Magyarország a két világháború között

21. Revízió, oktatás és kisebbségi lét

I. A revízió
 Revízió, revansizmus, irredentizmus
 Közvélemény/egyetlen politikai párt sem fogadja el a békét
 Civil szervezetek: Magyar Területvédő Liga
 Történelmi Magyarország vagy magyarlakta területek?
 Szent István-i állameszme
II. Az oktatás
 Klebelsberg Kunó
 állami bevételek több mint tíz százalékát fordították az oktatás és művelődés
támogatására
 Klebelsberg Kunó Tk. 191
 népiskolai törvény (1926)
 általános műveltség
 jelentősen csökkent az írni-olvasni nem tudók száma
 Tömegsport
 A 12–21 éves fiúknak kötelező volt a rendszeres testedzés
 Iskola, cserkészmozgalom
II. Az oktatás
1. § A testnevelésnek az a feladata, hogy az egyének testi épségének és
egészségének megóvása, lelki és testi erejének, ellenálló képességének,
ügyességének és munkabírásának kifejlesztése által megjavítsa a közegészség
állapotát, gyarapítsa a nemzet munkaerejét.
2. § Evégre az állam
1. mindennemű iskolában gondoskodik mindkét nembeli tanulóifjúság
rendszeres testneveléséről, a főiskolák körében pedig ezt minden hallgató
számára lehetővé teszi;
2. szervezi az iskolát elhagyó ifjúság testnevelését oly módon, hogy ebben 21-ik
életévének betöltéséig a nemzetnek minden férfitagja kötelezően részt vegyen;
3. támogatja azokat a társadalmi alakulatokat, melyek testneveléssel komolyan
foglalkoznak, s működésük nemzeti irányával a támogatást megérdemlik.
(Az 1921. évi LIII. törvénycikk a testnevelésről)
II. Az oktatás
 Kultúrfölény, újnacionalizmus
 Nemzetközi ösztöndíjak
 Hóman Bálint: nemzetnevelés
 megnőtt a nemzeti témák súlya (történelem, irodalom, földrajz, néprajz).
II. Az oktatás
III. A kisebbségbe került magyarság
 Kisebbségi jogok biztosítása az utódállamokban
 Cél: kisebbségek beolvasztása a többségi társadalomba
 Románia
 legjelentősebb létszámú magyarság
 Erdélyi zsidóság
 Csehszlovákia
 Látszólag demokratikus rendszer
 Nemzeti szimbólumok betiltása
 Jugoszláv Királyság
 Minden nemzetiséget elnyomtak
 Identitásmegőrzés
IV. Társadalom
 Horthy-korszak: társadalomi modernizáció
 Nő a polgárság, értelmiség, alkalmazottak, munkások száma
 Csökken a mezőgazdasági népesség
 a biztos megélhetéséhez legalább
20 holdas birtokra volt szükség
IV. Társadalom
 hadi­rokkantak, hadiözvegyek és árvák, menekültek, munkanélküliek
 Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium
 Szociális ellátórendszer kiszélesítése
 kötelező beteg- és baleset-biztosítás bevezetése
 Nyugdíjkorhatár: 65 év
 8 órás munkanap, fizetett szabadság
 160 kórház
 jelentősen nőtt a várható élettartam
IV. Társadalom
 falvakból az elvándorlás
 nagy piacok, gyárak, a középiskolák, egyetemek, kórházak, magasabb szintű hivatalok
 Agrárproletariátus
 Szegényparasztság, segédmunkások
 Nők javuló helyzete
 Választójog kiterjesztése (korszak végére)
 munkahelyen
 Életmódváltás
 Ipari forradalom vívmányai:
 Autó, rádió, angolvécé, mozi, telefon
 https://www.youtube.com/watch?v=lQAnl9XTATc