsky
Washoe kritikája az volt, hogy nem nyelvet tanult, hanem
szimbólumokat. Csak kondícionálták, hogy pl. úgy kapjon
ételt, ha bizonyos dolgokat jelel.
Erre válaszként Nim-et Herbert S. Terrace kezdte tanítani. 44
hónap alatt 125 jelet sajátított el.

De,

A jelelése nem volt grammatikus, szabályos, minőségében

elmaradt az emberi jeleléstől. Naponta átlagosan 0.1 szót
tanult meg, míg egy emberi gyermek 14 szót is naponta.
 KANZI
Bonobó, akiről azt gondolják, hogy bármelyik eddig
tanulmányozott emberszabásúnál többet ért az emberi
nyelvből. Billentyűzeten tanult jelelni Sue Savage-Rumbaugh-
tól. Ha megnyomta az adott jellel ellátott gombot, a
számítógép kimondta a szót.
Egy nap, Rumbaugh megkérdezte: Can you make the dog bite
the snake? Ekkor, állítólag, Kanzi addig keresett az előre
odakészített tárgyak között, míg talált egy játék-kutyát és egy
játék-kígyót, és utóbbit az előző szájába tette.
Független kutatók is tesztelték. 7 és fél évesen 416 komplex
kérdésből 74%-ban helyesen válaszolt. De nem csak a nyelvi
képességei voltak lenyűgözőek: gyufával tüzet gyújtott,
marshmallow-t sütögetett, pac-mant játszott.
Reakciók
 Bickerton
Amit az állatok művelnek, az PROTONYELV, azaz előnyelv. Az
emberi beszéd minőségileg más (és ezért szárnyalja túl pár
hónap alatt az ember gyereke a csimpánzokat, akik évek óta
kínlódnak a nyelvtanulással).

Az emberi nyelv megjelenése „nagy bumm!” szerű esemény

volt, valamilyen genetikai mutáció hirtelen megjelenése okozta.
 Bickerton: Protonyelv
• Grammatika nélküli nyelv, mint egy két évnél fiatalabb
gyereknél

– A protonyelv onto- és filogenetikusan megelőzi a valódi

nyelvet
– Számos faj képes ilyet produkálni, ez a nyelv párhuzamos
fejlődésére utal a különböző fajoknál

DE!

- A szabadon élő állatok nem beszélgetnek proto-nyelvül

- Általános problémamegoldó képesség?
 Főemlősök nyelvtanulása –
Pinker kritikái
– Nincs nyelvtan ( ezt eddig is sejtettük)
– A többszavas „mondataik” általában
nagyon kezdetlegesek és ismétlődőek:
• Adni narancs nekem adni enni narancs nekem enni narancs adni
nekem enni narancs adni nekem te.

– Nincsenek SPONTÁN megnyilatkozásaik.

Egyszerűen nem veszik a lapot. Jelelnek,
mert a gondozóik örülnek neki. Enni
kérnek, mert megtanulták, hogy bizonyos
jelkombinációkkal ételhez jutnak
– Részrehajló kódolás: az egyetlen siketnéma
kódoló vallomása
 Főemlősök nyelvtanulása –
Pinker kritikái
• Ha a csimpánzok megtanulnak az emberhez
hasonlóan jelelni, az bizonyíték-e arra, hogy a
csimpánzok rendelkeznek valamiféle „ősi” nyelvvel?
– A sirály szárnya bizonyíték-e arra, hogy a szúnyogoktól származnak?

• Általánosabb közös jegyeket kellene keresni

– Pl. először gügyögés, 1 szó, 2 szó …
– Nyelvtan használata
– Homológ agyterületek működése…
BROCA a csimpánzoknál az artikulációért felelős!
 Agyfejlődés vonatkozásai embernél és
főemlősnél
Embernél:
Drámaian megnőtt agyméret, elsősorban a mozgásszervezésben
érintett kisagy, és az asszociatív kéreg aránya nő!
1) Broca – finom mozgásokért felelős mozgatókéreg egy része maga a Broca.
2) Wernicke – akusztikai elemzés, fogalmi tár
3) Temporális, parietális, occipitális kapcsolódás (junkció). Kapcsolat a látott (occ),
hallott (temp) infó; a beszédmozgások és sajáttest-érzés (parietális) között.
Mindhárom megjelenik valamilyen mértékben emberszabásúaknál!
4) Prefrontális terület
5) Kéreg alatti (bazális ganglionok) területek. Alapvető a motoros szintaxis
szervezésében.
A lényeg nem annyira a méretnövekedés, inkább az átszerveződés (a
vizuális elemzés relatív háttérbe szorulása a fali lebeny szerepének
megnövekedésével)
 Agyfejlődés vonatkozásai embernél és
főemlősnél
Embernél:
Lateralizáció – A nyelv még a balkezesek 70%-ánál is a bal féltekében
reprezentálódik (nagyrészt). A bal agyfél valószínűleg nem
egyszerűen a beszédmozgásokért felel, hanem minden szájmozgásért
és végtagmozgásért, ami finom beállítást igényel. Emiatt pl. jelbeszéd
esetén is megfigyelhető afázia bal féltekei sérülés után.

