2021.11.15. I. Rövid elméleti háttér II. Hogy kapcsolódik a munkánkhoz?
Tartalom III. Mérési eljárások
IV. Eredmények felhasználása A tanulás összetevői Külső és belső meghatározó tényezők: (Nahalka) Észlelés Cselekvés Meglévő tudás Szociális környezet
Benjamin Bloom taxonómiája: (Bloom, Engelhart, Furst, Hill & Krathwohl)
segítsen a tanulás-tanítás különböző programjai céljainak, tanulási eredményeinek a megfogalmazásában 3 személyiségfejlesztési területet definiál: kognitív (értelmi), az affektív (érzelmi – akarati) és a pszichomotoros (mozgásos) terület 1970-es évektől kezdve került előtérbe az affektív szféra Érzelmi tényezők mellett vizsgálni kell az attitűdöket, az érdeklődést, a tanulási motivációt, és a társas viselkedés (Fejes & Józsa) A tanulási motiváció Az affektív tényezők tanárokra és a diákokra is fontos hatással van a tanárok az affektív tényezőkre építve hatnak a diákokra a tanulóknak az érzelmeik és a hangulataik fogják meghatározni a tanulási kedvüket, a motivációjukat, a kíváncsiságukat, a tudásvágyukat, tehát hatással lesz a tanulási teljesítményükre (Gombos et.al.) A motiváció egy olyan folyamat, amely a viselkedés hátterében húzódik meg, és lefolyását az egyén motívumkészlete határozza meg. (Fejes) A tanulási motiváció lényeges tényező az élethosszig tartó tanulás szempontjából gyors társadalmi, gazdasági fejlődések. (Csapó) A tanulási motiváció és az iskolai eredményesség között erős kapcsolat van. A tanulási motiváció az egész társadalom egészének működésére hatással van. (Fejes) A tanulási stílus A hatékony tanuláshoz az összes érzékszervünkre szükség van, de mindig van, amire jobban támaszkodunk. (Hegedűs) Minden ember különböző módon tud hatékonyan tanulni. A tanulási stílus kifejezés magában foglalja azokat a tanulási szokásokat, illetve tanulási stratégiákat, amelyeket a személy a tanulás során használ. (Bernáth, N. Kollár & Németh) Minél pontosabban ismerjük a diákok egyéni sajátosságait, annál jobban meg tudjuk tervezni az egyénre szabott segítségnyújtást is. Repertoárt lehet bővíteni a különféle feladatokat eltérő megközelítési módokkal lehet megfelelően elsajátítani (Napravszky, Tánczos & Mónos) Ez miért is fontos számunkra? Általunk ellátott tanulók Tanulási nehézséggel rendelkeznek Fokozott veszély a Sokuk hátrányos környezetből érkezik lemorzsolódásra! A hátrányos helyzetű tanulók gyenge iskolai teljesítményét egyrészt a hiányzó motivációnak tulajdonítják eltérő motívum készlet, korai kudarc élmények. (Fejes) Az iskolai eredmények nem csak a képességektől függenek, hanem a tanulási motívumoktól is . A sorozatos kudarcélmények lerombolják a tanulás iránti motivációt. Gyakran elhangzó mondat: „Tudná ő, csak lusta!” Feltárt tanulási stílus és tanulási motiváció hatékony segítségnyújtás. Mivel mérhetjük ezeket? Kozéki–Entwistle-féle iskolai motiváció kérdőív (Kozéki & Entwistle, id. Tóth) 10-18 éves tanulóknál alkalmazható, papír alapú kérdőív 60 állítást - amely tíz skálát alkot - három nagy dimenzióba lehet besorolni, a három nagy dimenzió csoport 3-3 motívumcsoportot foglal magába: I. Követő (affektív területet): érzelmi melegség, identifikáció, affiliáció II. Érdeklődő (kognitív terület): independencia, kompetencia, érdeklődés III. Teljesítő (morális/önintegratív terület): lelkiismeret, rendszükséglet, felelősség a három dimenzióhoz jön még hozzá a kiegészítő presszióérzés