Az imperializmus kora

1890-1914
 A korszak új vonásai. Gazdasági változások
• Hódító politikák, a világ gazdasági felosztása, politikai újrafelosztás, korábbi
eszmerendszerek (liberalizmus és nacionalizmus) válsága → I. világháború
• Gazdasági változások
• Világgazdaság folyamatos növekedése (felfedezések, hódítások,
népességvándorlás, modern tömegközlekedés)
• Munkaerő vándorlása (kényszer vagy kalandvágy, kb. 50 millió ember
Európából)
• Tőke nemzetközi áramlása
• Oktatási és egészségügyi rendszerek fejlesztése (védőoltások, higiénia állami
ellenőrzése)
• Monetáris és hitelrendszer kiépülése (aranystandard) – nemzetközi áru- és
pénzfogalom könnyebbé vált
 A korszak új vonásai. Gazdasági
változások
• Első ipari forradalom a 18. század végétől – a technikai vívmányok csak a 19. század közepére értek
be
• Második ipari forradalom (1860-as évektől a 20. század elejéig) – technikai és tudományos;
nehézipar vezető szerepe – nagy tőkeigény, lassú megtérülés; kohászat (Siemens-Martin) – modern
acélgyártás
• Elektrifikáció (fő forrás: elektromos energia), elektrokémiai és elektromos-kohászati ipar,
hírközlés (vezetékes távíró, telefon) – jólértesültség fontossá válik, modern vegyipar
(alumínium, szerves vegyületek, már műanyag is) – sok iparágra hatott, robbanómotorok (Otto,
Daimler, Diesel) – autó, repülő – olaj, benzin felfedezése
• Mezőgazdaság (traktorok, műtrágya)
• Hadiipar – fontos szempont: a találmányok gyors alkalmazása a harcászatban, fegyverkezési hajsza
• Tőkekoncentráció, tőkecentralizáció, a vállalati szervezés és vezetés forradalma, tulajdonos
„eltűnése” – szakképzett menedzserek feltűnése, munkafolyamatok részekre tagolása –
futószalagrendszer, monopóliumok, monopolkapitalizmus (kartell, szindikátus, tröszt, konszern) –
GE, Siemens, Standard Oil
 A korszak új vonásai. Gazdasági
változások
• A pénzintézeteknél is végment a koncentráció és centralizáció
• Bankok szerepének megváltozása a 19. században – hitelközvetítőkből beruházókká váltak
• A hitelek fejében betekintést, sőt ellenőrzési jogot szereztek a vállalatoknál – ipari és
banktőke összefonódása: finánctőke
• Részvénytársaságok létrehozása - a tőke növelésének egyik eszköze
• Nemzetközi kapcsolatok erősödése – egy sor nemzetközi szervezet (hajózás, hírközlés,
postaszolgálat) létrejötte, méterrendszer egységes bevezetése (1875), kiadói jog védelme
(1886), hágai Nemzetközi Bíróság (1899)
• A nemzetközi szervezetekben (kb. 200 db) az angol és a francia vált általános világnyelvvé
• Szabadkereskedelem és aranyalapra helyezett pénzrendszer (angol kezdeményezés)
• De: egyes országokban (USA, Németország) szabadkereskedelmet elvető, nemzeti
védővámos, államilag segített iparosítást hirdető gazdaságpolitika
 Társadalmi változások
• Demográfiai változások (népességnövekedés – életkörülmények javulása és egészségügy megszervezése,
urbanizáció – falvak elnéptelenedése, világvárosok kialakulása)
• Társadalmi átrendeződés (tőkések, középrétegek, munkások) – ok: városokba vándorlás, újabb és újabb
szakmák megjelenése
• A sajtó és a gyorsabb és szélesebb információáramlás, a választójog kiterjesztése a társadalom egyre nagyobb
tömegeit kezdte bevonni a politizálásba
• Munkásság szerveződése
• Szakszervezetek (1880-as évektől) – országos szövetségek, saját pénztárral, adminisztrációval
• Munkásmozgalom (a 19. század végétől más NY-Európában és K-Európában)
• Szociáldemokrácia (békés reformok) vagy forradalmiság – II. Internacionálé (1889, Párizs) - rövid távú cél: választójogért
békés harc, távoli elképzelés: hatalom átvétele (eszköz nem tisztázott) – az Internacionálé tevékenysége az első világháború
idején megszűnt
• Anarchizmus (egyéni terror – politikusok, nagyiparosok ellen)
• Szindikalizmus (tömeges szakszervezeti sztrájkok) – szakszervezetek, munkástömörülések direkt akciói
• Revizionizmus – Eduard Bernstein (békés reformok, parlamenti harc) – a kapitalizmus békésen belenő a
szocializmusba, a két társadalmi csoport helyzete fokozatosan kiegyenlítődik
