A reformáció

10-ES TK. 2. LECKE 11 – 14.

A katolikus egyház a XV.
században
A katolikus egyház vezető rétege a XV-XVI. században elvilágiasodott:
A pápák úgy éltek mint a fejedelmek, nagyurak
A fényűzés, pompa és a testi élvezetek jellemezték életüket
Az alsó papságra a tudatlanság, az alkalmatlanság volt a jellemző
 így a katolikus egyház tekintélye lecsökkent, az emberek csalódtak
az egyházban
A katolicizmus válságba került
X. Leó (római pápa:
1513-1521)
„Élvezzük az Isten
által reánk ruházott
pápaságot”
A helyzetet rontotta,
hogy a Szent Péter
székesegyház építésének
költségeit
búcsúcédulák
árusításával akarták
fedezni
Búcsúcédula: a tisztítótűz
elkerülése miatt árulták
Ezek a dolgok mind
odavezettek, hogy
a pápasággal és
egyházzal szembeni
elégedetlenség nőtt
 Luther Márton és egyháza
Luther Márton: Ágoston-rendi szerzetes
Miután meggyőződött a pápai udvar romlott
erkölcseiről
1517. október 31. Wittenbergben  közzétette
az egyház megújítását célzó 95 pontját
A katolikus egyház elutasította:
Lutherrel egyetértők új felekezetet hoztak létre

lutheránus (evangélikus) egyház
A tanainak gyors
terjedését elősegítette
a könyvnyomtatás
feltalálása (Johann
Gutenberg 1450 körül)
1517. október 31. Luther kitűzi a hitélet megújítását célzó pontjait 
ezt nevezzük a reformáció kezdetének
Reformáció = megújítás
Luther tanai
Luther a Bibliához nyúlt vissza
Szerinte: az ember egyedül Isten kegyelméből, a hit által üdvözülhet
Elvetette a gazdagságot és a fényűzést
Pártolta az egyházi birtokok világi kézbe kerülését
 ezt nevezzük szekularizációnak
Elvetette a cölibátust (papi nőtlenséget)
Pártolta a két szín alatti áldozást
A pápa kiátkozta és V. Károly német-
római császár is ellene fordult
A császárral szemben álló fejedelmek
 tiltakoztak (protestáltak) a pápa és a
császár döntése ellen 
és Luther mögé álltak
Bölcs Frigyes szász fejedelem oltalma
alatt Wartburg várában lefordította a
Bibliát
Wartburg vára,
ahol Luther
Márton
lefordította
német nyelvre a
Bibliát
A császár és a protestáns (ellenálló) fejedelmek között
háború tört ki
Melynek végén megkötötték az augsburgi vallásbékét (1555)
Melynek lényege, hogy a fejedelmek szabadon válaszhatták
meg a vallásukat (katolikus vagy evangélikus),
és alattvalóiknak is követniük kellett őket
 „akié a föld, azé a vallás”
Augsburg városa nem csak a vallásbékéről (1555)
híres, hanem azért is mert a város falai alatt szenvedett
vereséget a kalandozó magyarok hada 955-ben
A Luther Márton fellépésével kialakult
az evangélikus (lutheránus) vallás,
amely a XVI. században széleskörben
elterjedt:
az északi és keleti német területeken,
valamint
a Skandináv országokban,
Csehországban és Magyarországon is
 A reformáció kálvini
irányzata
A reformáció másik irányzata:
Kálvin Jánoshoz köthető
Tanait: A keresztény vallás tanítása c. művében
foglalta össze (1536)
Radikálisabban eltávolodott a katolikus
hagyományoktól
Szerinte a Mindenható eleve eldöntötte, hogy ki
üdvözül
 ez az eleve elrendelés (predesztináció)
Kálvin János, francia
származású svájci
reformátor,
keresztény tudós
Genf, az a svájci
város ahol Kálvin
János
meghirdette
tanait
Kálvin tanai
Az embereknek hinniük kell, hogy Isten üdvözülésre választotta ki őket
 tisztes, dolgos életvitelt kell folytatni
Elvetette az egyházi fényűzést és vagyont
A kálvinista templomokat puritán belső jellemzi
A dolgos életet becsülte
és nem tiltotta a kamat szedését sem
Kálvin követői megalapítják a református egyházat
A református egyházban nincs hierarchia
Minden közösség önálló, amelyek működésébe
a világiak (presbiterek) is beleszólhattak
Összefoglalás
A reformáció 1517-ben indult el Luther Márton fellépésével
Célja: alapvetően a katolikus egyház hitújítása volt
De végül két önálló keresztény irányzat kialakulásához vezetett:
evangélikus és református irányzat  protestáns egyházak
A reformáció nagy hatást gyakorolt a társadalomra is 
a polgári erények (mértéktartás, szorgalmas munka, vagyon gyarapítás)
 pozitív emberi értékek lettek