Majmoknál:
szórványosan vannak funkcionális asszimetriák. Nem következetesek
fajon belül sem; nem jelennek meg morfológiai eltérésekben,
hangadásra nem vonatkoznak, inkább csak hangészlelésre.
Féltekei asszimetriák kisebb mértékben figyelhetőek meg, mint
embernél.
 Főemlősök nyelvtanulása –
Pinker kritikái
• 99,4% hasonlóság, mit is jelent?
– Pl. a génjeink 99,4%-a tökéletesen ugyanaz
– VAGY a génjeink 100%-a különbözik a csimpánzokétól, de csak 0,6%-ban (tehát
minden gén 99,4% ugyanaz) .

• A nyelvi képességek kellett, hogy nagyobb aggyal ruházzanak fel

minket, és nem fordítva (nem a nagyobb agyméret miatt tudunk
beszélni).
Az előadás felépítése
1. A NYELV KIALAKULÁSÁT ÖVEZŐ KÉRDÉSEK
– MI A NYELV, ÉS MI NEM NYELV
– VELÜNK SZÜLETETT-E A NYELV KÉPESSÉGE?
• MIRE KÉPESEK AZ EVOLÚCIÓS „ŐSEINK”
2. NYELVI EVOLÚCIÓ
– VELÜNKSZÜLETETTSÉG MIKÉNT ALAKULT KI
– A NAGY VITA (PINKER VS. CHOMSKY)
– LIBERMAN
– CHARTER ÉS CHRISTIANSEN
– TOMASELLO
– DUNBAR
3. AZ EMBERI BESZÉDIG…
– VOKÁLIS ELMÉLET
– GESZTURÁLIS ELMÉLET
– A FOXP2 GÉN
 Egy elég jelentős nap.
1956 szeptember 11-én az MIT-n három előaást tartottak
a Villamosmérnökök Intézetének egy gyűlésén.
1) Alan Newell és Herbert Simon Általános
problémamegoldója (MI)
2) George Miller – The magical number seven, plus or
minus two
3) Noam Chomsky (ösztöndíjas egyetemista a
Harvardon) – Three models for Description of
Language.
 Noam Chomsky
1957-ben Chomsky kiadta Syntactic Structures c. vékonyka kötetét –
megpróbálta leírni az összes lehetséges nyelv mondatainak előállításáért
és felismeréséért felelős osszes lehetséges algoritmus logikai terét
(követve Turing munkásságát).

1957 – Keményen bírálta B.F. Skinner Verbal Behavior (1957) könyvét – ez a

bírálat lett a kognitív tudomány egyik alapító okirata.

A vitatott téma akkor és most, Chomsky ragaszkodása ahhoz, hogy a nyelvi

kompetencia nagyrészt velünkszületett, és nem mondható el róla, hogy a
gyerekek azt tanulják. A gyerek nem Általános Problémamegoldó, ahogy
Newell és Simon mondaná, hanem veleszületetten fel van készülve a
beszédre és a nyelv megértésére.
 Chomsky a nyelv csodájáról
– Az embergyerek olyan ütemben sajátítja el a nyelvet, hogy
az nem lenne lehetséges, ha nem lenne arra „előhuzalozva”
• Nyelvi input szegényessége (nem hallhat minden lehetséges
mondatot a gyerek, de képes bármilyet produkálni)
• Nincs példa arra, hogy „hogy nem szabad” beszélni

– A nyelvtan az ember „vérében van”, kreol nyelvek

• Nyelvi orgánum:"language acquisition device" (LAD)

– A nyelvek a felszíni különbségek ellenére nagyon hasonlóak:

• UG (univerzális grammatika/nyelvtan)
 Chomsky: Univerzális Nyelvtan (UG)

Az előreprogramozottság csak egy „lehetőség-

csomag”. Nincsenek előre meghatározva a
konkrét nyelvtani szabályok, hiszen akkor csak
egy nyelv lenne. Kalibráció történik.
Legfontosabb emberi
nyelvi képesség: rekurzió
„A macska, amelyik
megette az egeret, ami
megrágta a sajtot,
megbetegedett.”
 Noam Chomsky
Később lett az MIT nyelvészprofesszora, és bár a
nyelvészetet lehetett humántudománynak
besorolni, de Chomsky természettudományt
művelt, ezért ellenségnek számított.

