Differenciálás Gardner többszörös

intelligencia elmélete alapján

 Az intelligencia
• Az első intelligenciatesztet a 20. század elején Binet készítette
gyerekek számára.
• A tesztet széles körben használták, többször frissítették Stanford-
Binet IQ teszt néven.
• Magyarországon Budapest-Binet néven futott.
• A teszt alapján különbséget lehetett tenni a kronológiai és a
mentális/ szellemi életkor között: két egyidős gyerek közül az
értelmesebb, akinek nagyobb a mentális életkora.
• Gyerekeknél az IQ így számítható: IQ = (mentális kor / életkor) x
100 [%]
Újabb mérőeszközök:
• MAWI (Magyar Wechsler Intelligencia teszt), és a gyermekek
számára készült változata, a MAWGYI.
• WISC IV
 Nyolc van belőle, de az iskolában csak egy.
Mi az?

https://m.nyest.hu/hirek/nyolc-van-belole-az-eletben-de-az-iskolaban-csak-egy-mi-az
 A válasz: az intelligencia

• Az IQ-tesztek a gyerekeknek csupán a nyelvi,

matematikai-logikai és képi-térbeli képességét
mérik.
• Az iskolákban tulajdonképpen ugyanez a három IQ-
típus határozza meg, hogy kit szeret a pedagógus, kit
tart okosnak, s kit nem.
• Aki ezeken a területeken jól teljesít –  jól számol,
logikus a gondolkodása, választékosan fejezi ki
magát, azt a tanárok okosnak tartják.
• Azt, aki például nagyon szépen rajzol vagy csodálatos
hangja van, legfeljebb ügyesnek vélik.
• Az intelligencia (akárcsak a képességek) fejlődése nem
egyenletes, életkoronként változó még akár ugyanannál a
tanulónál is.
• A képességek és a Gardner elméletének megfelelő
intelligenciák fejlettségi rangsorában többször helyet
cserélnek a gyerekek.
• A fejlődés korai szakaszában, például az iskolába való
belépéskor, lehetetlen megjósolni a végső tudás- és
képességszintet.
• Vagyis még akkor sem tudnánk különbséget tenni „okos”
és „kevésbé okos” gyerekek között, ha a pedagógusok
esetlegesen rendelkeznének valamiféle objektív mérési
módszerrel ehhez.
• Emiatt sok tehetséges gyereket nagyon korán elveszítünk.
• A statisztikák azt mutatják, hogy azok a fiatalok, akik
kevésbé jó szociális környezetben nőnek fel, sokkal
kisebb arányban tanulnak tovább egy jó középiskolában,
és még kisebb arányban egyetemen.
• Az iskola dolga lenne a különbségek enyhítése, aminek
egyik eszköze lehet(ne) a többszörös intelligencia
elméletének gyakorlatba való átültetése.
• Tehát a jelenlegi, legfeljebb három intelligenciatípust
piedesztálra állító szemlélet helyett, a többi
intelligenciatípust is egyenrangú intelligenciaként kezelő,
vagy legalább azt is figyelembe vevő nézőpontot kellene
alkalmazni. (Vekerdy Tamás)
„Ahány gyerek, annyiféle érdem, intelligenciából
nyolcféle létezik, de az iskola csak az értelmi
intelligenciát kéri számon. Az iskolában megfelelés nem
lesz azonos az életben való megfeleléssel, Churchill
rossz tanuló volt, Petőfi megbukott, Stephen Hawking
későn tanult írni, olvasni” (Vekerdy Tamás).
Gardner többszörös intelligencia elmélete
• Gardnernek hála, az intelligencia vagy az „okosság"
meghatározása szélesebb alapokra került (1983).
• Elmélete a többszörös intelligenciáról szól → a diákok
gondolkodásbeli erősségei és korlátai nemcsak arra vannak
hatással, hogy mennyire könnyen tanulnak, hanem arra is,
miként képesek bemutatni, megosztani másokkal azt, amit
tudnak.
• Pl.: ha a jó verbális képességekkel rendelkező diák olvasási,
írásbeli vagy szóbeli feladatot kap, mindig előnyben lesz
azokkal szemben, akiknek ezen képességei gyengébbek.
• Gardner szerint legalább nyolcféle intelligencia
létezik.
• Mindenkinek vannak viszonylag erős és
viszonylag gyenge pontjai.
• A diákok erősségei és preferenciái nem csupán
azt jelentik, milyen módon tanulnak a
legkönnyebben, hanem azt is, hogyan tudják a
leginkább megmutatni a tudásukat.
• Elmélete hozzásegíthet bennünket ahhoz, hogy
változatosságot vigyünk differenciáló
módszereinkbe.
A Gardner szerinti nyolcféle intelligencia
• verbális/nyelvi
• logikai/ matematikai
• vizuális/térbeli
• testi/kinesztéziás
• zenei
• interperszonális (személyközi)
• intraperszonális (személyes)
• természeti
• /praktikus (gyakorlati)- ez már egy plusz terület, mert
bővülnek/
 Mit értünk alattuk?
1. Nyelvi-verbális
• A szóbeli és az írásbeli kifejezést és megértést,
nyelvtanulást, gondolatközlést, ismereteink
átadását és elmagyarázását értjük alatta.

