3.

Kormánypolitika
és közjó
Áttekintés
1. A társadalmi akarat megismerésének korlátjai
2. Nézetek a közjó érvényesítéséről
3. Közgazdasági nézetek az állam szerepvállalásáról
4. Újabb elméletek a piacgazdaságról
5. Összefoglalás

2
1. A társadalmi akarat megismerésének korlátjai – 1

• Mit várunk el az államtól? Kit képviseljen?

• A társadalom érdekében járjon el.
• Nem könnyű megismerni az emberek akaratát
• Szavazási paradoxon (Condorcet a 18. században)
• Még kinyilvánított akarat mellett sincs egyértelmű eredménye a szavazásnak!
• A közügyekben meghökkentően tájékozatlan, előítéletes, sőt a felelőtlenségig felületes tud lenni még a
képzett ember is. Az embernek a közügyekről formált véleménye és akarata gyakorta nem a sajátja, azt
mások állítják elő számára (manufactured will) – J. Schumpeter
• Hogyan ismerhetjük meg az emberek akaratát a mai társadalomban?
• 451 fok Fahrenheit
• 1984
• Gazdasági és Szociális Tanács
• Konzultációk
• Internet – EU 2007 szeptembere

3
1. A társadalmi akarat megismerésének korlátjai – 2

• Arrow építette be a jóléti közgazdaságtanba – lehetetlenségi tétel:

• Nem konstruálható olyan jóléti függvény, amely a társadalom minden egyes
tagjának preferenciáit tükrözné, és emellett konzisztens döntést eredményezne.
• A társadalom előtt álló választási lehetőségeket alternatívák sorozataként
megfogalmazva a fenti feltételek mellett a végeredmény függ a kérdések
feltevésének sorrendjétől.
• Emiatt demokratikus körülmények között is manipulálhatók a választók –
„politikai napirend”
• „Megoldás” (?): a diktátor
• Nincsen mindenkit kielégítő megoldás!!

4
Áttekintés
1. A társadalmi akarat megismerésének korlátjai
2. Nézetek a közjó érvényesítéséről
3. Közgazdasági nézetek az állam szerepvállalásáról
4. Újabb elméletek a piacgazdaságról
5. Összefoglalás

5
2. Nézetek a közjó érvényesítéséről – 1

• „Az állam célja nem más, mint a közjó megvalósítása az erkölcsi

törvényeken alapuló rendezett jogviszonyok alapján.”
• Eötvös József: A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az
álladalomra
• Bonum communis – bonum commune

6
2. Nézetek a közjó érvényesítéséről – 2
• Mely feladatok ellátására alkalmas az állam? – két évszázados elméleti
vita
• Adam Smith: olyan eredmények születtek, amelyeket senki sem
szándékolt – a „láthatatlan kéz”
• Ez azonban nem teszi fölöslegessé az állam tevékenységét:
• Védelem
• Igazságszolgáltatás
• Közművek és közlétesítmények fenntartása
• Széles skála: anarchizmus, libertarianizmus, erős állam, diktatúra – a
valóságban mindenütt vegyes gazdaság
7
2. Nézetek a közjó érvényesüléséről – 3
• A 20. sz. közepén aktivista államok
• Az 1980-as években gyökeres változás
• A közjó „általánosan elfogadott” tartalma:
• A gazdaság fejlődésének fenntartása
• A ciklikus ingadozások „kisimítása”
• A pénz értékállandóságának védelme
• Az ország külső fizetési egyensúlyának fenntartása
• A rendelkezésre álló erőforrások mind teljesebb hasznosítása
• A jövedelmi és vagyoni extremitások kezelése

8
2. Nézetek a közjó érvényesüléséről – 4
• A közjó „különleges értelmezése”
• A szocialista tervgazdaságban: az anyagi termelés minden áron való növelése
• Populista kormányzatok: a társadalom vagyoni és jövedelmi különbségeinek
felszámolása, minden csoport kívánságainak kielégítése
• Merkantilizmus: a külkereskedelmi (és fizetési) mérleg minél nagyobb többletének
elérése
• Neomerkantilizmus
• Demokráciákban az állam a választók felhatalmazásával, az ő akaratukat
köteles megvalósítani
• „Tételezzük föl minden kormányról, hogy a közjó megvalósítására törekszik.”
Bod Péter Ákos – akkor már – volt ipari miniszter és volt jegybankelnök kérte
1995-ben!

