Zalaegerszeg

KÉSZÍTETE: NÉMETH OLIVÉR BAROS BENCE ÉS BAROS BÁLINT

Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek;
elterjedt rövidítése: „Zeg”) Zala vármegye székhelye, megyei jogú
város. A Zalaegerszegi járás központjaként számos település tartozik
a vonzáskörzetébe. Magyarország 17. legnépesebb városa.

Kanizsa 1600-as elestét követően nőtt meg szerepe, fokozatosan

Zala vármegye központja lett.

Egyike Magyarország legvirágosabb, legzöldebb városainak, 2008-

ban elnyerte a Virágos Magyarországért Szervező Bizottságának
legmagasabb díját.
 Története
A reformkor és a szabadságharc
A városban a 19. század elejéig a kereslethez mérten nagyon kevés iparos és
kereskedő élt, mivel a földesúr regáléjoga miatt szinte lehetetlenné vált a
működésük.
Az 1848-as forradalomban a városnak viszonylag kevés katonai szerep jutott, a
szabadságharcban a város 1848. december 31-ei megszállását követően nagyobb
megmozdulás nem történt.
1848. március 21-én Zalaegerszeg város közgyűlése – pesti mintára ideiglenes
polgári őrség (nemzetőrség) felállítását határozta el.
 Az osztrák-magyar monarchia

Alig öt évvel a Kiegyezés előtt, 1861. március 5-én, a Zalavármegyei Gazdasági

Egyesület jött létre nyírlaki Tarányi-Oszterhuber József elnöklete alatt. Az egyesület
tevékenységét alapító elnökéhez méltóan megszakítás nélkül folytatta a vármegye
mezőgazdaságának fejlesztése és a gazdaérdekek védelme terén, úgyanynvira, hogy
már 1876. évben Zalaegerszeg főutcáján ingatlannal (kertészeti, gyiimölcsészeti
célokra) és saját közgyűlési teremmel ellátott székházzal rendelkezett.
Az 1870-ben hozott községi törvény alapján megszűnt a mezővárosi jogállás, és a
volt mezővárosoknak választaniuk kellett a nagyközségi és a rendezett tanácsú városi
szervezet között. Az utóbbi nagyobb önállóságot, de egyben nagyobb adóterheket is
jelentett, mert a városi közigazgatás többletterheit helyi bevételekből kellett fedezni.
Zalaegerszeg a nagyközségi szervezetet választotta, amit sokan súlyos
presztízsveszteségként értékeltek a városi rangot választó Nagykanizsával szemben.
 égül másfél évtized múltán Tisza Kálmán belügyminiszter erőteljes nyomására a
nagyközség képviselő-testülete és adófizetői kérelmezték a várossá alakulást, amit a
miniszter azonnal jóváhagyott, és 1885. május 13-án Zalaegerszeg rendezett tanácsú
várossá alakult. A 19. század végi helyi közélet fő gondja a megye másik városával
szembeni lemaradás behozása volt.
 Deák Ferenc szobrát 1879. szeptember 1-jén állították fel, Vay Miklós alkotása. A
legelső Deák-szobor volt Magyarországon. A fekete márvány alapzaton álló
bronzszobor az ország legjobban sikerült Deák-szobra. Az arcmodell is azon kép
után van mintázva, amelyet Deák a legjobbnak ismert el. Vay Miklós alkotása a
szobor, körülbelül 13 ezer forintba került a talapzattal együtt. A költségekhez a
Vármegye Nemesi Pénztára majdnem felerészben járult. Az ünnepi beszédet Svastits
Benő zalai alispán mondotta.
 1887-ben a településhez csatolták a kereskedelmi szempontból fontos Olát.
 20. század

 Az Olaszországból származó Morandini család építész, építőmester tagjai Zala

megyét választották. Morandini Tamás (1869–1921), Zalaegerszegen lakott és
igen nagy presztízzsel rendelkezett. A Morandini család vállalkozói, tervezői
pályafutásuk emlékét ma is álló középületek, római katolikus és evangélikus
templomok, zsinagóga, egykori városháza, kórházak, laktanyák, lakóházak őrzik a
történelmi Zala megyében, Somogyban és Horvátországban.

