TRUBADÚROK ÉS

MINNESANGEREK
Alsiyadi Regina, Fehérvizi Fanni, Ress Klára, Juhász Dominika, Rétháti Hanna
Lovagi költészet
◦ A lovagi költészet a lovagi irodalom körébe tartozó lírai
művek összessége. A lovagi epika alkotásaival szemben
elsősorban nem a lovagság vitézi helytállását, hősi
erényeit magasztalja, hanem az érzelmek, mindenekelőtt
a szerelem áll középpontjában.
◦ Ez a szerelem azonban udvari szerelem: a lovag-költő az
elérhetetlennek tetsző idealizált nő iránti érzelmeit
ecseteli, a lovaghoz illően oltalmat, védelmet és örök
hűséget fogad a „Magas Hölgynek”, a domnának, aki
általában a hűbérúr felesége, de mindenképpen férjes
asszony.
◦ A főleg ballada, szonett, a dalok rondó formában írt
költemények. Stílusa ennek megfelelően sejtelmes,
homályos.
◦ A lovagi líra először Dél-Franciaországban, a provanszál,
trubadúrköltészetben ( → trubadúrok) jelentkezik, majd
Európa-szerte elterjed. Német nyelvterületen a Minnesang,
Németalföldön e műfaj képviselőit minnesängereknek
nevezik (minnesänger = szerelmi dalok szerzője).
Spanyolországban Cantiga, Olaszországban Lauda a
megfelelője.
◦ Magyarországon nem igazán alakult ki a lovagi kultúra, ezért
költészete sem, bár Balassi Bálint munkásságát egyes
jellegzetességei miatt szokás ide sorolni.
Trubadúrok
◦ Más néven udvari költő, lovag-költő
◦ Kezdetben nemesség, később lovagok művelték
◦ XII.-XIII. században virágzott
◦ Hangszerkíséretes
◦ Provanszálul énekeltek
◦ Saját költemények
◦ Zsonglőrök
◦ hölgykultusz
Műfajai
◦ Főbb műfajok:
◦ Alba (hajnali nóta)
◦ Rondo
◦ Oktáva
◦ Ballade-bálád
• Egyéb műfajok: canso (szerelmi dal), serena
(esti dal), sirventes (szolgálati dal), táncnóta,
románc, pastourell (pásztorének),
planche/plaine (sirató ének), tensons (vita a
szerelemről)
Zsonglőrök
◦ Később a trubadúrokat segédek,zsonglőrök kísérték
◦ A zsonglőrök városról városra,udvarról udvarra járó,nem
saját szerzésű lovagi énekeket előadó zenészek és artisták
◦ A zsönglőr a francia ˝jongleur˝ szóból
ered.Trubadúrokhoz képest alacsonyabb
rangúak,műveletlenebbek
◦ Éneklésért,szórakztatásért fizetést kaptak
◦ Manapság cirkuszi egyensúlyozók vagy kézügyességet
használó művészek
Minnesangerek
◦ Világi témát megéneklő német középkori dalszerző, udvari
lovag költője, voltaképpen a francia trubadúr német
megfelelője. Költészete megadott témákat, megszabott
formában megéneklő stilizált művészet. A természet és a
szerelem a leggyakoribb témák, erotika is megjelenik. A
minnesang áttöri a lovagi líra szigorú, távolságtartó
magatartását, többször a valós, boldog szerelem jelenik meg.
◦ Az udvari Minnesang, mely fő tárgyától, a Minne-től, a
sóvárgó szerelemtől vette nevét, a román, közvetlenül a
francia, közvetve a provencei költészet hatása alatt alakult és
fejlődött.
◦ Igy fejlődött a középkori Minnesang első korszaka, mely még a 12.
sz. közepén veszi kezdetét s főleg a Duna völgyében, osztrák
területen talált hivatott művelőkre. E korszak fő jellemzője a dal
népies alakja. Idegen befolyásnak még alig van itt-ott nyoma.
◦ A Minnesang második korszakában a francia és provencei hatás
átalakítja a német dalköltészetet. Ez új irány első képviselői;
Friedrich von Hausen. Most művészi, majd mesterkélt lesz a dal
alakja. Minden dal több versszakból áll és minden versszak három
tagból.
◦ A Minnesang harmadik korszaka az udvari népköltészetből indul ki.
Ez irány a parasztok élményeit és durvaságait dolgozza föl a
Minnesang művészi eszközeivel, úgy hogy termékei gyakran mint a
Minnesang paródiái hatnak ránk.
◦ Legfőbb lovagi kötelesség a nő tisztelete és védelme. A kiválasztott
nő csak férjes asszony lehet, sohasem leány. Házasság és szerelem
nem egyeztethető össze ebben a lírában.
Walther von der Vogelweide
(1170 körül-1230 körül)

◦ Walther von der Vogelweide Minnesänger volt, aki szerelmes dalokat

és politikai dalokat komponált és adott elő középfelnémet nyelven
◦ Ő volt az első, aki igazán egyénivé tette a Minnesang sokfelől
kapcsolódó szálait
◦ Lírája kitágította a Minnesang kötelező lovagi líra sablonjait
◦ Témái sokrétegűsége, érzelmi gazdagsága, bravúros verselési készsége
a lovagi költészetet soha nem látott magaslatra emelte
◦ Szerelmi lírájában nem az elérhetetlen úrnő után epekedik, hanem
kölcsönös, őszinte szerelemre vágyik
◦ Így változtatja Vogelweide a Minnesang már-már magasztos szerelmi
felfogását természetes érzelmeket tartalmazó, derűs jellegű költészetté
 Két a legnagyobb műve:
◦ A hársfaágak csendes árnyán
◦ Egy jókedvű szerelmi dal, amelybe beszüremkedtek a kor populáris
műfajai
◦ Nem elégedett meg a lovagi líra sablonjaival, így egyfajta ötvözetet hozott
létre: egy felszabadultabb, közlékenyebb stílust kevert
◦ A vers műfaja dal, azon belül helyzetdal, hangulata játékos, vidám
◦ Stílusa: trubadúrlíra népies elemekkel
◦ A versben nem található utalás a keletkezési körülményekre, a szereplők
kilétére vagy - társadalmi hovatartozására
◦ Témája a szerelmi boldogság
◦ A vers hangneme elüt a lovagi lírában megszokott sablontól mivel az
távolságtartó
◦ Ó, jaj, hogy eltűnt minden…
◦ 1228-ban keletezett, Vogelweide élete alkonyán írta
◦ Életművének záró darabja (azaz az utolsó verse)
◦ A vers műfaja elégia, hangvétele elégikus, csüggedt, szomorú
◦ Témája a fiatalkor és öregkor szembeállítása, az élet mulandósága, az egykori értékek
szertefoszlása
◦ Kifejezőeszközök: megszemélyesítés, fokozás, költői kérdések és felkiáltások, negatív festés,
felsorolás
◦ Párhuzamos ellentétekre épül a vers.: jelen-múlt, öregség-fiatalság, vágy-valóság, valóság-
álom stb
Hangszerek
◦ fúvós,duda,bombard,görbekürt,fuvola,gemshorn,doromb,orgona,furulya,trombita,schalmei,h
úros,citole,guiterne,latin gitár,mór gitár,cimbalom,hárfa,stb.

fuvola
hárfa görbekürt
Köszönjük a figyelmet!