2. Logikai-matematikai
• Segítségével megértjük a számokat és az egyes
műveleteket, illetve képesek leszünk
összefüggéseket találni a látszólag összefüggéstelen
jelenségek között. Következtetés, elvonatkoztatás,
kategorizálás, általánosítás, gondolati műveletek,
valamint a hatékony érvelés során alkalmazzuk.
3. Vizuális-térbeli
• A térben való tájékozódás és észlelés képessége, ami
magában foglalja a belső képalkotás, a grafikus ábrázolás,
illetve a térképen, táblázatokban való eligazodás
készségét.
4. Testi-kinesztéziás (mozgásos)
• Nagymozgásos és finommotorikus képességeket magában
foglaló intelligenciatípus, ami elsősorban a megfelelő
mozgáskoordinációt, erőt, hajlékonyságot, gyorsaságot és
egyensúlyérzéket, valamint a kéz ügyességét jelenti.
5. Zenei
• A ritmus, a hangmagasság, a dallam és a harmónia
észlelésének, megkülönböztetésének, valamint a zenei
alkotásnak és előadásnak a képessége.
6. Természeti
• Az a képesség, melynek segítségével meg tudjuk
különböztetni, illetve osztályozni tudjuk a természeti
jelenségeket, a növény- és állatfajokat, valamint az
élettelen tárgyakat.

7. Társas (interperszonális)
• Más emberek érzéseinek, érzelmeinek, szándékának,
indítékainak a megértését jelöli. Ide tartozik továbbá
a mások jelzéseinek, arckifejezésének, hangszínének,
kézmozdulatainak a megfelelő értelmezése,
felismerése, az ezekre adott megfelelő reakció, illetve
a konfliktuskezelés és az együttműködés készsége.
8. Személyes (intraperszonális, önismereti)
• Az önismeretet és az az alapján hozott döntési
képességet jelöli, aminek segítségével megismerjük
erősségeinket és gyengeségeinket, személyiségünket,
vágyainkat, gondolatainkat, érzéseinket. Ezáltal
megértjük választásainkat, önuralmat és önbecsülést
tanulunk, egyszóval reális képet tudunk alkotni
magunkról.
 Alkalmazása a gyógypedagógiában

• A fogyatékos tanulók esetében a Gardner-féle

tanulási stílus eredményesebb tanítási
stratégiákat eredményez, mint az IQ alapú
stratégiák alkalmazása.
• A hagyományos intelligencia tesztek
egyszerűsítik az emberi agy bonyolultságát. Pl.
a szorongó gyerekek rosszul teljesítenek az
ilyen tesztekben, de egyébként intelligensek
lehetnek.
 Tippek a többszörös intelligencia
alkalmazásához
• Próbáljon meg minden oktatási célt legalább kétféle
intelligencia típushoz kapcsolni! Ha például a
szorzótáblát tanítja, kiegészítheti a matematikai-
logikai referenciát vizuális (rajz az adott
szorzótáblához) vagy zenei (egy dal a szorzásról)
referenciákkal.
• A többszörös intelligencia elmélet szorosan
kapcsolódik a multiszenzoros tanuláshoz. A gyerekek
hatékonyabban tanulnak olyan tevékenységek során,
amikor több érzékszerv is bevonásra kerül. Vonjon
be minél több érzékszervet a tanítás folyamatába!
• Hetente legalább egyszer építse be az összes
intelligencia területet a tanításba! Ehhez készítsen
heti ellenőrző listát, hogy megbizonyosodjon róla,
valóban mind a nyolc területet fejlesztette-e,
átfogó stratégiát alkalmazott-e.
• Amikor a fejlesztést tervezi, tárja fel tanítványainak
a többszörös intelligencia elméletbe építhető
erősségeit!
• Az idegennyelv-tanítás során különösen hasznos
lehet, ha alkalmazzuk a többszörös tanulási stílust.
Gyakorlati példák a többszörös
intelligencia elmélet alapján
megvalósítható differenciálásra
 Intelligenciaterület szerinti differenciálás
„A róka és a holló” című mese kapcsán (Vojnitsné Kereszty, Kókayné Lányi, 2008)
 Tehetséggondozás

• A többszörös intelligencia elmélet nem csupán

a tanórai differenciálás során alkalmazható jól,
hanem a tanulók tehetséggondozásában is.
• A következő diák a különböző a
tehetséggondozás során megvalósítható
lehetőségeket mutatják be.
• Logikai/ matematikai (pl.: matematikai szakkör,
IQ-klub, sakk és más logikai tevékenységek,
tanulási stratégiák fejlesztése, illetve a máshova
nem sorolható közismereti tantárgyakhoz kötődő
gazdagító programok)
• Verbális/ nyelvi (pl.: anyanyelvi és idegen nyelvi
programok)
• Testi-kinesztetikus (pl.: sport-programok, tánc-,
mozgás-kultúra)
• Térbeli-vizuális (pl.: képzőművészeti,
filmművészeti foglalkozások, kézügyességet
igénylő szakmai tevékenységek, népi mesterségek)
• Zenei (pl.: mindenféle ének-zenei program)
• Interperszonális (pl.: dráma-foglalkozások,
színjátszás, kommunikációs foglalkozások,
vezetői kompetenciák fejlesztése)
• Intraperszonális (pl.: önismereti foglalkozások)
• Praktikus (gyakorlati)/ természeti (pl.:
mindenféle természettudományos témakörű
foglalkozás, természetjárás)
 Feladat 1.

• Mérje fel mindenki saját magán (vagy egy

rokonán), hogy mely intelligencia területeken
vannak erősségei, gyengeségei.
• Használják a melléklet többszörös intelligencia
jegyzéket!
• A csoportmunka során foglalják össze röviden
tapasztalataikat a mérésről, mennyire találták
az eredményeket reálisnak.
 Feladat 2.

• Dolgozzanak csoportmunkában!
• Válasszanak ki bármely tantárgyhoz egy tetszőleges
tananyagot. Készítsenek hozzá differenciált
feladatokat a többszörös intelligencia elmélet
segítségével!
• A feladat megoldásához további hasznos ötleteket
kaphatnak a következő videóból:
https://www.youtube.com/watch?v=sv13cA6zgrs