DÉLI

CSILLAGKÉ
PEK
 Csillagképek
o Az éjszakai égbolt csillagai közti könnyebb
eligazodás érdekében az emberek már több ezer
évvel ezelőtt is az egymáshoz közel látszó,
fényesebb csillagok csoportjait emberi vagy isteni
lények, állatok vagy tárgyak képével azonosították
o Minden népnek megvoltak a saját csillagképei
(magyaroké is)
o Az európai kultúrkörben a görög mitológián
alapuló csillagképrendszer honosodott meg, és a
csillagászatban ez vált nemzetközivé
o A csillagkép csillagai közel azonos látóirányba esnek, de tőlünk és egymástól a
legkülönbözőbb távolságban lehetnek
o Egyes csillagképeken belül előfordulnak önálló névvel rendelkező csoportosulások:
ezeket csillagalakzatoknak (aszterizmusoknak) nevezzük
o A Nemzetközi Csillagászati Unio döntése alapján a teljes éggömbön 88 csillagkép van
o Ebből Magyarországról 5 egész évben, 24 pedig sosem látható, mindig a horizont alatt
marad
o Legfényesebb csillagot α-val (a görög ábécé első betűje), a halványabbakat a görög ábécé
további betűivel, majd pozitív egész számokkal jelölik
Déli csillagképek
o Paradicsommadár o Repülőhal o Főnix
o Déli háromszög o Tukán o Eridanus
o Légy o Háló o Ingaóra
o Kaméleon o Tábla – hegy o Véső
o Körző o Aranyhal o Galamb
o Páva o Festő o Kentaur
o Oltár o Hajógerinc o Farkas
o Szögmérő o Déli Korona
o Hindu
o Távcső o Kemence
o Déli Vízikígyó
o Déli hal o Mikroszkóp
o Szobrász
o Holló o Légszivattyú
o Tájoló o
o Serleg Nyúl
o Hydra o Nyíl
o Cet
o Szextáns
Orion
o Az égi egyenlítőn fekszik → a világ minden tájáról jól látható
(Magyarországról nézve télen figyelhető meg legjobban)
o Ősszel késő este kel, kora tavaszi esténként a nyugati égbolton
ragyognak csillagai
o Számos mélyégobjektumot tartalmaz: pl. Lófej – köd, Orion – köd
o Régi csillagtérképeken Íjász, Kaszás, Nimród vagy Ozirisz néven
is említik
o A magyar népnyelv Kaszáscsillagnak nevezi, az öv három csillaga
a három kaszás
o Orion öv:
 neve Bírópálca
 Orion csillagképhez tartozó csillagcsoport
 övnek nevezik, mert része az orioni vadász imázsának
 az alkotó csillagok: Alnitak, Alnilam és Mintaka
Mitológiája
o A görög mitológiában Órión Poszeidón fia, óriás termetű vadász, aki Atlasz
hét leányát addig üldözte szerelmével, amíg azok csillagokká nem
változtak: ők lettek a Plejádok hét csillaga. Később Artemisz, a vadászat
szűz istennője iránt lobbant szerelemre, aki azonban íjával lelőtte őt
o Artemisz egy skorpiót küldött, amely halálra marta Oriont, ezért az istenek
úgy helyezték el őket az égen, hogy amikor az egyik felkel, a másik éppen
lenyugodjék
o Az arabok is emberalakot, méghozzá ékszerkészítőt láttak benne
o Orion, a vadász éppen a Bikával küzd, mellette vannak kutyái; a Nagy
Kutya és a Kis Kutya
Dél keresztje
o Déli égbolt egyik legkisebb, de egyik leghíresebb
csillagképe
o Nevét négy legfényesebb csillaga alkotta keresztről
kapta: Acrux, Mimosa, Gacrux, Crucis
o Olyan jellegzetes, hogy nagyon sok ország kultúrájában
található vele kapcsolatos legenda vagy utalás
o Magyarországról nem látható
o A délre utazó hajósok tájékozódását segítette, ugyanis
négy fényes, keresztet formázó csillaga a déli pólus felé
mutat
Oktáns
o Magába foglalja a Déli Égi Pólust, de ennek jelentősége jóval kisebb, mint az északi
pólusé, mivel nincs fényes csillag a pólus közelében
o A csillagképhez nem kapcsolódnak mitológiai történetek és legendák
Argo hajó
Az ókori görög csillagképet három részre osztották hatalmas mérete miatt
 Hajófara
 Hajógerinc
 Vitorla
Nagy kutya
o Úgy tartják, hogy a Nagy Kutya és a Kis
Kutya Orionnak, az égi vadásznak vadászati kísérői, és
ennek megfelelően követik őt a napi, keletről nyugat
felé tartó mozgásban
o Annyira délen van, hogy Észak-Európából nézve csak
részben figyelhető meg (főleg a csillagkép déli részeire
vonatkozik, ahol a kutya lábait kellene elképzelni)
o A Nagy Kutya fő csillaga a Szíriusz, a Földről látható
csillagok között ez a legfényesebb (a Napot kivéve)
Állatövi csillagképek
o A Nap mozog az állócsillagokhoz képest, az éggömbön körbejár egy év alatt, ezalatt 13
csillagképen halad keresztül, amit állatövi csillagképeknek vagy zodiákusnak is neveznek
(a 12 ismert csillagkép mellett érinti a Kígyótartót is)
o A Napon kívül a Hold és az összes bolygó is rajtuk halad keresztül, az állatövi
csillagképekben történnek a nap- és a holdfogyatkozások is
o Elnevezésük ókori eredetű , Babilóniából származik, a mai perzsa naptár hónapjai
megegyeznek a csillagképek neveivel