9
Áttekintés
1. A társadalmi akarat megismerésének korlátjai
2. Nézetek a közjó érvényesítéséről
3. Közgazdasági nézetek az állam szerepvállalásáról
4. Újabb elméletek a piacgazdaságról
5. Összefoglalás

10
3. Közgazdasági elméletek az állam szerepvállalásáról – 1

• A közgazdaságtan egyik alapkérdése: Az egyensúly felé haladnak-e a piacok?

• Ha nem, akkor mi az állam szerepe?
• A klasszikus (de főleg a neoklasszikus) iskola úgy véli, hogy az egyensúly a
három fő piacon (áru, munkaerő, pénz) automatikusan létrejön.
• Feltételek
• Az árak rugalmas alakulása
• Tökéletes tájékozottság
• A piacra való belépés akadálymentes volta
• A valóságban – válságok
• 1929–1933: tartós és nagyfokú egyensúlyhiányok, az automatikus korrekció elégtelen
volta.

11
3. Közgazdasági elméletek az állam szerepvállalásáról – 2

• A fordulat: John Maynard Keynes.

• Cáfolja a kereslet és kínálat mindenható voltát.
• Irreálisnak tartja a lefelé rugalmatlan munkabérek feltételezését.
• (NB: az aranystandardban működött!)
• Nem biztosított, hogy minden kínálattal szemben megfelelő kereslet álljon –
az államnak kell keresletet teremtenie (válság, recesszió esetén)
• USA: New Deal (közmunkák, autópálya- és gátépítések)
• Skandinávia – svéd modell

12
3. Közgazdasági elméletek az állam szerepvállalásáról – 3
• A II. vh után az 1970-es évek közepéig:
• Jóléti állam kiterjedt szociális ellátórendszerekkel (nyugdíj- és
egészségbiztosítás, közoktatás, család- és szociálpolitika)
• „Nagy állam” – sok adóbevételre volt szükség (a GDP 40–50%-át
centralizálták)
• Optimizmus: az állami keresletszabályozás elkerülhetővé
teszi nemcsak a válságokat, hanem a ciklikus visszaeséseket
is.
• A kijózanodás: az olajválság
• Általános stagnálás és infláció (=stagfláció)
• Nem lehetett állami keresletet teremteni (inflációs veszély)

13
3. Közgazdasági elméletek az állam szerepvállalásáról – 4
• „A monetarista ellenforradalom” (Milton Friedman)
• A modern piacgazdaság rugalmasabb (külkereskedelem, értékpapírpiac) – maga
is tud alkalmazkodni
• Az állami beavatkozás egyre hatástalanabb, a bürokratikus állam inkább fékezi a
kibontakozást
• A válságok főként külső okokra vezethetők vissza: pl. az állam által gerjesztett
pénzromlás, a fölösleges állami költekezés
• A gazdaságpolitika csak átmenetileg, a meglepetés erejével tud hatni a piacra –
„információs aszimmetria”
• Az állam előre bejelentett, kiszámítható módon cselekedjen – de még jobb, ha
kivonul a gazdaságból.