 A 20. század eleje már kevesebb fejlődést produkált, így elmondható, hogy
Zalaegerszeg ismét elmaradt a környék megyeszékhelyeitől.
 A posta által működtetett zalaegerszegi telefon azonban csak 1904. november 1-
én kezdett működni Zalaegerszegen, és 1931. szeptemberében új telefonközpontot
adtak át.

 1904-re készült el a bizánci stílusban emelt neológ zsinagóga (ma Városi

Hangverseny- és Kiállítóterem). Eredetileg, 1901. december 12-én boldogfai
Farkas József (1857–1951) országgyűlési képviselő vezetett egy küldöttséget
Budapestre, amely Wlassics Gyula vallás- és közoktatás minisztertől személyesen
kérte, hogy támogassa az izraelita imaház építését Zalaegerszegen, ahhoz a
tényhez folyamodván, hogy a miniszter mint zalaegerszegi szülötte jól ismeri a
hitközség helyzetét. 1909-ben megyei börtön (ma: Zala Megyei Büntetés-
végrehajtási Intézet) létesült a városban.
 A posta által működtetett zalaegerszegi telefon azonban csak 1904. november 1-
én kezdett működni Zalaegerszegen, és 1931. szeptemberében új telefonközpontot
adtak át.

 1904-re készült el a bizánci stílusban emelt neológ zsinagóga (ma Városi

Hangverseny- és Kiállítóterem). Eredetileg, 1901. december 12-én boldogfai
Farkas József (1857–1951) országgyűlési képviselő vezetett egy küldöttséget
Budapestre, amely Wlassics Gyula vallás- és közoktatás minisztertől személyesen
kérte, hogy támogassa az izraelita imaház építését Zalaegerszegen, ahhoz a
tényhez folyamodván, hogy a miniszter mint zalaegerszegi szülötte jól ismeri a
hitközség helyzetét. 1909-ben megyei börtön (ma: Zala Megyei Büntetés-
végrehajtási Intézet) létesült a városban.
 1919. október 1-jén Zalaegerszegre, a Mária Magdolna-templomba Pehm
(Mindszenty) József (1892–1975) kapott plébánosi kinevezést. A rendkívül
tevékeny Pehm apátplébános fontos szerepet játszott a helyi zalaegerszegi
közéletben és a hívek körében. Felépíttette a zalaegerszegi Jézus Szíve ferences
templomot és egy kolostort. A templomot 1925 júniusában kezdtek építeni az
utolsó magyar király, Boldog IV. Károly (1887–1922) emlékére,
 Az 1920-as évek során ismét kisebb fellendülés volt tapasztalható a város
életében. Ekkor épült meg a postapalota, a vasútállomás, a tűzoltóság épülete, a
rendőrségi székház (a mai ügyészség), illetve a Notre Dame-rend kolostora
Czobor Mátyás polgármester hivatala alatt. Kissé talán drágán, de Czobor Mátyás
enyhítette az első világháború okozta rettenetes lakásínséget a városi bérház és a
kislakások építésével; egyben megindította a magánosok lakásépítést
tevékenységét azzal, hogy egész sereg házhelyet tett hozzáférhetővé. Az első
építkezéseket követte a többi: a modern vágóhíd, a tűzoltólaktanya, az új elemi
iskola, a Stefánia ház és az egyéb kisebb nagyobb építkezések. És a megyei,
állami tényezők jóakarata mellett Czobor Mátyás kimeríthetetlen lendülete hívta
éleire a nagyobbrészt állami, vagy más közpénzből létesült intézményeket,
épületeket: a rendőrségi palotát, az állomásépületet, a vasutasházakaí, a kulturális
intézményeket, a laktanyát, a szanatóriumot, az OTI-szákhá- zat, a postapalotát.[