És ma is folyó egyik vita egyik főszereplője.

A nagy vita
 De miről vitatkoznak?
Amellett, hogy Chomsky egyértelműen innátista, a
következőket gondolja:

„Tökéletesen veszéltelenek ezek [a veleszületett nyelvi

struktúrák] kifejlődését a „természetes szelekciónak”
tulajdonítani, mindaddig, míg fel nem ismerjük, hogy e
kijelentésnek nincsen szilárd alapja, ami nem jelent többet
ezen jelenségek naturalista magyarázatába vetett hitnél.”

Chomsky (1972)
 De miről vitatkoznak?
Ezzel szemben Pinker:

„Bizonyos értelemben a célunk hihetetlenül

unalmas. Mindössze azt állítjuk, hogy a nyelv nem
különbözik a többi olyan komplex képességtől,
mint a visszhangalapú tájékozódás és a térlátás;
illetve azt, hogy az ilyen képességek eredetének
magyarázata kizárólag a természetes szelekcíó
elméletén keresztül lehetséges.”
Pinker:
„A nyelvi ösztön mint a modern emberi
lények kizárólagos tulajdona semmivel sem
nagyobb paradoxon, mint az ormány mint a
modern elefántok kizárólagos tulajdona. Se
ellentmondás, se Teremtő, se Nagy Bumm.”
EXAPTÁCIÓ
Innátista, velünkszületett felfogás (Noam Chomsky)
- Az állatvilágban nincsenek előfokai a nyelvben
- Ha nem is isteni, de genetikai adomány
- Makromutáció!
- Exaptáció (számos evolúciós eredmény csak melléktermék, pl. algebra v.
kottaolvasás). A nyelv túl kifinomult, erre nem lett volna szükség („túl szép a
menyasszony?”)

ADAPTÁCIÓ: Steven Pinker

A fitnesz növelése:

Ezzel szembenálló evolúciós felfogás: fokozatos adaptáció

Számos evolúciós fonal szerencsés összetalálkozása
Mindennek van haszna

Szexuális szelekció (idézet Pinkertől):

„Egy olyan csoportban, amely a figyelemért és szimpátiáért küzdő kommunikátorokkal

van tele, további előnyökkel szolgál, ha valaki képes lefoglalni, felizgatni és meggyőzni a
hallgatóit. (…) Symons (1979) figyelte meg, hogy a törzsfőnököknek, akik nagyon
tehetséges szónokok, gyakran több feleségük van, ami bárki képzeletének megadhatja a
helyes irányt, hogy hogyan tehetett szert a nyelvi képesség evolúciós jelentőségre!”
 Noam Chomsky
Faculty of Language
FLN
FLB

In the Broad Sense In the Narrow Sense

(FLB)
Tág értelemben vett nyelvi tehetségünk:
Alapvető, a nyelvhez szükséges képességeink,
amelyek azonban nem csak az emberre
jellemzőek. Pl. szenzoro-motoros képességek,
konceptualitás-szándékosság.
(FLN)
Szűk értelemben vett nyelvi tehetségünk:
Csak az emberre jellemző képességek, amelyek
lehetővé teszik a nyelvet.
- REKURZIÓ (véges szóból végtelen féle mondat)

Hauser, M. D., Chomsky, N., Fitch, W. T. (2002). The Faculty of language: what is it, original
who has it, and how did it evolve? Science, 298, 1569–1579.
 Noam Chomsky
3 nagy kérdésre kell válaszolni:
- a nyelvi képességek tényleg csak az emberre jellemzőek-e
(humánspecifikum)
- fokozatos adaptáció vagy nagy mutációk vezettek a
nyelvhez?
- ha adaptáció, akkor a kommunikáció sikeréért feljődött, vagy
valami teljesen más ok miatt? (exaptáció?)

Hauser, M. D., Chomsky, N., Fitch, W. T. (2002). The Faculty of language: what is it, original
who has it, and how did it evolve? Science, 298, 1569–1579.
 Noam Chomsky
FLB (rekurzió) – csak erre igaz, hogy humánspecifikus, és a közeli
múltban evolválódott képesség.
Kérdés, hogy a nyelv volt-e a hajtó erő, vagy az csak
mellékterméke egy másik adaptációnak.

