Professional Documents
Culture Documents
Kultusz És Értelmezés - Petőfi Sándor - Nemzeti Dal
Kultusz És Értelmezés - Petőfi Sándor - Nemzeti Dal
Kultusz És Értelmezés - Petőfi Sándor - Nemzeti Dal
Kultusz és értelmezés
10
• Petőfi – a nép fogalma és képzetköre: (képlékeny) (legalább háromféle
jelentéskör)
• Olyan politikai jogokkal nem bíró társadalmilag heterogén réteg,
amelyet a politikai jogok megszerzésének vágya integrál (francia:
peuple)
• A földművelő jobbágyság
• A magyar nemzet ősi lényegének hordozóközege (német Volk)
• A nép politikai megszólítása forradalmi erőként való felhasználása a
francia forradalom eszmetörténetéhez köthető
• A nyelvi-kulturális hagyományait a Dózsa-féle parasztfelkelés
szolgáltatta
11
A Nemzeti dal keletkezésének története és körülményei:
• Petőfi a verset még március 13-án írta, a március 19-ére tervezett
reformlakomára szánta, amely egybeesett a József-napi vásárral
• (a hallgatóság a vidékről a vásárra feljövő parasztokat is magában foglalja)
• Kevésbé közismert, hogy Petőfi erre az alkalomra először a Dicsőséges
nagyurak kezdetű, később A mágnásokhoz címen megjelent verset szánhatta
• A Jókaitól fennmaradt emlékezés szerint Petőfi felolvasta a verset a Pilvaxban,
nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy bemutassa, mit szán a lakomára
• Jókai javasolta Petőfinek, hogy azonnal égesse el a verset, aki ezt meg is tette, mert a
szöveg még a forradalmi ifjak számára is túl radikális volt
• A verset emlékezetből lejegyezték és március 16-án kéziratban terjesztették
(megriasztva a győztes forradalom mérsékelt vezetőit)
• A vers a főnemesség kiirtására szólítja fel a parasztokat
12
• Vörösmarty személyesen kérte számon Petőfin a vers radikalizmusát (Akkor
Széchenyit és Eötvöst is ki kell irtani a főnemesekkel együtt. – „Kettejükért
csak nem érdemes kivételt tenni!”)
• Jókai: „Az a hír járt Pozsonyban, hogy Petőfi egy nagy pórlázadást akar
megindítani, s az urak ellen egy II. Dózsa Györgyöt készül eljátszani.”
Dózsa-image:
13
• A Nemzeti dal, a Dicsőséges nagyurak helyettesítőjeként, látszólag kevésbé
radikális hangvételben, de ugyanazt a szerepet volt hivatott betölteni, mint az
elégetett szöveg
• Engedménye abban áll, hogy a nemesi szótár kifejezéseit használja, ám a népet
tekinti a nemzetalkotó elemnek
• Nemzeti dal célja: nem a nemzet egyesítése, hanem a nép kitüntetett szerephez
juttatása
• Petőfi 1847-ben tanúságát is adta Dózsa-kultuszának, (ami már pápai
diákoskodásának idejére is visszavezethető):
• „Én Dózsát a magyar történet egyik legdicsőbb emberének tartom, és szentül
hiszem, hogy lesz idő (ha fönnmarad a magyar nemzet), midőn Dózsának
nagyszerű emlékszobrot fognak emelni, és talán mellette lesz az enyém is.” (Petőfi
Aranyhoz, 1847, március 31.)
14
Forrás:
• MILBACHER Róbert. Dózsa György unokája. A Nemzeti dal közösségszemléletéről, 2000,
2014/7−8, 70−81. vagy: Dózsa György unokája - ketezer.hu– ketezer.hu
Képforrások:
• Orlai-petofi1 - Petőfi Sándor – Wikipédia (wikipedia.org)
• Petőfi Nemzeti Múzeum - 1848–49-es forradalom és szabadságharc – Wikipédia (wikipedia.or
g)
• 12 pont - 1848–49-es forradalom és szabadságharc – Wikipédia (wikipedia.org)
• Magyar kokárda - 1848–49-es forradalom és szabadságharc – Wikipédia (wikipedia.org)
• Pilvax Pest Preiszler - Nemzeti dal – Wikipédia (wikipedia.org)
15
KÖSZÖNÖM SZÉPEN A FIGYELMET!
16