14
Áttekintés
1. A társadalmi akarat megismerésének korlátjai
2. Nézetek a közjó érvényesítéséről
3. Közgazdasági nézetek az állam szerepvállalásáról
4. Újabb elméletek a piacgazdaságról
5. Összefoglalás

15
4. Újabb elméletek a piacgazdaságról – 1
• Az állam újraelosztó szerepe a monetarista ellenforradalom dacára sem
csökkent, de a duzzadás megállt
• Ennek fő oka a globalizációhoz kötődik
• Korábban: az államnak korrigálnia kell a piac működési zavarait
• monopolizálódás, közjavak elégtelen termelése, negatív externáliák
• Új törekvés: az állam működési zavarainak korrekciója
• bürokratizálódás  rugalmatlanság, hatékonyságromlás
• Paternalizmus  tétlenségre ösztönöz (?)
• Az említettek miatt megerősödtek a neoliberális („neokon”) irányzatok

16
4. Újabb elméletek a piacgazdaságról – 2
• A szociális piacgazdaság
• Wilhelm Röpke és Walter Eucken (freiburgi iskola, 1940-es évek)
• Az állam nem hagyhatja magára a társadalmat, de nem is ölheti ki a
magánkezdeményezést
• A feladat: a gazdaság működési kereteinek meghatározása (Ordnungspolitik), hogy a
nagy szervezetek ne gyűrhessék le a kisebbeket
• Főbb elemei:
• Fellépés az állam túlterjeszkedése ellen
• Szigorú fellépés a versenykorlátozásokkal szemben
• Támaszkodás a kis- és középvállalatokra (Mittelstand)
• Az állami beavatkozások kordában tartása
• Kiállás a pénz értékállandósága mellett

17
4. Újabb elméletek a piacgazdaságról – 3
• A szociális piacgazdaság nem azonos a jóléti állammal!
• Nincs köze a szocializmushoz sem!
• Új helyzet a gazdaságpolitika számára: a globalizáció
• A multinacionális vállalatok az államokkal – legalább – egyenrangú szereplők
• Nemzetközi tőkeáramlás, a piacok fegyelmező ereje
• Nemzetközi szervezetek, megállapodások, integrációk
• Σ: a kis, nyitott piacgazdaságok lehetőségei korlátozottak

18
Áttekintés
1. A társadalmi akarat megismerésének korlátjai
2. Nézetek a közjó érvényesítéséről
3. Közgazdasági nézetek az állam szerepvállalásáról
4. Újabb elméletek a piacgazdaságról
5. Összefoglalás

19
5. Összefoglalás
• Demokratikus viszonyok között az államszervezet minden lényeges ügyben az
állampolgárok igényeire tekintettel köteles állást foglalni, törekedve a közjó
megvalósítására.
• A társadalom akaratának megismerése és képviselete egyáltalán nem könnyű
feladat, mert sok az egymásnak ellentmondó, egymást kioltó törekvés.
• A közjó definiálása is nehéz. A gazdaságpolitikában tartalma a következő:
• tartós, kiegyensúlyozott növekedés, a „teljes” foglalkoztatás, az értékálló pénz, a ter-mészet
megóvása és az anyagi egyenlőtlenségek keretek között tartása
• Többfajta felfogás létezik egymás mellett a fenti célok optimális elérését
illetően, amelyek nagymértékben különböznek egymástól az állam méretéről,
ideális szerepvállalásáról kialakított felfogásukban.

20
6. Kulcsszavak
• Társadalmi preferenciák • A meglepetés szerepe a kormányzati
• Közjó (és értelmezése gazdasági ügyekben) döntésben
• Szabad verseny, szabad versenyes • Monetarizmus
kapitalizmus • John Maynard Keynes és a keynesianizmus
• Marx és Engels – és a Kommunista kiáltvány • Paternalizmus
• Közérdek, közjó, államérdek • Diszkrecionális döntés, illetve szabályalapú
• Kockázat és bizonytalanság döntés
• Szavazói paradoxon és Arrow lehetetlenségi • A szociális gondolat és a gazdaságpolitika
tétele • Szociális piacgazdaság – elvei és gyakorlata
• Aktív keresletszabályozás • Wilhelm Röpke
• Jóléti állam • Milton Friedman
• Nagy társadalmi elosztórendszerek • Friedrich A. Hayek

21