• Forradalmi marxizmus (legradikálisabb) – Rosa Luxemburg, Karl Liebknecht, Lenin – a rendszer erőszakos
megdöntése, proletárdiktatúra
• Centristák (a revizionista és a marxista elképzelések összeegyeztetése) – Trockij, Kautsky
 Társadalmi változások
• Az állam szerepe megváltozott
• Korábban: laissez faire álláspont – liberalizmus elvei
• A 19. század végétől: az állam egyre többször avatkozott bele a gazdasági életbe, jegybankok
szabályozták a pénzforgalmat, közlekedési és közellátási intézmények állami kézbe vétele
• Az állam nagy eredményei: közegészségügy, elemi oktatás, gyári körülmények szabályozása,
közszolgáltatások és kötelező biztosítások rendszerének kialakítása – „kormányzati forradalom” –
hivatali apparátus megnövekedése - új adórendszerek - társadalombiztosítás
• Liberalizmus válsága – később egyre több liberális elfogadta a „jóléti állam” eszméjét – a
társadalom és az állam is felelős az emberi jólétért - szegények gazdasági és oktatási helyzete
• A nacionalizmus eszméje jelentős változáson ment át – radikalizálódott, a nacionalizmus
támadóvá vált, jogosnak tartotta más országok területeinek elfoglalását, gazdasági és „hatalmi”
erőforrásainak kiaknázását
• Európa egyes részein korlátozták a szabad véleménynyilvánítást, a gondolatok szabadságát
• Militarista eszme terjedése Európában és a gyarmatokon – fegyverkezés (tengeri haderő)
• Szociáldarwinizmus - nacionáldarwinizmus
 Nemzetközi kapcsolatok története
Németország
• Egyenlőtlen fejlődés – többiekhez viszonyított fejlődés mekkora, külpolitikai célok
újragondolása, túlzott és irreális önbizalom
• Németország – indul a terjeszkedés, expanzív program
• Európa nagyhatalmi kapcsolatait irányítja – Bismarck kancellár
• Diplomáciai sikerek: hármas szövetség (német - osztrák-magyar – olasz, 1882) és
hatalmas gazdasági eredmények (vas- és széntermelés, ipari termelés) – külföldi piacok
igénye, 60 milliós népesség
• II. Vilmos császár: „Feladatunk a világpolitika, célunk a világhatalom, eszközünk a flotta”
• Az összes német lakta terület annektálása; gyarmatszerzés; flottaépítés - Tirpitz admirális
• Bülow kancellár (gyarmatosítás szükségessége) vs. Bismarck (kontinentális stabilitás,
gyarmati érdektelenség)
• Német hadsereg Európa legerősebbje: mögötte álló ipari kapacitás, hatékony szervezés
és sorozási rendszer
 Nemzetközi kapcsolatok története
Németország
• Németország „különleges eset”:
• 1. Sajátos földrajzi elhelyezkedés (Európa közepén): csak szomszédai kárára tud terjeszkedni
• 2. II. Vilmos személyisége: isteni küldetéstudat, lelkileg ingatag – korlátolt és gyorsan változó
külpolitikai szempontok
• 3. Minden érdekcsoport a saját céljait akarta elérni a külpolitikában, nincs egységes
koncepció (flotta – Anglia ellen, hadsereg - franciák ellen, az üzletemberek - a Balkán és a
Közel-Kelet irányába)
• 4. Német félelmek: „vérrel és vassal” teremtett egység – képlékeny; az erőszakból
programot és értékelvet csináltak – a gyengeség túlkompenzációja
• 5. Nyugati demokráciák modern ipari erejének és a keleti monarchiák autokratikus
döntéshozatali mechanizmusának keveredése
• Tirpitz admirális: „az elvesztett tér visszaszerzése… élet-halál kérdése”
 Nemzetközi kapcsolatok története
Anglia
• Anglia – világ legnagyobb kereskedelmi és hadiflottája; legnagyobb
gyarmatbirodalom
• Világ bankárai; de ipari termelésben szerepük visszaesett
• Fejlődött, de USA és Németország gyorsabban
• Külpolitikai elképzelésekben változtatás szükségessége
• Cél a terjeszkedés és az állandóság; érdekekkel való zsonglőrködés;
diplomáciai megoldások
• Palmerston-elv: a briteknek vannak állandó érdekeik, de állandó
szövetségeseik nincsenek
 Nemzetközi kapcsolatok története
Franciaország
• Franciaország
• Nem túl rózsás helyzet – a bismarcki politika bekerítette (hármas szövetség), Angliával gyarmati érdekek
ellentéte Afrikában
• Cél: kitörni az elszigeteltségből: szövetségeseket keresni (orosz, angol), gyengíteni a német szövetségi
rendszert, a gyarmatokon megtartani és növelni a befolyást (elegendő a háttér?)
