A Global
Positioning System

Kallo Lehel
  A GPS az Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma
(Department of Defense) által (elsődlegesen katonai célokra) kifejlesztett
és üzemeltetett – a Föld bármely pontján, a nap 24 órájában működő
– globális műholdas navigációs rendszer (GNSS).
 A GPS-t alap kiépítésben 24 műholdból álló flotta alkotja, amelyek
közepes magasságú Föld körüli pályán (angol rövidítéssel: MEO
– Medium Earth Orbit), körülbelül 20 200 km magasságban keringenek
Általános és speciális relativitáselmélet
A GPS-szel történő helymeghatározás egyike azoknak a
mindennapi alkalmazásoknak, amikben figyelembe kell
venni több relativisztikus hatást.
Az egész rendszer órák használatából áll és ezek az órák
mozognak. A műholdon lévő óra mozog a vevő órájához
képest, az idő tehát megnyúlik a speciális
relativitáselmélet szerint. Minden óra gravitációs térben van

A Föld forgásából adódó Sagnac-hatás „tönkreteszi” az

Einstein-féle időszinkronizálást, ami
állandó fénysebességet feltételez, nem-gyorsuló rendszerben.
A helymeghatározási módszer
Az eljárás lépései
• A GPS-vevő folyamatosan rendelkezzen a műholdakon lévő atomórák pontos
idejével
• Legalább 4 műhold láthatósága esetén „háromszögeléssel” meghatározható a
földfelszíni pozíció. A geodéziai GPS-műszerek használatához legalább 5
műhold egyidejű vétele szükséges
• Ehhez ismerni kell a vevő és a műholdak pontos távolságát, amihez a műholdak
aktuális pályájának és a kisugárzott jel megérkezési idejének ismerete
szükséges
• Hibák és korrekciók
1. Lépés

• A GPS-vevőnek először a műholdakkal folyamatosan egyeztetett pontos időre

van szüksége, ehhez a PRN-kódot használja fel. A PRN-kód jelzi a vevőnek,
hogy melyik műhold jelét veszi, és az adott műholdtól milyen álvéletlen
jelsorozatra számíthat
2. Lépés

A geodéziai műszerek minimum 5

műhold folyamatos vételét igénylik. A
műholdaktól való távolság A harmadik műholdtól való távolságot
kiszámításához ugyanazt a módszert felhasználva tehát a megfigyelő az r1, r2
használja a vevő, mint a pontos idő és r3 sugarú gömbök metszéspontján
szinkronizálásánál: a műholdról helyezkedik el.
sugárzott és a vevőben meglévő idők
eltérését állapítja meg.
3. lépés

• A vevő és a műholdak
távolságához ismerni kell a
műholdak aktuális pozícióit.
Ehhez a műholdak
kisugározzák az ún.
„almanac” adatokat
•  Ennek ismeretében a vevő
kiszámítja a műhold Föld
feletti helyzetét
4. lépés

• Föld anyageloszlásának, és
így gravitációjának egyenetlenségei,
a Nap és a Hold gravitációs hatása, illetve
a napszél eltérítő ereje zavaró hatás lehet
• Jelentősen nagyobb torzítást okoz a
rendszerben a légkör hatása
a rádióhullámokra.
• Felhasználható az L1 és L2 frekvenciák
terjedésének különbözősége, ugyanis a
légkör hatása frekvenciafüggő
AGPS

• Az AGPS (Assisted GPS) olyan GPS  vételi módszer,

mely földrajzi helymeghatározásra képes, de a
műholdak helyzetének pontos számításához
segédprogramra és adatokra van szüksége, melyet a
mobilszolgáltatón vagy WiFi hálózaton keresztül kap
meg
• Az eljárás előnye, hogy a készülékbe elegendő egy
egyszerűbb GPS-vevőt és kisebb
kapacitású processzort beépíteni
 Az egész rendszer órák használatából áll és
ezek az órák mozognak. A műholdon lévő óra
mozog a vevő órájához képest, az idő tehát
megnyúlik a speciális relativitáselmélet szerint

Minden óra gravitációs térben van ezért

az általános relativitáselméletet számításba
kell venni.