Szitó – féle tanulási stílus kérdőív (Szitó, id. Tóth) Papír alapú kérdőív A kérdőív 34 állításból áll, amelyeket három dimenzió hét faktorába, más néven hét skálájába csoportosíthatunk: Érzékleti modalitások dimenziója: auditív, vizuális, mozgásos Környezeti függés dimenziója: társas, csend Probléma megoldási mód dimenziója: impulzív, mechanikus Mivel mérhetjük ezeket? Bernáth, N. Kollár és Németh-féle tanulási stílus kérdőív A Szitó-féle kérdőívet Bernáth, N. Kollár és Németh 2015-ben felülvizsgálták és átdolgozták: A kérdőív kilenc faktorban összesen 57 kérdést tartalmaz: Auditív-aktív skála Auditív-befogadó skála Vizuális-ábra skála Vizuális-szöveg skála Mozgásos skála Csend skála Társas skála Értelmes tanulás skála Intuitív skála Mire tudjuk használni a kapott eredményeket? Az eredmények mind csoport szinten, a pedagógusok számára, mind az egyes tanulók szintjén többrétű információt jelentenek. Tanároknak információ a diákok preferált modalitásáról Egyéni tanácsadás a diákoknak Erősségek és gyengeségek: Mit érdemes erősíteni? Pályaorientációhoz Értelmes tanulás fejlesztése (Bernáth, N. Kollár & Németh) KÉRDÉSEK Köszönöm a figyelmet! Kérdőívek elérhetősége Tóth L. (2004). Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez. Debrecen: Pedellus Tankönyvkiadó. Kozéki–Entwistle-féle iskolai motiváció kérdőív Szitó Imre (1987): A tanulási stratégiák fejlesztése. Iskolapszichológia, 2. 39-42. o. Szitó – féle tanulási stílus kérdőív Bernáth L., N. Kollár K. & Németh L. (2015). A tanulási stílus mérése. In: N. Kollár K. (szerk.): Iskolapszichológia Füzetek, 36 (1), 7-72. Bernáth, N. Kollár és Németh-féle tanulási stílus kérdőív
Továbbá megtekinthetők az alábbi linkeken:
http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Tanulk_s_tanulcsoportok_megismerse_-_kiemelt_figyelmet_ignyl_tanulk/tanulsi_stlus.h tml (Szitó – féle tanulási stílus kérdőív) Letöltés ideje: 2021.11.15. http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Tanulk_s_tanulcsoportok_megismerse_-_kiemelt_figyelmet_ignyl_tanulk/iskolai_motiv ci.html (Kozéki–Entwistle-féle iskolai motiváció kérdőív) Letöltés ideje: 2021.11.15. Felhasznált irodalom Bernáth L., N. Kollár K. & Németh L. (2015). A tanulási stílus mérése. In: N. Kollár K. (szerk.): Iskolapszichológia Füzetek, 36 (1), 7-72. Bloom, B. S., Engelhart, M. D., Furst, E. J., Hill, W. H. & Krathwohl, D. R. (1956). Taxonomy of educational objectives: The cognitive domain. Longman, New York. Csapó B. (2002). A tudáskoncepció változása: nemzetközi tendenciák és a hazai helyzet. Új Pedagógia Szemle, 52. (2), 38–45. Fejes B. (2015). Célok és motiváció. Budapest: Gondolat Kiadó. Hegedűs G. (2014). Mit tehetünk tanítványaink sikerességéért a tanulásban? Józsa K., & Fejes B. (2012). A tanulás affektív tényezői. In: Csapó B. (szerk.): Mérlegen a magyar iskola (pp.367-406.). Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Nahalka I. (2003). A tanulás. In: Falusi I. (szerk.): Didaktika – Elméleti alapok a tanítás tanulásához (pp.78-106.). Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Napravszky N., Tánczos J. & Mónos K. (2009). Diszlexiás és nem diszlexiás általános iskolai tanulók nyelvtanulási stílusainak és stratégiáinak összehasonlító vizsgálata. Új Pedagógiai Szemle 59. (1). Tóth L. (2004). Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez. Debrecen: Pedellus Tankönyvkiadó.