FLB – hosszú evolúciós múltja van, ezeknek a képességeknek

nyomát találjuk más fajok esetében is. A különbségek az
emberek és ezen fajok között inkább csak mennyiségi, de nem
minőségi.
FLB – feltétele a nyelvnek, de nem elégséges hozzá!

Hauser, M. D., Chomsky, N., Fitch, W. T. (2002). The Faculty of language: what is it, original
who has it, and how did it evolve? Science, 298, 1569–1579.
 FLB példák
HANGKÉPZÉS
1) megváltozott a gégefő, megnövekedett a rezonátorcsatorna
(megnőttek a fej rezonátorüregei) – gazdagabb hangképzést tett
lehetővé
A gégefő leszállása miatt szabadabban mozog a nyelv (viszont nagyobb az esély a
fulladásra (Lieberman)
2) Megjelent a légzés akaratlagos kontrollja
Beszéd közben kifelé lélegezzük a levegőt nagyrészt (4-5x annyi a kilégzés, mint a
belégzés időtartama). Ez aktív erőfeszítést igényel. Miközben a tüdőből kilélegzett
levegő nyomása nem csökken egyenletesen, a mondat kimondása közben mégis
egyenletesen tartjuk nagyrészt. Ez a kilégzés aktív visszatartását igényli. Ez
izommunka.
3) A hangadó, artikulációs mozgások is akaratlagos kontroll alá kerülnek
Bár nem minden hangadás, pl. káromkodás
Neokinézis: új mozgásos szerveződés, mely a beszédre, a kéz és az arc mozgásaira
jellemző. (vajon a kettő összefügg?)
 FLB példák
KATEGORIZÁCIÓ
1) Főemlősök is képesek kategorizációra.
2) Bizonyos fajok nem csak biológiailag releváns kategóriákat tudnak
elkülöníteni (arcok, táplálékok), hanem önkényes kategóriákat is
kialakítanak, és képesek a felbontásukat finomítani tanulással.
3) Az idegrendszerben kategóriatípusok szerinti leképezés van (pl.
emberi, élő, tárgy)

DE

4) A főemlősöknél nincs fogalmi rendszer, alá-fölérendelt

kategóriaszintek.
 Noam Chomsky
FLB nyomai más fajok esetében
Ezt gondoltuk eddig… De kiderült, hogy….
Csak az emberek képesek a fonémák Más fajok, pl. csincsillák, makákók és
megkülönbözetésére madarak is képesek rá
A nyelvelsajátítás sajátosságai humán- A madarak ének-tanulása nagyon
specifikusak hasonló; van kritikus periódus, van
gügyögő korszak
A gége leereszkedésének köze van a Más fajoknál is leereszkedett a gége,
beszédhez és ennek inkább a mérethez van köze

Csak az ember imitál vokálisan Delfinek, papagájok és énekesmadarak

is
(de a csimpánzok pl. nem, pedig van
tükörneuron-rendszerük)
Hauser, M. D., Chomsky, N., Fitch, W. T. (2002). The Faculty of language: what is it, original
who has it, and how did it evolve? Science, 298, 1569–1579.
 Noam Chomsky
FLB nyomai más fajok esetében
Ezt gondoltuk eddig…
Fogalmi világ (tudás) – az emberre
jellemző olyan mértékben, hogy
lehetővé tegye a nyelvet
ToM csak embernél van
De kiderült, hogy….
Főemlősök pontosan tudják, ki kinek
milyen rokona, és eszerint viselkednek
Kezdetleges ToM más állatoknál
(főemlősöknél) is jelen van.

Hauser, M. D., Chomsky, N., Fitch, W. T. (2002). The Faculty of language: what is it, original
who has it, and how did it evolve? Science, 298, 1569–1579.
 Steven Pinker
Válaszok:
Erre hivatkozik Chomsky
Fogalmi világ (tudás) – Főemlősök
pontosan tudják, ki kinek milyen
rokona, és eszerint viselkednek
Más fajok, pl. csincsillák , makákók és
madarak is képesek a fonémák
kategorikus megkülönböztetésére
Pinker, S. , Jackendoff, R. (2005). The faculty of language: what’s special about it?
Cognition, 95, 201-236.
Ezzel érvel Pinker
Ok, de: tulajdonjog, többrészes
eszközök, apaság fogalma, szerelem,
erkölcs, „egy hét”? Azért a kettő
minőségileg más!
Az ember nem csak megkülönbözteti a
„ra”-t a „la”-tól, hanem egy fonéma
folyamot online értelmez!
Az emberi hangok és nem-
beszédhangok máshol értelmeződnek:
pl. „szó-süketség” esetén az ember
nem tudja elemezni a szavakat, de
elemezni tudja a nem beszéd jellegű
hangokat.
Reply 1.
 Steven Pinker
Válaszok:
Erre hivatkozik Chomsky Ezzel érvel Pinker
A gége leereszkedése nem csak Az hominid evolúcióban másnak nincs
embereknél van, tehát nem a beszédet leereszkedve a gégéje. + attól, hogy
szolgálja valami eredetileg nem azért
evolválódott, hogy a nyelvet szolgálja,
később ugyanezt a vonást már
szelektálhatta a nyelvhasználat!

