A növényi

szaporítószervek
evolúciója, felépítése és
működése
Készítette: Kopácsy Péter
A nemzedékváltakozás kialakulása

 A soksejtű moszatok szaporodása a vizekben ivartalanul spórákkal és ivarosan

ivarsejtekkel egyaránt zajlott.
 Aztán kialakult ezek szabályos váltakozása.
 A kizárólag ivartalanul és kizárólag ivarosan szaporodni képes nemzedékek
egymást követő szabályos ismétlődését nemzedékváltakozásnak nevezzük.
 Kialakulása nagy jelentőségű volt a víztől való elszakadásban.
A mohák
szaporodása
 A mohák szárazföldön élnek,
spórákkal szaporodnak.
 A spórák nedves helyre
kerülve kihajtanak, előtelepet
hoznak létre, amelyből
kifejlődik a mohanövényke,
amely a zöldmoszatok ivaros
nemzedékének felel meg.
 Mivel a mohák esetében a két
nemzedék már együtt marad,
nemzedékváltozás helyett
kétszakaszos
egyedfejlődésről beszélünk.
A harasztok
szaporodása
 Második szárazföldre települt
növénycsoport, szövetes
felépítésű, kétszakaszos
egyedfejlődésű.
 Nedves, árnyékos helyen élnek.
 A mohák és harasztok szárazabb
területen való elterjedését
gátolta a megtermékenyített
petesejtből fejlődő csíra
kiszáradásának veszélye.
A mag kialakulása

 A nagy spórát védőburok vette körül, kialakítva ezzel az ősi magkezdeményt,

amelyben a petesejt fejlődött.
 Petesejtje nem vált le az anyanövényről. A megtermékenyítést a virágporból
képződő redukált előtelepen létrejövő hímivarsejtek hajtották végre.
 A magkezdeményből soksejtű mag lett.
 Az egész szárazföldön el tudtak terjedni.
 Két csoportja van: nyitvatermők és zárvatermők.
A zárvatermők A zárvatermők kétszakaszos egyedfejlődésére a harasztokhoz képest további leegyszerűsödés a jellemző.

kettős
A meiózissal létrejövő haploid mikrospórából keletkezik a virágpor vagy pollen.
megtermékenyítése
A pollen mitózissal két sejtté, egy vegetatív és egy generatívsejtté osztódik.

A mikrospóra sejtmagja mitózissal ketté osztódik, egy vegetatív és egy generatív sejt-maggá.

A vegetatív sejt az előtelepnek, a generatív sejt a hímivarszervnek felel meg.

A vegetatív sejtmag a megporzást követően egy csatornát, tömlőt képez a bibeszálon keresztül, miközben
elpusztul.

A másik haploid sejtmag ezen a tömlőn közelíti meg a magház belsejében lévő embriózsákot.

Vándorlásuk közben a generatív sejtek mitózissal kettéosztódnak, és két ivarsejtet hoznak létre.

Egyidejűleg a magkezdeményben meiózissal kialakul négy makrospórának megfelelő embriózsák-kezdemény. Közülük

egy marad meg.
A makrospóra három egymást követő mitózissal nyolc haploid sejtet eredményez, amelyből három-három az ellentétes
csúcsi részekre kerül, kettő pedig középen marad. A csírakapunak is nevezett, pollentömlőhöz közelebbi oldalon találjuk a
petesejtet és a két kísérősejtet, míg a sejt túlsó pólusán az ellenlábas sejtek foglalnak helyet. A két sejt középen egyesül,
és diploid központi sejtté lesz.

A leérkező két hímivarsejt közül az egyik a petesejttel, a másik a központi sejttel egyesül, ezért a zárvatermők
megtermékenyítése kettős megtermékenyítés.
Köszönöm a figyelmet!