 1938. február 21-én megalakult a legitimista Magyar Férfiak Szentkorona Szövetsége
Zala megyei fiókja Zalaegerszegen, akinek az elnöke dr. udvardi és básti Udvardy
Jenő (1880–1941) jogász, kormányfőtanácsos lett.[40] Feleségével, boldogfai Farkas
Margit (1888–1972) asszonnyal együtt élete végig royalista elképzelésekkel éltek.
 1939. január 26-án Fangler Gyula, aki több évig elnöke volt a Zalaegerszegi
Kereskedelmi Körnek, lemondott a kör elnökségéről, mert nem azonosította magát
Szász Sándor alelnöknek Imrédy Béla miniszterelnökről tett antiszemita
kijelentésével.[41] 1942-ben dr. udvardi és básti Udvardy Jenő (1880–1941) jogász,
kormányfőtanácsos, a zalamegyei Magyar Férfiak Szentkorona Szövetségének az
elnöke, gróf Teleki Béla zalai főispánnál tiltakozott a dr. Árvay László által vezetett
eljárás ellen, amelynek a célja volt, hogy kizárják a Zalaegerszegi úri kaszinóból a
zsidó származású tagokat; Udvardy próbálkozásai azonban hiábavalóak voltak.
 A második világháború nem okozott jelentős károkat a városban, igaz, a
vasútállomás egy bombatalálat következtében leégett. A legsúlyosabb veszteséget
a teljes helyi és környékbeli zsidó közösség, mintegy 1221 fő gettóba zárása, majd
Auschwitzba szállítása jelentette. A város német megszállásának végül az 1945.
március 28-án érkező Vörös Hadsereg vetett véget. Március 29-én már az egész
város a szovjet csapatok kezén volt, akik gyorsan folytatták előrenyomulásukat
nyugati felé, illetve a déli olajmezők irányába. Az április elején megalakult
Zalaegerszegi Nemzeti Bizottság, első elnökévé Wassermann Frigyes
nyugalmazott városi főmérnököt választották meg, akit rövidesen Kovács Károly,
a kommunista párt helyi titkára váltott. A Bizottság első intézkedései egyikeként
kinevezte Baráth Ferencet polgármesternek és dr. Lendvay Lajos városi
tanácsnokot polgármester-helyettesnek.
 A város címere

 Zalaegerszegnek évszázadokon keresztül nem volt hivatalos címere. A városi pecsét többször
módosult rajzából alakult ki a már 1247-ben álló kápolna és a 18. században épült a
plébániatemplom védőszentjét, Mária Magdolnát, ábrázoló címer. Ezt az 1940-es évek végéig
több változatban is használták. 1970-ben egy teljesen újat vezettek be, ez azonban sem a címertan
követelményeinek, sem a város hagyományainak nem felelt meg. A Városi Tanács 1989-ben
megrendelt egy, a tradíciókat követő címert, amelyet 1992-ben fogadtak el Zalaegerszeg Megyei
Jogú Város hivatalos címerének.

 A mai napig használatos címeren pajzs alakon Mária Magdolna látható, lábai alatt korbáccsal,
babérkoszorús jobb kezét védelmezően a 16-17. századi végvárat jelképező stilizált vár fölé
nyújtja. Bal karjában vállára fektetve hosszú szárú keresztet tart. A korábbi pecséteken a lábánál
találhatunk koponyát is, de a mai címeren a korbács ábrázolásánál maradtak a tervezők. Ezek a
szimbólumok Bűnbánó Magdolnára vagy Magdalai Máriára utalnak. A kibontott haja Jézus
Krisztus lábának illatos olajjal való megkenésére és hajával való letörlésére utal. A korbács a
bűntudat egyik középkori szimbóluma, s ezt jelképezte a koponya is.
Köszönjük a figyelmet!