Pinker, S. , Jackendoff, R. (2005). The faculty of language: what’s special about it? Reply 1.
Cognition, 95, 201-236.
 Evolúciós fa: analóg és homológ
területek
Analóg: azonos funkció, de nem azonos eredet (pl. rovar szárnya és madár szárnya)
Homológ: azonos eredet, hasonló felépítés, nem feltétlenül azonos szerep (végtag vs szárny)

papagáj csimpánz

ember

http://www.wolframalpha.com
 Noam Chomsky
Válasz a válaszra
Ezzel kritizált Pinker…
De mi van ezekkel: tulajdonjog,
többrészes eszközök, apaság fogalma,
szerelem, erkölcs, „egy hét”? Azért a
kettő minőségileg más (mint hogy ki
kinek a rokona)
Az ember nem csak megkülönbözteti a
„ra”-t a „la”-tól, hanem egy fonéma
folyamot online értelmez!
Ez Chomsky válasza…
A tulajdonjog nehezen elválasztható a
territórium védelmétől. Többrészes
eszközöket csimpánzok is használnak.
Időérzékelés: varjak pl. elrejtik maguknak
későbbre az élelmet. Tudják, ha már
megromolhatott, nem is mennek érte.
Az a baj, hogy az az alapértelmezett
hipotézisünk, hogy amire mi képesek
vagyunk, arra mások nem („bizonyíték
hiánya vs. Hiány bizonyítéka”). +
tamarinok is képesek valami hasonlóra
(hum. 8 hónap)

Fitch, W.T., Hauser, M.D., Chomsky, N. (2005). The evolution of the language Reply
faculty: Clarifications and implications. Cognition, 97, 179-210. to PJ
 Noam Chomsky
Válasz a válaszra
Ezzel kritizált Pinker…
Az ember nem csak megkülönbözteti a
„ra”-t a „la”-tól, hanem egy fonéma
folyamot online értelmez!
Az emberi hangok és nem-
beszédhangok máshol értelmeződnek:
pl. „szó-süketség” esetén az ember nem
tudja elemezni a szavakat, de tudja a
nem beszéd jellegű hangokat.
Ez Chomsky válasza…
Szintén módszertani: a makákó meg
tudja különböztetni a „ra”-t a „la”-tól, de
egy japán ember nem biztos. Akkor ez
most mire bizonyíték?
Olyan is van, hogy alexia agráfia nélkül:
írni tud, de utána nem tudja elolvasni,
amit írt. Azt mondhatjuk ilyenkor, hogy
nála elveszett az írott nyelv ismeretének
a képessége?

Fitch, W.T., Hauser, M.D., Chomsky, N. (2005). The evolution of the language Reply
faculty: Clarifications and implications. Cognition, 97, 179-210. to PJ
 Noam Chomsky
Válasz a válaszra
Ezzel kritizált Pinker…
Az hominid evolúcióban másnak nincs
leereszkedve a gégéje. + attól, hogy
valami eredetileg nem azért evolválódott,
hogy a nyelvet szolgálja, később
ugyanezt a vonást már szelektálhatta a
nyelvhasználat!
Ez Chomsky válasza…
A férfiaknak pubertáskor tovább
ereszkedik, és mélyebb lesz a hangjuk.
Ez alapján itt inkább valamilyen
szexuális szelekciós nyomás áll fenn,
mert a nők szeretik a mély hangú
férfiakat. DE! a férfiak ettől a további
süllyedéstől nem lesznek jobbak a
beszédben, sőt.

Fitch, W.T., Hauser, M.D., Chomsky, N. (2005). The evolution of the language Reply
faculty: Clarifications and implications. Cognition, 97, 179-210. to PJ
 És a vita folytatódik…
„The major difficulty with the Minimalist Program, as Chomsky (2000b, p.
124) himself admits, is that “All the phenomena of language appear to
refute it.” He reassures the reader immediately by adding, “. just as the
phenomena of the world appeared to refute the Copernican thesis. …”

„After all, any theory can be rescued from falsification if one chooses to
ignore enough inconvenient phenomena (see also Newmeyer, 2003). … „

„We conclude that on both empirical and theoretical grounds, the

Minimalist Program is a very long shot.”

