Fráter György „hintapolitikája” – 1/15

 A keleti orszá grészbő l kiinduló tö rekvések

 kormányzóként Fráter György irányította
- a végső cél: az ország egyesítése
=> elfogadta a tö rö k vazallussá got
=> belá tta, hogy a Habsburgoknak nincs elég ereje

A pálos Fráter egy

későbbi festményen

Izabella királyné egy

1565-ös portrén
 Fráter György „hintapolitikája” – 2/15

„[…] ahogyan csaknem minden eddigi levelemben kö nyö rö gtem Felségednek, hogy tisztességgel
rendezze a kirá lyné ő felségével [Izabella] és fenséges fiával [Já nos Zsigmond] való kapcsolatá t,
éppú gy – ha lehet, még alá zatosabban – most is azért esedezem, hogy én is szabadabban
szolgá lhassak Felségednek. A tö rö k ugyan szép szavakat mond, de nem szabad megbízni benne,
hiszen e tetszető s szavak nyomá n má r sok orszá got végromlá sba dö ntö tt. A kirá lyné ő felségét tehá t
nem hagyhatom itt a nyilvá nvaló veszedelemben, hanem valamely biztos helyre kell vinnem. Ha
viszont a kirá lyné ő felsége ú gy távozik el az orszá gbó l, hogy Felségeddel még nem rendezte el jó l
ü gyét, akkor nagyon félek attó l, hogy az egész orszá g á tpá rtol a tö rö khö z.
[…] semmit sem kívá nok szívesebben, mint azt, hogy megtö rténhessen végre az életemben
felségeddel való talá lkozá som […] mégsem lá tok most lehető séget az utazá sra, minthogy […] ha a
tö rö k észrevenné, hogy elutaztam felségedhez […], soha jobb alkalmat még felkínálni sem lehetett
volna neki arra, hogy megtá madja az orszá got.
Írtam egyébként a legszentebb és katolikus császá ri Felségnek [V. Ká roly] is arró l a há ború s
lehető ségrő l, amelyrő l elő ző leg má r Felségedet is tudó sítottam. Kö nyö rgö m tehá t Felségednek, hogy
az Isteni irgalomra, az egész kereszténység ü dvére, az á rtatlan gyermekek és ö zvegyek kö nnyeire, az
ö regek mélyrő l felszakadó só hajtá saira s a szerencsétlen nép rettegésére tekintettel, méltó ztassék ő
szent csá szá ri Felségét arra buzdítani: ne tű rje azt, hogy ezt az orszá got, amelyet elő deink vérü k
hullá sával ő riztek meg, s amelyrő l mindenki ú gy vélekedett, hogy ez az egész kereszténység
elő védbá styá ja, a keresztények legnagyobb ká rá ra, a leggalá dabb ellenség kezébe kaparintsa; most
ugyanis olyan alkalom kíná lkozik felségtek szá má ra az orszá g megvédésére, amelynél sem nagyobb,
sem hasznosabb nem is lehet; […] ha ezt az alkalmat elmulasztjá k, az ellenség csak ebbő l az
orszá gbó l kiindulva, kö nnyedén meghó díthatja magá nak az egész keresztény vilá got.”
(Frá ter Gyö rgy levele I. Ferdiná ndhoz, 1543)
 Fráter György „hintapolitikája” – 3/15

 A keleti országrészből kiinduló törekvések

 gyalui egyezmény, 1541: sikertelen
- a Habsburgok nem tudtá k felszabadítani Budá t (1542)
- tö rö k ellenlépések: 1543-as hadjá rat
 nyírbá tori szerző dés, 1549: elő ké szítette Erdély á tadá sá t
Ferdiná ndnak
- megromlott a viszony Izabella és Frá ter kö zt
- tö rö k ellenlépések

Az egyezmény megkötése a Báthori

Várkastély panoptikumában
 Fráter György „hintapolitikája” – 4/15

 A keleti orszá grészbő l kiinduló tö rekvések

 Fráter elküldte a kirótt adókat a Portának évente
- a tö rö kö k megkezdték a berendezkedést az orszá g kö zepén
 Béccsel levelezésben állt
- lemondatta János Zsigmondot és édesanyját (1551)
- közben színlelte a törökhűséget
 Ferdinánd emberei meggyilkolták Frátert 1551-ben