• Az ipari termelésben, népességszámban, hadseregben, tengeri kereskedésben is visszaszorult
• Rosszul felmért helyzet: sokáig továbbra is a gyarmati terjeszkedés, a francia kontinentális nagyság elvét
képviselték – csak lassan tudatosult Franciaország szerény nemzetközi helyzete
• Századfordulón két külpolitikai irányzat:
• 1. kontinentális aktivitás – németellenesség, reváns gondolata
• 2. gyarmati aktivitás hirdetése – az angolok ellen irányult
• 1890-es évektől felismerés: csak szövetséges segítségével tudják bármelyik nagyhatalom támadását
elhárítani – orosz szövetség fenntartása, kapcsolatok megjavítása Olaszországgal, ügyek rendezése
Angliával – győzelem reménye a világháborúban
 Nemzetközi kapcsolatok története
Oroszország
• Oroszország – hatalmas terület és népesség
• Elmaradottság (agrárország), csak 2% munkás
• Hiányzott a modern nagyipar, külföldi tulajdonban a legfontosabb iparágak
• Társadalmi és nemzetiségi feszültségek – paraszti társadalom szegénysége
• Hatalmas létszámú, de elmaradott hadsereg – korlátozott mozgósítási
lehetőségek, kevés jól képzett tiszt, alacsony a technikai képzés szintje
• A hódítás a dinasztia tekintélye miatt (nincs gazdasági vagy társadalmi igény)
• Kelet felé terjeszkedés (összeütközés Angliával, Japánnal)
 Nemzetközi kapcsolatok története
Osztrák-Magyar Monarchia
• Osztrák-Magyar Monarchia: a legerőtlenebb nagyhatalom
• A birodalom területeinek eltérő gazdasági fejlettsége
• Európa legsokszínűbb állama – belső konfliktusok, feszültségek: osztrák-magyar
rivalizálás, déli területen élő szlávok önállósodási törekvése – Szerbia támogatása
• Cél az egybentartás
• Soknemzetiségű hadsereg – kétséges lojalitás, gyenge szárazföldi és tengeri haderő
és tüzérség
• Minden szomszédjával ellenséges viszonyban állt (olaszok, szerbek, románok,
oroszok)
• A német szövetséghez való ragaszkodás (Conrad vezérkari főnök)
• Balkáni misszió
 Nemzetközi kapcsolatok története
Olaszország
• Olaszország – „legkisebb nagyhatalom”
• Gazdasági fejlődés, de a nagyhatalmakhoz mérten kevés
• Észak-dél ellentét
• A mezőgazdaság elmaradott (főleg délen)
• Össznemzeti érzések hiánya, a társadalom katonaságellenessége,
gyengén képzett tisztikar és a modern fegyverzet hiánya
• Kiszámíthatatlan partner – a hármas szövetség tagja, de kacsingatás az
angolok és a franciák felé is
 A nemzetközi politika eseménytörténete
• Németország a meghatározó 1890 után is – finom diplomácia helyett (Bismarck –
Franciaország elszigetelése, öt európai nagyhatalomból bármelyik kettő
megnyerése) az erő diplomáciája (II. Vilmos, önálló külpolitika, nem kell
alkalmazkodni senkihez)
• Orosz-német kapcsolatok felülvizsgálata, a viszontbiztosítási szerződést (1887)
nem újították meg (1890) a németek (Caprivi tábornok, kancellár)
• Orosz-francia közeledés, francia kezdeményezés, katonai szerződés aláírása 1892-
ben (kölcsönös segítségnyújtás a másikat ért támadás esetén); korábban már
gazdasági kapcsolatok, hitelezés
• 1890-es évek második fele: a korábban kialakult szövetségi kapcsolatok válsága –
összeütközések a gyarmati kérdésekben, francia vs. orosz (és angol) – Távol-Kelet,
német vs. orosz és angol – Közel-Kelet, Afrika – érdekek bonyolultsága,
kereszteződése - a fennálló hatalmi csoportosulásokat gyengítik
 A nemzetközi politika eseménytörténete
• Németország barátságát akarta mindenki – orosz, angol, francia megkeresés (sikertelen) –
mindhárom próbálkozás mögött a hagyományos gyarmati ellentéteik húzódtak – nem akartak egy
ellenséges Németországot a hátukban – eredmény: belátták, hogy gyarmati ellentétek ellenére
csak egymással kereshetik a kapcsolatokat
• Franciaország (Delcassé): összefogás szükségessége (egyedül nem vetekedhetnek az angolokkal és