„Perhaps this sample is sufficient to suggest that every statement of PJ’s

about MP should be checked against the texts to which they refer; and
more generally, the rich literature of the past ten years that hey ignore,
some cited earlier. Little survives such analysis, as far as we can
determine.”
 Philip Lieberman
Az emberi hangzó nyelv kialakulásához egymástól
független evolúciós fejlődések véletlen összetalálkozása
vezetett. Szerinte azonban az FLB kimeríti a nyelvet, az
a korábbi kognitív képességekből alakult ki, semmi
sajátos sincsen benne. Az FLN –re nincs szükség.
Számos kis adaptáció (mozaikfejlődés):
Számos kis adatpáció, ezek közül kiemelkedő:
– Megváltozott gégefő (nagyobb rezonátorüreg)
• Nem kockázatmentes!
– A légzés akaratlagos ellenőrzése
– Akaratlagos ellenőrzés alatt a hangadó, artikulációs
mozgások (finommozgások)
Kulturális (tanulási) elképzelések
Charter és Christiansen (2010)
UG:
- Az egyszeri óriási mutáció meglehetősen
valószínűtlen
- Miért nem változik lokálisan? Miért nem könnyebb
a saját nyelvünket elsajátítani, mint valamelyik
afrikai nyelvet?
- A nyelvészet és a nyelvek sokkal gyorsabban
változnak, mint a gének – mozgó célpont!
Charter és Christiansen (2010)
Ami önkényes, az aligha örökletes.
Ami valóban univerzális, az örökletes: hangadás, emlékezet,
szimbólumok használata

Chomsky érvelésében fontos szempont, hogy a nyelvek

nagyon hasonlóak (ha nem is a felszínen).

Kiút a logikai zsákutcából:

- Nem az agyunk evolválódott a nyelvhez, hanem a nyelv
az agyunkhoz. Olyan nyelvek jöttek létre, amelyekre
képesek vagyunk - és bár ez sokféleképp megtörténhet,
mégsem végtelen féle módon. A korlátok miatt sok
tekintetben hasonlóak a nyelvek.
Charter és Christiansen (2010)
4 tényező, ami befolyásolja a nyelvet:

1) Perceptuo-motoros képességek
A limitált feldolgozási kapacitás miatt olyan kód
kell, ami folyamatosan feldolgozható, nem csak
miután a teljes ‘adathalmazt megkaptuk’.
A használt hangoknak könnyen
diszkriminálhatónak kell lenniük.
Charter és Christiansen (2010)
2) Tanulási és feldolgozási korlátaink
Mintázatok kinyerése a nyelvtől független
területeken is nagyon fontos. A szekvencialitás
miatt bizonyos nyelvi szabályok egyenesen
következnek, így univerzálisak.
Charter és Christiansen (2010)
3) Gondolati korlátok
Az, ahogyan gondolkodunk, befolyásolja, hogy
milyen nyelven vagyunk képesek beszélni (azaz,
hogy mi lesz az a nyelv, amire képesek vagyunk,
ami így elterjedhet).
Pl. az időérzékelésnek köze lehet a nyelvekben
fellelhető időkhöz (tenses).
Charter és Christiansen (2010)
4) Pragmatikai korlátok
Mikor milyen „jeleket” használjunk? Pl. szakmai
vs. pongyola. Számít a cél!
Eredetileg pragmatikai okokból létrejövő
szabályok később a nyelv alapját képezhetik, de
ez kulturálisan továbbadott jelleg!
Charter és Christiansen (2010)
C-indukció és N-indukció
C: coordinate. Úgy csináljuk a dolgokat, ahogy
szokás. Nem a természet törvényeit sajátítjuk el,
hanem a kulturális hagyományokat. A tanításra
nagyon érzékenyek vagyunk, ez egy relatív
könnyű feladat. Pl. madárének dialektusok.
„Mi a helyes” (nem „mi az igaz”)
N: nature. A természet szabályainak, törvényeinek
megértése. Sokkal nagyobb kognitív kihívás.
„Mi az igaz?”
Folytasd a sort…
1, 2, 3 ….

https://www.youtube.com/watch?v=JwwclyVYTkk
Charter és Christiansen (2010)
A nyelv: C-indukció.

Nem azért könnyű a nyelvet elsajátítani, mert van

bennünk egy nyelvi orgánum, hanem azért, mert
a nyelveink nagyon jól alkalmazkodtak azokhoz a
kognitív képességekhez, amelyekben kifejezetten
jók vagyunk. A korlátaink miatt hasonlóak a
nyelvek (gyakori szavak rövidek).

