A nyílt és a mélytengerek

élővilága
 A nyílt tengerek élővilága
A nyílt tengerek életközösségei az óceánok
felső 200 méterének végtelen víztömegében
élnek. A partközeli tengerekhez képest fontos
különbség, hogy ennek az élőhelynek nincs
alja, nincs se tengerfenék, se szikla, amin meg
lehetne kapaszkodni. A moszatok szinte
kizárólag a plankton tagjai, a szilárd aljzat
hiánya miatt kevés a teleptestű faj. A nyílt
vizek állatai úszó vagy lebegő életmódúak. A
táplálékláncok első tagjai a plankton élőlényei,
amiket a ragadozók fogyasztanak el. Dögevők
is kevesen vannak, mivel az elpusztult állatok
lesüllyednek a mélytengerek sötétjébe. A
magasabb oxigéntartalom és a nagyobb
planktonsűrűség miatt a hidegebb tengerek
élővilága változatosabb.
 A medúza
Csalánozó állatok, de a virágállatokkal
ellentétben úsznak vagy lebegnek (1.
ábra). Előfordulhatnak a partközeli
tengerekben és a nyílt vizekben is. A
plankton állataival táplálkoznak, de
egyes fajok akár halakat is
zsákmányolhatnak. Szájnyílásuk lefelé
néz, és számos tapogató veszi körül,
melyeken csalánsejtek sorakoznak.
Testük 97%-át víz alkotja.
A halak
A nyílt vizekben a halak igazi
gyorsúszók. Jellegzetes
torpedóalakjuk miatt nem keltenek
örvényt, ami lassítaná a mozgásukat.
A hatalmas farokúszók gyorsan
hajtják őket előre, de általában
rosszul manővereznek.
 A mélytenger
A mélytengerek a nyílt tengerek Kobold cápa
zónája alatt találhatók. Itt már
örök sötétség honol, hideg van, és a
víz nyomása óriási. A fényhiány miatt
megszűnik a növényi élet, a víz
oxigéntartalma is minimális. Az
egyedüli táplálékforrást a
vízben alászálló szerves
hulladékok jelentik. Ebben a Karcsú galléros cápa
számunkra rettenetes világban mégis
kialakultak életközösségek. A sivár
feltételek miatt a mélytengeri
életközösségek fajokban szegények.
 Az albatrosz
Az albatrosz szárnyának
fesztávolsága meghaladja a 3,5
métert. Naponta akár 500
kilométeres távolságot is
megtesz. Állandóan vándorol,
csak táplálkozni száll le a vízre.
Halakat, tintahalakat, polipokat
zsákmányol. A szárazföldet csak
szaporodási időszakban keresi
fel. A déli félgömbön mindenütt
előfordul.
Az óriáskalmár
A tengerek mélyén élő óriáskalmárok a
Föld legnagyobb testű gerinctelen állatai.
Az eddig talált legnagyobb példány
hosszúsága 20 m volt. A fejlábúak, vagy
más néven a lábasfejűek közé tartozó
ragadozó állatok. Lehet egy ekkora
állatnak ragadozója? Igen. Az
ámbráscetek fogyasztják az
óriáskalmárokat.
Bizonyíték rá, hogy a kalmárok csőrszerű
szájszervét többször megtalálták a
kifogott cetek gyomrában.
 Korallzátonyok

A korallzátonyok a Föld legnagyobb fajgazdagságú életközösségei közé tartoznak. A

sekély, tiszta, sós vízben a legfeljebb néhány milliméteres korallpolipok évszázadok
alatt hatalmas mészvázakat építenek fel, amelyek élő- és szaporodóhelyet jelentenek
számos más állat- és növényfajnak is. A korallzátonyokat egyaránt fenyegeti a
környezetszennyezés, a gyűjtés és a részben a globális felmelegedés által
okozott korallfehéredés is.
Típusaik:
• Szegélyzátony
• Sánc- vagy gátzátony
• Foltzátony
• Atollzátony