A katalizátor a kémiában olyan anyag, ami úgy gyorsít fel
egy kémiai reakciót, hogy ő maga annak során nem változik meg maradandóan. A szó a görög katalüszisz (feloldás) szóból keletkezett, latin végződéssel. A katalizátorok úgy fejtik ki hatásukat, hogy jelenlétükben a reakciók más úton, alacsonyabb aktiválási energiájú részfolyamatokon keresztül játszódnak le, ezzel növelvén a reakciósebességet. A katalizátornak gyakran kis mennyisége is elegendő nagy mennyiségű anyag átalakulásának meggyorsításához. Sokféle anyag lehet katalizátor: elemek, szervetlen és szerves vegyületek. Az egyszerűbb kémiai felépítésű katalizátorok (elemek, szervetlen vegyületek) gyakran több, különféle reakciót is katalizálnak. Az enzimek biokatalizátorok és rendszerint csak egyféle folyamatot katalizálnak. Ha a reagáló anyagok és a katalizátor közös fázisban vannak, a katalízist homogén katalízisnek, ha különböző fázisban vannak, heterogén katalízisnek nevezzük. A katalizátorok hatását fokozó anyagokat promotoroknak vagy aktivátoroknak (gyorsítószereknek), a hatásukat gátló anyagokat inhibitoroknak (gátló- vagy késleltetőszereknek) nevezzük. Katalizátorok a vegyészetben
Egyszerű példa az alumínium és jód reakciója. A reakció
végbemenéséhez szükséges a katalizátor jelenléte, ami ez esetben a víz lesz. 1-2 csepp vizet rácseppentünk a keverékre és pár másodperc múlva beindul a reakció. Keletkezik egy szilárd ionvegyület: alumínium-jodid, ami egy új anyag, tehát kémiai reakcióról beszélhetünk. A reakció nagyon heves, hasonló a vulkánkitöréshez. A folyamat exoterm, egyesülés (két anyagból lett egy anyag) és redoxireakció. Igazolhatjuk, hogy redoxireakció kétféleképpen is zajlott: elektronátadás és - felvétel, illetve oxidációsszám-változás is történt. Kezdetben az alumínium és jód oxidációs száma 0, a termékben a jódé -1, az alumíniumé pedig +3. A folyamatot leíró reakcióegyenlet: Hihetetlen, de az első katalizátorok nem Európában jelentek meg, hanem Amerikában 1975-ben, az öreg kontinensen csak 1986-ban jelentek meg a piacon az első katalizátoros autók, míg nálunk inkább a rendszerváltás után terjedtek el. Az autóiparban a katalizátor látja el a feladatot, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentse az autóból kikerülő kipufogógáz károsanyag-tartalmát. A legelső katalizátorok még csak oxidációs katalizátorok voltak, amik a füstgáz szénhidrogén és szén-monoxid tartalmát alakították át vízgőzzé és szén-dioxiddá. Ezek a korai katalizátorok még nem voltak képesek a nitrogén-oxidok redukciójára .
A két gázkomponensre ható katalizátorok már két darab
egymáshoz kapcsolt külön elemből állnak, az első egy redukciós katalizátor, ahol a nitrogén-oxidokat redukálják, a második egy oxidációs katalizátor, ahol a szénhidrogének és a szén-monoxid átalakítása következik be. Jobb hatásfokkal dolgozik, mint a korábbiak, de a mai normáknak közel sem tudnak már megfelelni. Végül a három gázkomponensre ható katalizátorok mind a nitrogén-oxidok, a szénhidrogének és a szén-monoxid szintjét jelentősen csökkentik. A három gázkomponensre ható katalizátorokba beépítésre került egy lambda-szonda is, ami méri a kipufogógáz összetételét, és ha abban az optimális értéktől változás áll be, a változásnak megfelelően állítja be a motorba kerülő üzemanyag és levegő arányát A katalizátorok felépítése A katalizátorok felépítése nem túl bonyolult, ha a főbb részeit nézzük, hogy mikből áll kívülről a katalizátor belseje felé haladva: •Hegesztett lemezház borítás •hőterelő palást •katalizátor mag •és a magra felvitt katalitikus réteg A katalizátor magja egy extrudált kerámiatömb, amelyben rengeteg áramlási csatorna van. A kémiai folyamatok mindig az anyag felületén mennek végbe, az extrudálás pedig jelentősen megnöveli a katalizátormag felületét, amivel a kipufogógáz találkozik. Kürölbelül 1 köbcentiméternyi katalizátormagnak 20 négyzetméteres felületete van.