Nyelv és vizuális percepció analógiája azért téves,

mert az egyik C, a másik N-probléma.
Michael TOMASELLO
• A főemlősök társas helyzetben nem
mutatnak rá tárgyakra, nem emelik fel
azokat, nem vezetik egymást bizonyos
helyekre, nem adnak oda tárgyat a
másiknak.
• Társaik viselkedésének nem tudnak
szándékot tulajdonítani, így ennek
következtében tanítani is képtelenek
egymást, ami miatt kultúrájuk sem lehet.
• Később: tudnak szándékot tulajdonítani,
de önző érdekekből!
Michael TOMASELLO
• A kulturális átadás csak az emberre jellemző.
Az újítás-átadás folyamat tulajdonképpen nem
más, mint kulturális evolúció.
• Egyedül a szándéktulajdonítás veleszületett
képessége az embernek, ami csecsemőkorban,
a 9-12. hónapban alakul ki. A nyelv a
szándéktulajdonítás evolúciója során alakult
ki, annak egy mellékterméke, egy társas
képződmény.
Michael TOMASELLO
• Az ember, és csakis az ember vált képessé arra, hogy
összehangolja a figyelmét, az összehangolt
figyelemből közös célokat, közös döntéshozatalt
eredeztessen, és ezen a furcsa együttműködési
rendszeren keresztül tanuljon.
• Nem a kultúra magyarázza a kulturális tanulást,
hanem a kulturális tanulás mint különleges biológiai
forma magyarázza azt, hogy kultúra egyáltalán van.
• Csibra Gergely és Gergely György, természetes
pedagógia
– Többről van szó, mint joint attention (közös figyelmi helyzet)
DUNBAR, R. I. M. (2003, 2005)
A szociális nyomás szerepe
1. Az agymérettel növekszik a csoportméret
– A nagy csoport nagy komputációs erőt igényel
– Embernél: 120-140 fővel tudunk bánni
• Faluközösségek, katonai egységek, működő kapcsolati háló
2. A csoportmérettel nő a kurkászással töltött idő
– Funkciója az agresszió csökkentése, agressziót fékező kis kurkászó
csoportok kialakítása
3. Az embernél ez az adott agyméret/csoportméret mellett
abszurdan hosszú kurkászási időhányadhoz vezet.
– A nyelv funkciója nem csak közlési, hanem kapcsolattartó,
kapcsolatsegítő.
Az előadás felépítése
1. KÉPESEK-E MÁS FŐEMLŐSÖK A NYELVRE?
2. MIÉRT KÉPES AZ EMBER A NYELVRE (BESZÉDRE?)
– A NAGY VITA (PINKER VS. CHOMSKY)
3. KULTÚRA
4. AZ EMBERI BESZÉDIG…
– VOKÁLIS ELMÉLET
– GESZTURÁLIS ELMÉLET
– A FOXP2 GÉN
 A vokális emlélet
Az állatok (főemlősök) is adnak ki vokális hangokat. Sőt!
Külön kifejezéseik vannak arra, ha veszély közeledik, arra ha
élelmet látnak, vagy ha párosodni van kedvük.

Tovább fűzve: az egyes kategóriákon belül is eltérő „szavaik”

vannak; pl. a „leopárd” másként hangzik, mint a „sas”, a
bonobók pedig egész repertoárral rendelkeznek a kedvenc
szexuális pózaikra vonatkozóan.
 De…
1) Kevés féle ilyen kiáltás van, nem kombinálják őket
kreatívan,
2) Ezek a hangmintázatok korán megjelennek és fixek.
Nincsenek nagy különbségek távol élő csoportok
„szavai” között.
3) Nincs jele kommunikációs szándéknak és elmeteóriának
– nem veszik figyelembe, hogy a másik milyen információt
birtokol már
– Nem kortikális irányításuk van, hanem kéreg alatti
Embernél ennek megfelelő: „áu!”, „a fenébe!”
Példa

Sas! Leopárd! Kígyó! Étel! Szaporodjunk!

DE

A leopárd megette az ételt.