Fráter meggyilkolása egy metszeten

Wagner Sándor: Izabella királyné búcsúja
Erdélytől (1863) A hagyomány szerint ezt
véste egy fába: „SFV – Sic fata volunt”,
vagyis: „A sors akarta így”
 Fráter György „hintapolitikája” – 5/15

„Ezek utá n [Frá ter] Gyö rgy, mivel lá tta, hogy az orszá g a kirá lyné felé hajlik, s
ugyanakkor az ifjú vá serdü lő Já nostó l is félt, bű nö s csalá rdsá gra advá n a fejét, ú j
terveket forralt, ú gyhogy egymá st keresztezték a titkos levelek és ü zenetek. Végü l is
Ferdiná nd Salm Mikló s gró fot kü ldi hozzá katonai fő megbízottként. Gyö rgy szeptember
nyolcadiká n érkezett Bá torba […] Minden egyéb is a kirá lyi udvar mintá já ra volt
elrendezve: mert a kirá lyi címen kívü l kirá lyi hatalmat fitogtatott. Megbízá sá t Mikló s
nagy hangon adja elő […].
Ha [Gyö rgy] Magyarorszá got á tadja Ferdiná ndnak, akkor ő viszont kiszolgá ltatja Já nos
egész apai vagyoná t, amely a kirá lyi gazdagsá ghoz képest igen tekintélyes volt;
ugyanígy a kirá lynénak mindkét fejedelem nagysá gá hoz mérten fényes hozomá nyá t;
Gyö rgy szá má ra pedig a vá radi pü spö kséghez hozzá fogja csatolni Erdély
kormá nyzó sá gá t, és ki fogja eszkö zö lni a vö rö s sü veget [bíborosi rang] a pá pá tó l. Erre a
megá llapodá sra mindketten megeskü dtek.”
(Az 1549. évi nyírbá tori egyezmény Forgá ch Ferenc emlékirata alapjá n)

„Má r való sá gos félbolond vagyok, s egyá ltalá n nem ismerem ki magamat. Mi itt
mindnyá jan a bará t kezében vagyunk, az ő hatalmá tó l fü gg életü nk és halá lunk. Ha még
tö bb tö rö kö t hoz a nyakunkra, Erdélyben a hatezer vértanú napjá t fogjá k megü lni.”
(Ná dasdy Tamá s orszá gbíró levele a kirá lynak, 1551)
 A várháborúk kora – 6/15

 Az Oszmán Birodalom válaszlépése

 1552-ben hadjárat indult az ország ellen
- török sikerek a Temesközben, a Tiszántúlon és
Nógrádban
- magyar siker pl. Egerben

Drégely és Eger látképe és rekonstrukciója

 A várháborúk kora – 7/15

Temesvár bevétele egy török miniatúrán – Székely Bertalan: Egri nők

 A várháborúk kora – 8/15

 Szulejmán utolsó hadjárata

 1566-ban Szigetvár alá vonult a török fősereg
- Zrínyi Miklós horvát bán utolsó emberig küzdött

Szigetvár rekonstrukciója
 A várháborúk kora – 9/15

 Az átmeneti béke
 a Habsburgok és az Oszmán Birodalom 1568-ban
békét kötött Drinápolyban
- folyamatos portyá k, bajvívá sok
- védmű vek kiépítése – végvá rak mindkét oldalon
- „vitézlő rend”

Párbaj egy metszeten

Várak 1575-ben
 A Hódoltság – 10/15

 A közigazgatás
 vilajetek – beglerbég/pasa (Buda, Temesvá r, késő bb Eger,
Kanizsa, Vá rad, É rsekú jvá r)
- szandzsák – bég

