A burleszk

és a
vígjáték
 A komédia
Önmagukat valódi értékeknek feltüntető
álértékek lelepleződését mutatja be –
nevetséges hatást váltva ki.
Ellentétekre épül:
valóság – látszat
értékes – értéktelen
Középpontjában konfliktushelyzet(ek)
áll(nak), melyek
a végére szerencsésen megoldódnak.
Társadalmi normák megszegése –
Tabudöntés
 Komikummal érintkező
fogalmak
élc
irónia / önirónia
gúny
vaskos tréfa
szatíra
paródia
fekete humor
A komikus hős
Általában kisszerű, átlagos
ember.
(Vagy „nagy ember”
„kisembersége”)
Hibái állandóan lelepleződnek,
ez kelt komikus hatást. (Azon Adam Sandler
nevetünk, amikor pl. kiderül,
mennyire képmutató, álszent, Kabos Gyula
kicsinyes, vagy antiszociális)

A vígjáték hősei
leegyszerűsített karakterek.
 A (filmes) komikum fajtái
helyzetkomikum (félreértés, véletlen,
cselszövés)
jellemkomikum (általában árnyaltabb,
mint a helyzetkomikum) (pl. Sheldon az
Agymenőkben)
verbális komikum
(szójátékok, irónia)
a filmes nyelv komikuma (amikor pl. egy
jelenetben a lassított bemutatás rátesz a
komikumra…
 A vígjáték kettős célja
 szórakoztatás  kritika:
jellemet, karaktert
társadalmi jelenséget,
 feszültségoldás politikai rendszert

Matt Damon
Robin Williams

(Good Will
Hunting, 1997)
 Idézetek a nevetésről
Moliere „Nagy csapás a bűnökre, ha
nevetségessé tesszük őket a világ
szemében.”
Beazonosíthatatlan bölcsesség
„A humor az a képesség, egy embernek az
az adománya, hogy
a világ és az emberek fogyatékosságával a
hétköznapok nehézségeivel és
balszerencséivel vidám higgadtsággal
találkozzon,
ne vegye tragikusan azokat és azokon és
magán nevetni tudjon.”
 A nevetés lelki, fiziológiai
hatásai
A nevetés az életben oldja a gátlásokat, a
feszültséget, egy konfliktusos szituációt is képes
oldani…
Fiziológiailag is fontos, (a síráshoz hasonlóan) oldja
az izmok feszességét, a nevetés visszahathat
kedélyállapotunkra ( „nevetőkúra”)
A nevetéssel kicsit távolítani tudjuk magunkat a
helyzettől, mentálisan egészséges, ha magunkon is
tudunk nevetni
 Filmvígjátékok altípusai
burleszk
akcióvígjáték
romantikus komédia
tinivígjáték
szatíra

