Összehasonlító élettan

2014/2015
BSc

Kísérletes Állattani és Neurobiológiai Tanszék

www.neurobio.pte.hu

Ajánlott irodalom:

Fonyó Attila: Az orvosi élettan tankönyve (Medicina)

Bálint Péter: Orvosi élettan (I.-II., Medicina)
Ádám György-Fehér Ottó: Élettan biológusoknak
William F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai
„ I hear, I know.
I see, I remember.
I do, I understand.”
(Confucius, 551-479 BC)
 Miért tanulunk élettant?
Medicine

Physiology Evolution

Environmental
physiology

Toxicology Response to
HOMEOSTAZISOSTASIS
Ecology environmental
Izozmózis change
Izoionia
Izovolémia
Izohidria
(Izotermia)
Az eukarióta sejt felépítése
– közeg és organellumok
 Folyadékterek, anyagvándorlás
 Extracelluláris (20%) Intracelluláris (80%)

Intersticiális (80%) Intravazális (20%)

Transzcelluláris (1%) (Csarnokvíz, cerebrospinális folyadék, stb.)

Intersticiális tér: Összetétel: -sejt közötti folyadék, mennyisége szövetfüggő

- makromolekulák (szilárdító funkció, pld kollagén)
- szervetlen anyagok (csont és porc szövet)
Összetétele: ~ vérplazma. Kevesebb – töltésű ion, mivel a plazmafehérjék
nem lépnek ki az intravazális térből.
Anyagvándorlás a sejtmembránon
keresztül
 Ioncsatornák

Ioncsatornák

Szivárgó: A pórusának mérete szabja meg, hogy mit enged át.

Feszültség-függő: Memebrán potenciál változás nyitja/zárja

Feszültségszenzorral rendelkeznek. Pld Na+ K+ Ca2+ csatorna

Ligand-függő: Specifikus ligand megkötése után nyit/zár

Mechano-szenzitív: Membránt ért mech. Deformáció nyitja.

 Transzporterek

Transzporterek (Pumpák)

Aktív: ATP-t igényel működéséhez,

pld.: Na+-K+ pumpa, H+-pumpa

Passzív: Ilyenek a glükóz transzporterek,

Ca2+-pumpa.
A Na+-K+ pumpa
 A Na+-K+ pumpa

1
7
Fenntartja
a Na+és K+
gradienst
6
2
3 Na+ kifelé
2 K+ befelé

>> hiperpolarizál
5
3
4
 Nyugalmi membránpotenciál
V V

+++-- +++--
+- +--
V 0 mV

-75 mV

Minden élő sejtre jellemző a membrán (külső-belső) t

felszíne között mérhető feszültség
(elektromos
potenciálkülönbség)
A membránpotenciál kialakulása
 Nyugalmi membránpotenciál
Mi okozza?
-Az ionok egyenlőtlen eloszlása.
Ezt 3 tényező befolyásolja: - ionok kémiai potenciálja
- ionok elektromos potenciála
- membrán permeábilitása
+ a citoplazma nagy méretű – töltésű fehérje-
molekulái

Permeábilitás Permeábilitás Permeábilitás

nagy. kicsi. kicsi. Nem
Kifelé áramlik Befelé áramlana mozog.
(kiv. Szív)
 Membránpotenciál = K+ egyensúlyi
EK K egyensúlyi potenciál potenciál
+

(Nernst egyenlet)
legyen:

T = 18oC
RT [K+]k z = 1
EK = ln [K+]k = 5 mM
zF [K+]b [K+]b = 150 mM

R egyetemes gázállandó akkor:

T abszolút hőmérséklet
Vm = EK = -86 mV
z ion töltése
Vm membránpotenciál.
F Faraday állandó
[K+]k K+ koncentráció kívül Nagysága sejttípustól függően
[K+]b K+ koncentráció belül változik -50 - -90mV

A K+ egyensúlyi potenciál értéke a külső és belső

K+ koncentrációk arányától függ
 Nyugalmi membránpotenciál
 A pontos kiszámításához számba kell venni a többi iont is.
 Ez vezet a Goldman-Hodgkin-Katz egyenlethez (GHK)

pK[K+]k + pNa[Na+]k + pCl[Cl-]b

RT
Em = ln
ZF pK[K+]b + pNa[Na+]b + pCl[Cl-]k

pK[K+]k + pNa[Na+]k + pCl[Cl-]b

Em = -58 log
pK[K+]b + pNa[Na+]b + pCl[Cl-]k

 Fenntartója a Na+/K+-ATPáz, rendkívül energiaigényes

 Ioncsatornák szelektivitása
Átáramló ionok minősége
(ionszelektivitás) szerint:
• K+ csatornák
• feszültségfüggő
• ligand-aktivált
• Na+ csatornák
• feszültségfüggő
• ligand-aktivált
• Ca+ csatornák
• feszültségfüggő (T,L)
• ligand-aktivált
• Nem szelektív kationcsatornák (C+)
• Cl- csatornák
• feszültségfüggő
• ligand-aktivált
 EPSP, IPSP
A szervezet összes sejtjére jellemző a nyugalmi potenciál. Azonban csak
relatív
kevés sejt (típus) képes aktívan megváltoztatni a membránpotenciált.
Lokális potenciál változások