 Skorpió  Vízöntő
 Nyilas  Bak
 Bika  Mérleg
Skorpió
o Érdekesség, hogy a Mérleggel sokáig egy csillagképet
alkottak, hiszen ez a formáció jelölte a “Skorpió ollóit”
o Mitológiája:
o A történet szerint ez a skorpió ölte meg Oriont, a vadászt
o Az égen is üldözi őt, de itt már sosem érheti el: csak akkor
kerül a látóhatár fölé keleten, miután Orion már lenyugodott
nyugaton (az Orion főleg télen látható, a Skorpió pedig
nyáron)
o Egyes más, halász életmódot folytató tengeri népek úgy
tartották, hogy a Skorpió tulajdonképpen egy akkora horog,
amekkorával akár egy egész szigetet ki lehet fogni
Nyilas
o A Nap elhagyja a téli napfordulót
o Aziron kentaur jelképének tekintették
o A Nyilas a Skorpió „szívére” céloz
o Régi csillagtérképeken félig ló, félig emberként
ábrázolják, felvont íjjal
o Az európai középkorban a magyarok csillagképének
tartották (kalandozás kori, nyilazó magyarok látványa
alapján)
Mitológiája
o Kentaurok közül Kheirón volt az egyetlen bölcs és nagylelkű tanítómester: Akhilleuszt, az
orvoslás, az íj, a parittya és a lant művészetére oktatta
o Kheirón halhatatlan volt → Héraklész véletlenül megsebesítette mérgezett nyilával →
rettenetes szenvedéseket kellett eltűrnie
o Fájdalmai nagyon erősek voltak → önként lemondott halhatatlanságáról
o Zeusz hagyta őt meghalni és halála után az égboltra helyezte csillagkép formájában
Bika
o Nagyon régi, valószínűleg a rézkorban, vagy talán már a
kőkorszakban is ismerték
o Téli hónapokban lehet megfigyelni

Mitológiája:
o Bikakultusz volt Mezopotámiában és Krétán is
o A görög mitológiában Zeusz egy fehér bika alakjában
rabolta el Európét, a föníciai hercegnőt, és Kréta szigetére
úszott vele
o A csillagképnek köze lehet Héraklész hetedik feladatához is:
Kréta szigetén megszelídítette a Poszeidón által megőrjített
bikát, és az állat átúszott vele Argoszra
Vízöntő
o Égi egyenlítő alatt helyezkedik el, csak északi 3 fokos sávja van az északi félgömbön
o Magyarországról a megfelelő időszakban teljes terjedelmében látható
o Ganümédész az Ida hegyen legeltette nyáját, Zeusz megpillantotta
a szépséges ifjút, és egyből beleszeretett
o Sas képében leszállt hozzá, és felvitte az Olümposzra,
halhatatlanságot kapott
o Trósz király csak évekkel később tudta meg, hogy fia hova tűnt →
keserves siránkozásba kezdett, Zeusz fiáért kárpótlásul leküldte
Hermészt, hogy adja Trósznak a világ legjobb és leggyorsabb
lovait, amelyek olyan gyorsak voltak, hogy át tudtak futni a vízen
o Ganümédész az Olümposzon maradt Zeusszal, Héra ezt sértésnek
vette, így a főisten, hogy megóvja szerelmét felesége haragjától a
csillagok közé emelte
Bak
o A téli napforduló - bár már a Nyilas csillagképben van -
ma is a Baktérítő nevet viseli
o A csillagkép annyira régi, hogy elnevezésének eredete
a homályba vész
o Magyarországról teljes terjedelmében látható

Mitológiáj
a:o Aszerint
görögök Pán alakjához társították, aki a monda
a Nílus vizében fürdőzött, mikor megijesztette
Tüphón
o Az isten félelmében alakot akart váltani, alsó fele hal
lett, de felső része kecske maradt
Mérleg
o Magyarországról az év megfelelő időszakaiban teljes
terjedelmében látható (decembertől októberig)
o Eredete a babiloni időkre tehető, a mérleg a holtak feletti
ítélethozatal jelképe volt

Mitológi
ája:
o Az ókori Egyiptomban a történetek szerint Anubisz, az alvilág
istene és a holtak oltalmazója az elhunytak lelkét a mérleg egyik
serpenyőjébe, míg egy tollpihét a másik serpenyőbe helyezett.
o Hogyha a lélek kevesebbet nyomott a tollpihénél a halott a
túlvilágra léphetett, ha viszont nehezebb volt annál, nem nyert
bebocsátást és egy vizilófejű szörnyeteg nyelte el örökre
Köszönöm a figyelmet!