A kígyók szaporodnak.
 Egyéb észrevételek
• Nem kommunikálnak a jelenben nem releváns
dolgokról
– Pl. nem pletykálnak („Az unokahugod kurkászta a
bátyádat!”)
– Nem tervezknek a jövőre
– Nem rágódnak a múlton
 A GESZTURÁLIS ELMÉLET
(Corballis)
• A főemlősök rossz kontrollja a vokalizáció felett, emellett kiváló
kontrollja a kezek és a karok felett

• Vadon élő csimpánzok esetében akár 60 kommunikációs gesztust is

azonosítottak!
• Felnőtt csimpánzoknál a kezeknek 30-féle gesztusa, ami ráadásul részben hasonlít az
emberi gesztusokra (mutatás, taps, …)

• Emberi jelbeszéd – strukturálisan, összetettségét és az elsajátítás

mintázatát tekintve ugyanaz, mint a beszélt nyelv. Még az aktiválódó
agyterületek is nagyon hasonlóak.
– akik csak jelbeszédet tanulnak, ugynazokon a kritikus fázisokon (pl. gügyögés,
1 szó, 2 szó, mondatok) mennek keresztül. Tehát a jelbeszéd (gesztusok)
pont annyira természetes, mint a vokális.

• A gesztusok és a mimika nagyon fontos részei az beszédnek is. A

jelentés jelentős részét is hordozhatja
 Beszéd mint gesztus?
– A beszéd felfogható mini-gesztusokként (ajkak, nyelv, stb.)
– A beszédértés motoros elmélete (Liberman és mtsai, 1967) – nem a
fonémákat azonosítjuk, hanem azokat a mozgásokat, amelyek
létrehozzák az adott fonémát.

• Tükörneuron-rendszer (vizuális, akusztikus)

– Majmoknál F5 reagál a kézi cselekvésekre, pl. megragadás (ez kb. Broca)
– Embereknél nem kell, hogy tárgya legyen az akciónak (mozgásnak), bár
aktívabb, ha van neki tárgya.
– Az embernél csak az emberi beszéd látványa aktiválja, a kutya ajkainak
mozgása nem.
– Ha olyan cselekvést látunk, ami a saját repertoárunk része, akkor a
mozgás formájában észleljük; ha olyat, ami nem része annak, akkor
viszont a látványt elemezzük (vizuális jellegeit).
 Tárgyhasználat
• A kezek nem csak a gesztusok miatt fontosak,
manipulációra is használjuk őket (eszközök!) – és
más főemlősök is!
– Ennek hasonló fejlődése van, mint a beszédtanulásnak
– Féltekei lateralizációja is hasonló (jobb kezesség)
• A tárgyhasználat komplex; akárcsak a nyelvtan.
– Pl. a kezek aszimmetrikus, folyamatos koordinálása
– Egymásba ágyazott cselekvések sora
– Egy mozdulat előkészülete önmagában nem értelmes,
csak ha figyelembe vesszük az egész sort, stb.
 Tárgyhasználat
Kapcsolat lehet aközött, hogy mekkora
kontrollunk van az artikuláció fölött, és aközött,
hogy mennyire vagyunk ügyes tárgyhasználók
(idői és téri precizitást igényel mindkettő).
(Broca: szürke vs.
fehérállomány;
Cerebellum mérete)

VAJON MIÉRT?
 A „miért” és a „talán”
• Miért mászott fel a beszéd a kéztől a szánkig?
– Felszabadította a kezeket (művészet, eszközök)
– Kevésbé figyelemigényes
– Sötétben is jó
– Nagy távolságokban is működik
– Kevésbé enerigaigényes (anekdotikus érv: a
jelbeszéddel fordító tolmácsok rendszeres
masszázsra járnak „beszédeik” után).

„Speech is a gesture, half swallowed, with voicing

added”
A FOXP2-gén – a grammatikus gén?
• 3 nagy mutációból 2 az után történt, hogy az ember ősök
külön ágra kerültek a csimpánzoktól, pont a hominid evolúció
kritikus pontján.

• KE család, Broca alulműködése, más területek túlműködése

– Vezető tünet h álszavakat nem jól ismételnek

• Tükörneuron-rendszerbe bevonódott az artikuláció (aszerint

észleljük a szavakat, hogy miként kellene képeznünk a
megfelelő fonémákat – és nem aszerint, hogy hogy „hangzik”).
A FOXP2-gén – a grammatikus gén?
• A bazális ganglionok összeköttetését, ezek plaszticitását
befolyásolja
– Egérben létrehozták az emberi génváltozatot: hosszabb dendritek,
nagyobb plaszticitás a BG-ban.
• Bazális ganglionok szerepe a beszédben: motoros kontroll az
ajkak, nyelv, stb. felett, szófelismerés, szekvenciális feladatok,
stb…
– Sőt! Csak a Broca terület sérülése NEM okoz afáziát, csak ha a BG-val
való összeköttetés vagy maga a BG sérül!
• Nagy a nyelvünk
– Fulladás veszély (Amerikában a 4. vezető baleseti halálok)
– Csak akkor engedhetjük meg magunknak, ha a BG irányításával nagyon
precíz és gyors mozdulatokra képes a nyelv.