A budai pasa fogadja a szultán küldöttjét

A Hódoltság
 A Hódoltság – 11/15

 A közigazgatás
 minden föld a szultáné
- hászföldek (a szultá n sajá t kezelésében maradt)
- szpáhik földjei (szolgá lati birtok)
 igazodtak a régi szokásokhoz
- adó ztatá s, robot, ajá ndék, joggyakorlá s stb.
- keresztények fejadó ja
„[A budai] vilá jetben mindenki maradjon a helyén. A birtokukban lévő ingó sá guk, a
vá rosokban és falvakban lévő há zaik, sző lő jü k és kertjü k készségei a sajá t tulajdonuk, és
birtokoljá k ú gy, ahogy akarjá k. Jogukban á ll azokat eladni, elajá ndékozni vagy bá rmiképpen
tulajdonba adni, vagyis fizessék meg a sző lő jü k (és egyebü k) utá n já ró szolgá lmá nyukat, és
birtokoljá k azokat halá lukig ú gy, ahogy akarjá k. Amikor meghaltak, szá lljanak azok
ö rö kö seikre a tulajdonjog szerint. Ő ket soha senki ne zaklassa és ne há borgassa. Az á ltaluk
mű velt fö ldek is maradjanak birtokukban, de fö ldjeik nem az említett osztá lyozá s szerinti
(mint a há z, kert, sző lő ) tulajdonbirtokuk, hanem ezek mint a tö bbi jó l védett tartomá nyban
»kincstá ri fö ld« néven ismert »az orszá g fö ldje« a muszlim kincstá r fö ldtulajdonaként,
kö lcsö nadá s ú tjá n vannak a rá ja [nem muszlim alattvaló k] birtoká ban. Gabonanemű bő l és
egyéb terménybő l vessék és arassá k azt, amit akarnak. Fizessék meg tized címen a hará dzs
részt és a tö bbi já randó sá got, és birtokoljanak ú gy, ahogy akarnak.”
(Egykorú tö rö k forrá s)
 A Hódoltság – 12/15

 A „kettős adóztatás”
 a régi földesurak is beszedték olykor az adókat
 ráadásul időnként kifosztották egymás birtokait

„A hó doltsá got elfoglaltá k a tö rö kö k, de nincsenek itt. Ú gy lehet elképzelni, hogy van

ezer falu, és az ezer falun rajta ü l szá zö tven tö rö k vá r, de abbó l ö tvenben van csak
polgá ri lakossá g. A muszlimok szigorú an vá rfalak mö gö tt laknak, mert kü lö nben
megö lték volna ő ket. Ez nagyon kicsi szá zalék, igazá ndibó l kevesen vannak, nem
tudnak letelepedni, mert mindenhol keresztények laknak. [...]
A hó doltsá g egy olyan terü let, amirő l Magyarorszá g nem mondott le. A jogszolgá ltatá s
magyar tová bbra is a meghó dított keresztényeknek, ső t, az adó zá s is részben. A két
á llam egyszerre uralja ezt a terü letet. Ú gy is fogalmazhatunk, hogy a tö rö kö k nem
tudjá k meghó dítani ezt a terü letet teljesen, csak félig. Katonailag igen, a vá rakban
tö rö kö k ü lnek, de má r a civil élet jelentő s mértékben a régi magyar á llamhoz
kapcsoló dik. Ezt hívjá k ú gy, hogy kondomínium, kettő s uralom.
[...] A Bá cska és a Bá ná t olyan lesz, mint a Balká n, el is délszlávosodik. Ott egy muszlim
ú gy élhet, mint Anató liá ban. Az északi régió viszont teljesen egyéni, az oszmá n
birodalom minden má s részétő l eltérő képet mutat.”
(Interjú részlet Sudá r Balá zs tö rténésszel)
 Kitekintő: ostromok, várépítészet – 13/15

 A várak szerepe
 lassítják a támadást (idő!)
- nem kikerülhetőek
 falak: tü zérség, alá akná zá s
- roham a leomlott szakaszokon
 „kiéheztetés”
Táncoló katonák Érsekújvár alatt
Szigetvár és Rodosz ostroma
 Kitekintő: ostromok, várépítészet – 14/15

 A várak szerepe
 tüzérség: a kö zépkori vá rakkal szemben alacsonyabbak,
vastagabbak lettek a falak

Tokaj vára
a 15.
és a 17.
században
Kitekintő: ostromok, várépítészet – 15/15