Elemi idegjelenségek

-ingerület keletkezése
-ingerület terjedése
- ingerület átadása
I. INGERÜLET KELETKEZÉSE
1.Nyugalmi potenciál

a)Def: a nyugalomban lévő sejt membránjának (sejthártyájának) 2

oldala között kialakuló feszültség (potenciál) különbség

-Vékony elektródákkal mérik

-Idegsejtek esetén: -70 mV (a negatív előjel a sejt belsejének negatív
töltéstöbbletére utal)

b) oka: a membrán 2 oldala közötti egyenlőtlen ioneloszlás

BELÜL: Sejt belseje (sejtplazma)

-Fehérjék (negatív töltésű anionok formájában vannak jelen)

-K+ ionok vannak túlsúlyban

KÍVÜL: Sejtközötti tér (szövetnedv)

- Na+ ionok vannak túlsúlyban

(belül: kálium  B - K kívül: nátrium  K – Na)

 1) Nyugvó idegsejt
egyenlőtlen ioneloszlás

nyugalmi potenciál:
- 70 mV
minden élő sejtre jellemző
(szövettípusonként más érték)
2. Akciós potenciál

-Az inger kiváltja a sejt válaszát  kialakul az ingerület  ennek hatására

megváltozik a membrán áteresztőképessége  így potenciálkülönbsége

-Szakaszai:

a)DEPOLARIZÁCIÓ:

-Inger hatására a nyugalomban zárt Na+ csatornák megnyílnak  Na+ ionok

beáramolnak a sejtbe (koncentráció különbség a hajtóereje)

Így megváltozik a sejt belsejének töltése  a negatív membránpotenciált

pozitívra változtatja

- depolarizáció= a polaritás ellenkező előjelűvé válik

2.
2. inger hatására:
a) Na+ csatornák nyílnak
» DEPOLARIZÁCIÓ
» csúcspotenciál
Belső tér (+ 30 mV)
b) REPOLARIZÁCIÓ

-A Na+ csatornák bezárulnak, de a K+ csatornák megnyílnak  a sejtből kifelé

áramló K+ csökkenti a belső oldal pozitív töltéstöbbletét  és újra negtívvá
alakítja a sejt belsejét

- repolarizáció: a membrán visszapolarizálódik

Na+ csatornák
bezárulnak,
K+ csatornák nyílnak
» REPOLARIZÁCIÓ
a K+ kiáramlással
Cl- beáramlás tart
egyensúlyt
» hiperpolarizáció
c) NYUGALMI ÁLLAPOT VISSZAÁLLÍTÁSA – Na – K pumpa

-A repolarizáció eredményeként visszaállt a membrán eredeti

potenciálkülönbsége  csökken a membrán Na+ és K+ áteresztő képessége

-A Na – K pumpa nevű membránfehérje működésének eredménye:

 a Na+ ionok visszajutnak a sejtközötti térbe

A K+ ionok visszajutnak a sejt belsejébe
 csúcspotenciál akciós potenciál =
ingerület

csak idegsejtekben,
repolarizáció
izomsejtekben és
depolarizáció
receptorsejtekben

„minden vagy semmi”

küszöb törvénye (küszöb)

nyugalmi
potenciál

hiperpolarizáció
II. INGERÜLET VEZETÉSE
- Az ingerületet az axon vezeti és továbbítja más idegsejt felé

- A vezetés alapja: az ingerület során bekövetkező ionáramlás ingerként

hat a mellette nyugalomban lévő membránterületre  így az egymást
követő membránrészletekben kiváltott elektromos impulzusok
hullámszerűen terjednek a sejttest felől az axonvég felé

- De a velőshüvely (axonon) elektromosan szigetelő  meggátolja az

ionok áramlását a membránon  így ionáramlás csak a Ranvier-féle
befűződésekben van  emiatt az ingerület az axonon ugrálva terjed
 UGRÁLTATÓ INGERÜLETVEZETÉS

Előnye: az ingerületvezetés sebessége felgyorsul (oka: a befűződések

közötti szakaszon csekély az ioneloszlás –> gyors depolarizáció érhető el

-Az ingerületvezetés sebessége függ:

•velőshüvely vastagsága (vastagabb  gyorsabb)
•axon átmérője (nagyobb  gyorsabb)
•befűződések egymástól való távolsága (minél vastagabb a velőshüvely,
annál távolabb vannak a befűződések  annál gyorsabb a vezetés)
III. INGERÜLET TOVÁBBADÁSA
MÁS SEJTEKNEK
Az idegsejtek kapcsolódása =
SZINAPSZIS
1. Szinapszis def:
- idegsejtnek idegsejttel, vagy más sejttel (izom, mirigy) kialakított
működésbeli kapcsolata
- Ez az ingerület átadás helye (a 2 sejt nem érintkezik közvetlenül)

2. Ingerület átadás szereplői:

Másik idegsejt dendritje

Egyik idegsejt axonja
Másik idegsejt sejttestje

Másik idegsejt axonja (ritka)

Preszinaptikus sejt Posztszinaptikus sejt

(átadó) (fogadó)
3. Típusai:

a)ELEKTROMOS

-A két idegsejt membránja között nagyon kis távolság van (2-3 nm)  az érkező
akciós potenciál sorozat átugrik a fogadó sejtre
-Gyors
-Ritka (pl. szem retinája)

b) KÉMIAI

-A két sejt közötti info átadását kémiai anyagok biztosítják = ingerületátvivő

anyagok (neurotranszmitterek): pl. acetil-kolin, adrenalin, glicin)
-A két sejt között nagyobb a távolság (20-30 nm)
-Az ingerületátvivő anyagok a sejttestben vagy a végfácskában képződnek
-A végfácskában szinaptikus hólyagokban tárolódnak –> akciós potenciál hatására
a hólyag tartalma kiürül a 2 idegsejt közötti térbe (exocitózissal)
-A fogadó membrán receptoraihoz kötődnek –> megváltoztatják a membrán
polaritását
 Kémiai szinapszis

preszinaptikus sejt
- szinaptikus hólyagok
- bennük az ingerületátvivő anyagok
(neurotranszmitterek)
exocitózissal ürülnek

szinaptikus rés
20-30 nm

egyirányú ingerületátadás
 szinapszis
elektronmikroszkópos
képe