Gyakorlatilag minden műfajjal

képes keveredésre.
Vígjáték –
burleszk
Az egyik első mozis
műfaj
Némafilmes vígjáték,
bohózat
improvizatív műfaj - rögtönzés jelleg
legkisebb eleme: a geg
(komikus mozgóképi ötlet)
Főhős: csetlő-botló, kedvesen együgyű
kisember, próbál az erős külvilág ellenében
fennmaradni
 A burleszk
jellemzői
 hang híján a hangsúly a
mozgáson (sok hajsza,
tortacsata, komikus
verekedés, hasraesés)
 cirkuszi, pantomim
elemek
 Sok trükk: lassítás,
gyorsítás, a mozgásirány
megfordítása
 A műfaj legnagyobbjai
Charlie Chaplin (1889-1977)
kitalált filmes karaktere az egyik
legismertebb kulturális ikon
Fontosabb filmjei
1925 – Aranyláz
1928 – Cirkusz
1936 – Modern idők
1940 – A diktátor
Chaplin
 Buster Keaton, a „fapofa”
(1895-1966)
Legfontosabb filmje: A Generális (1927)
Harold Lloyd („Humor Harold”)
(1893-1971)
 Stan és Pan
Stan Laurel (1890 – 1965) és Oliver Hardy
(1892 – 1957)
Terence Hill és Bud Spencer
Későbbi burleszkszínészek
Louis de Funés
Jim Carrey
Rowan Atkinson
 A burleszk öröksége az
animációs filmben
Hajsza (pl. Tom és Jerry, Gyalogkakukk)
Az automatikus mozgás- és
viselkedésformák által eluralt figurák
nevettető lehetőségei
A fizikai törvények (pl. gravitáció) nem
érvényesülnek
 Mit jelez a vígjátékok nagy
népszerűsége?
Mindig jól esik nevetni, és ráadásul
egészséges is...
Stresszes nap/hét után egy kis lazulás...
Félő, hogy a vígjátékok miatt sok emberhez
minden komoly dolog, csak vicces, nem
komolyan veendő módon jut el: érzések,
halál, félelem vágyak...
Különösen problematikus, ha a vígjátékban
társadalmilag nem elfogadott
magatartásformákat tartunk elfogadóan
viccesnek. (Torrente, stb.)
 Mit jelez a vígjátékok nagy
népszerűsége?
Sokak számára csak kifogás, hogy
„... most csak valami könnyedet szeretnék
nézni...”, hiszen mindig ilyet néznek...
# a „komolyat” nem is értik meg
# nem is értik, hogy egy „komoly” film mit
adhat hozzá az ember életéhez
Sokak számára a vígjátéknak csak a
legegyszerűbb, „altesti” vonulata érthető.
A tinivígjátékok
 Megjelenése
jellemzően az utóbbi két évtized
tipikusan hollywoodi terméke,
de van európai verziója is
műfajteremtő: Amerikai pite (1999)
 Néhány film
Amerikai pite
Cool túra
Hangyák a gatyában
Hajó a vége
Német pite
Csajok a csúcson
Lúzer
Szüzet szüntess
Már megint egy dilis amcsi film
 Szereplők
sokszor lúzerekről szól, akikkel a
környezetük rendszeresen kiszúr

vagy kis baráti kör viselt dolgai -

egyéniségeikkel kiegészítik egymást

vagy főhős + mellette stabil azonos

nemű baráti kör
(ha ellenkező nemű, akkor tinirománc)
 Felnőttek
Többnyire szülők vagy tanárok –
alapvetően ugyanolyanok, mint ők:
kicsinyesek, nevetségesek, ügyetlenek
Nem engednek nekik elég szabadságot,
Védelmük és szeretetük megnyilvánulásai olykor
nevetségesek
Nem tudnak bánni észrevétlenül
felcseperedett gyermekeikkel
Klasszikus generációs konfliktus, DE
csupa sztereotípiával és közhellyel
 Szerkezet
Laza szerkezetű, helyzetkomikumra épülő
epizódokból áll
Elérendő cél: vicces, erotikus, olykor pedig
kimondottan közönséges
pl. szexualitás felfedezése
A kezdetben „lúzer” főszereplő tehát
egy sereg botladozás közben legyőzi
környezete ellenségességét, beilleszkedik egy
közösségbe, sőt, a legjobbak közé tornázza fel
magát, közben romantikus kapcsolat is „leesik
neki”
 Hatásuk titka
Kamaszproblémák megjelenítése
Kellően leegyszerűsített, klisékre épülő
Undorító jelenetek (többnyire
testnedvekkel kapcsolatosak)
Trágár nyelvezet
 A hatás másik titka
a mindenkori néző azonosulási vágya: a
megszólítottak a szereplőkben önmagukat
látják

A nézőből tagadhatatlanul felnevet a káröröm,

de talán tudat alatt mentegetőzik is:
á, ilyen balek azért nem vagyok
 Világkép
„A lázadás nélkül maradt generáció már nem eszmék
után futkos:
elég egy kis fű, néhány kezelhető spiné és a trágárság
felszabadító érzete.
A malackodásba kódolt szabadság, a tabuk és korlátok
döntögetése öncélú szórakozás.
A „vedd lazábbra” jelszó nem a kiemelkedést célozza,
hanem valamiféle egybeolvadást a gyönyörök mindig
tiltásra alkalmas kertjében.
A jelenlegi generáció „harca” a látszatokhoz kötődik:
látszat-szabadságukért látszat-hősök küzdenek, és
legfőbb célkitűzésük a cool viselkedés kialakítása
illetve elsajátítása.”
Néhány mai komikus színész