1873-AS GAZDASÁGI

VÁLSÁG
Készítette:Szűcs Kornél László
 Három K
Az 1873. évi válságot a "Három K" időszakának is lehet nevezni, hiszen ekkor tetőzött a
kolerjárvány, ekkor volt a pénzügyi krach és Bécsben a világkiállítás.

Magyarország 1869-ben egy kisebb válságba került, amelyet a gyenge mezőgazdasági

termés következtében a termelés csökkenését eredményezte, illetve az Osztrák
Nemzeti Bank hitelrestrikciós politikája idézett elő. A válság jelei leginkább a
tőzsdén figyelhető meg, ahol a részvények árfolyam-csökkenése történt.
 A pénzügyi krach
A krach szinte minden gazdasági ágat érintett.1873. májusában következett be a válság először Bécsben
majd hazánkban is. Magyarországon 50 bank ment csődbe, melynek nagy része részvénytársaságok
voltak. A válság a részvénytőkében is megfigyelhető, 56 millió forintról mindössze 27 millió forintra
esett. A Hitelbankot különösebb nem rázta meg ez az időszak, bár az alaptőkét 2 millióval lejjebb
határozták meg a deficit fedezés érdekében.

A Franko - Magyar Bank (1879) és az Angol - Magyar Bank (1868) számára voltak komoly veszteségek.
Az előbb említett bank egyik oka a megalapozatlan alapítások és a rosszul sikerült értékpapír- és
ingatlanspekuláció volt. A másik bank számára a csődöt nemcsak a tőzsdei problémák jelentették,
hanem a határőrvidéki erdőüzlet és a besztercebányai faüzlet.
 Következményei
Az 1870-es évek második szakaszában megkezdődött a válság kiheverése. A problémákat az állam
törvénykezéssel, jogszabályok általi szabályzók bevezetésével igyekezett orvosolni. 1875-ben
hatályba lépett a kereskedelmi törvény, melyben a válságból okulva a részvénytársaságoknak meg
volt tiltva saját részvényük megvásárlása és zálogba vétele.  1878-ban a Monarchia jegybankja
átalakult.

Hazánknak le kellett mondani az önálló jegyintézetről és az osztrák bank által meghatározott árfolyamot
kényszerült elfogadni. A hosszas tárgyalások eredménye végül az lett, hogy az Osztrák Nemzeti
Bankot Osztrák-Magyar Bankra  nevezték, mely az intézmény binaciolitását erősítette. A központ
továbbra is Bécsben maradt, de hazánkban is létrehoztak egy főintézete. Az uralkodó nevezte ki az
osztrák és a magyar pénzügyminiszter segítségével a két alkormányzót, az alkormányzó állt az
intézet élén. 
Köszönöm a figyelmet!