a németekkel) – olaszokkal (1902) – vámháború vége, Marokkó (francia), Tripolisz (olasz)
érdekszférába került - Olaszo. gyakorlati kiválása a hármas szövetségből – kölcsönös semlegesség
ígérete
• Delcassé jól látta – igazi eredményt csak az angolokkal történő megegyezést hoz – gyarmati
ellentétek rendezésére hajlottak – új angol politikus nemzedék (Balfour és Lansdowne) nyitott volt
rá
• Antant – entente cordiale – 1904 – gyarmatokkal kapcsolatos megállapodás (Egyiptom - angol,
Marokkó francia érdekszféra)
• Francia, angol (egyéb gyarmatok: Új-Fundland, Sziám, Madagaszkár) – az érdekek elhatárolása
 A nemzetközi politika eseménytörténete
• Oroszország: az európai változások helyett Távol-Keletre fókuszált (Mandzsúria egy részének elfoglalása) –
Japán és Anglia érdekei sérülnek – 1902: a két állam szövetségi szerződés (angol semlegesség, de külső
beavatkozás esetén segítség)
• Orosz-japán háború (1904-05) – Port Arthur, Mukden, Csuzima – japán győzelem (angol) – portsmouthi
béke (1905 ) – Japáné lett: Port Arthur és Dél-Szahalin, érdekszférájába került: Mandzsúria és Korea
• Orosz-osztrák kapcsolatban közeledés (semlegesség ígérete), németek felé is közeledés (megegyezés nincs,
csak német zavarkeltés az orosz-francia kapcsolatokban)
• Német külpolitika következő célja: angol-francia barátság gyengítése (Franciaország kiszolgáltatottságának
bizonyítása) – II. Vilmos és a marokkói szultán tárgyalása, 1905 május (francia érdekszféra) – nemzetközi
konferencia javaslata a marokkói kérdés kezelésére
• 1906 – algecirasi konferencia – teljes németellenes összhang - marokkói válság rendezése – Schlieffen
tábornok, vezérkari főnök és Holstein tábornok a háborúra szavazott, de II. Vilmos visszavonulót fújt
• Következmény: Schlieffen és Holstein távozott, az antant és a francia-orosz szövetség ismét megszilárdult
• A németellenes szövetség teljessé válásához Anglia és Oroszország közeledése kellett
• 1907 – Perzsia-megállapodás (Anglia és Oroszo. közeledése) – északi terület: orosz, déli: angol fennhatóság, középső:
semleges
• Két szövetségi rendszer az antant kialakulásával: Franciao., Anglia, Oroszo. vs. Németo., Osztrák-Magyar Monarchia,
Olaszo. (bizonytalan) – nem államok, hanem szövetségi rendszerek szembenállása; a bonyodalmak nemzetközivé
váltak – állandó erőpróba a szövetségek összetartásának
• Konfliktus a Balkánon: osztrák-magyar (Aehrenthal) és orosz (Izvolszkij) alku a Balkán kettéosztására
• 1908 - Bosznia-Hercegovina annektálása (Monarchia) – dualista állam stabilizálása, magyar vezető rétegek birodalom
tudatának erősítése; az oroszok hoppon maradtak (nem kerültek orosz fennhatóság alá a tengerszorosok és
Konstantinápoly) – az oroszok nemzetközi konferencia összehívását indítványozták a balkáni kérdések megvizsgálásra
– német fenyegetés hatására elálltak ettől, az osztrák-orosz viszony végleges megromlása
• Német flottaépítési program erősödése – angol érdekeket veszélyeztette, Bülow helyett (angolokkal történő
megegyezés támogatója) Bethmann-Hollweg lett a kancellár (erőpolitika)
• 1911 – „párducugrás” – felkelés Marokkóban, franciák megszállták a fővárost (Fez), németek Agadir kikötőjébe
küldték a Panther cirkálót – erőfitogtatás – német visszavonulás (értéktelen észak-kongói területeket kapott) az angol
fenyegetés hatására
• 1912- levélváltás az angol külügyminiszter (Grey) és a londoni francia követ (Cambon) között – az antant szövetségi
formát nyert
• az ellentéteket nem lehet már békés úton elintézni
• 1912 – első balkáni háború (Szerbia, Bulgária és Görögo. gyors győzelme Töröko. felett) – területszerzés Törökországtól
• 1913 – második balkáni háború (Bulgária vs. Szerbia és Töröko.) – bolgár vereség
Köszönöm a figyelmet!