-65mV -70mV -75mV

Depolarizáció nyug. membr. pot.
hiperpolarizáció
EPSP IPSP

EPSP: Excitatórikus posztszinaptikus potenciál

IPSP: Inhibítoros posztszinaptikus potenciál

Az akciós potenciál kialakulásának helye.

(Axondomb)
A szinaptikus potenciálok
és az akciós potenciál
 Idő és térkonstans
Adott membrán időkonstansa () az az időtartam, amely ahhoz
szükséges, hogy a potenciálváltozás (hiper- vagy
depolarizáció) elérje a végső változás értékének 1/e frakcióját
(37%) (Hiperpolarizáló áram esetén a végső hiperpolarizáció
1-1/e-ad részét =63%)

A térkonstans (λ) az a távolság, amelyen belül az elektrotónusos

potenciál amplitúdója a kiindulási érték 37%-ára (1/e-ad)
részére csökken.
Mindkettő a membrán összetételétől, ioncsatornáktól függ.
 Membránreceptorok - ioncsatornák
Szabályozás módja szerint:
• feszültségfüggő
• ligandaktivált
• mechanoszenzitiv
• fehérjefoszforiláció által szab.
• Gap juncion (elektromos kapcs.)
 Az akciós potenciál
 Az akciós potenciál az EPSP-k hatására bekövetkező
tovaterjedő potenciál változás.
- Elődepolarizáció (küszöb
elérése)
- Depolarizáció (Fesz. Függő
Na+ csatornák nyílása
- Csúcspotenciál: ~+40mV
- Repolarizáció: fesz. Függő
K+ csatornák
- Utóhiperpolarizáció: fesz.
Függő K+ csatornák
 Az akciós potenciál II.
Jellemzői: Amplitudója
állandó
Mindent vagy semmit elv.
Pontról pontra, vagy
szaltatórikusan terjed.
Ingerületvezetés az axonon
 AP terjedésének sebessége
Az AP terjedésének sebessége egyenesen arányos az axon
vastagságáva, és (egy darabig) a mielin hüvely nagyságával és
a befűződések távolságával.

Aα: Vázizom motoros rostok β: Érintési és nyomási afferensek

Aγ: Izomorsók efferensei Aδ: Nyomási és fájdalmi afferensek
B: Vegetatív praeganglionáris rostok C: Vegetatív postganglionáris rostok
VÉGE
A szinapszisok: az elektromos szinapszis
Szinapszisok: a kémiai szinapszis
felépítése
A szinapszisok: a kémiai szinapszis műk.
 Transzmitter családok kémiai
csoportosítása
 Aminosav-transzmitterek (glutaminsav, glicin,
GABA)
 Monoaminok – katecholaminok: DA, NA, A
- indolaminok: szerotonin, melatonin
 Észterek: acetilkolin
 Peptidek: génszekvencia szerinti vagy funkcionális
csoportosítás: pl. opioidok, gastrointestinális
peptidek
 Nukleotidok: ATP, ADP, A; UTP?
 Gáztranszmitterek: NO, CO?
 Ligand-függő membránreceptor
Ligand: Kémiai közvetítő (mediátor) molekula
Típusai:
 Ionotrop: Maga a receptor képez ioncsatornát.
Pentamer szerkezetű.

 Metabotrop: 3 rész: - Extracelluláris ligandkötő hely

- Transzmembrán rögzítés (7TM)
- Intracelluláris: G-fehérjéhez kötődik
 A membránreceptorok és működésük 1.
Ionotrop receptorok:
• glutamát (kainát, AMPA, NMDA)
• GABA A,C
• Glicin
• nAChR
• 5-HT3

Metabotrop receptorok:
• mGluR1-8
• GABA B
• DA1-5
• mAChR
• 5-HT1,2,4-7
• Adrenerg rec.( alpha, beta)
• Neuropeptid-receptotok
(ATII, CCK, SP, opioidok)
• Tirozin-kináz receptorok
• Intracelluláris receptorok (steroid h., NO)
A membránreceptorok és működésük 2.

Oklahoma
Metabotrop receptor-adenilát cikláz kapcsolat.

Ligand

Külső oldal

Receptor Adenilát
cikláz
G
Belső oldal
cAMP

ATP

http://w3.uokhsc.edu/human_physiology/presentation/cyclaseani.gif
Metabotrop receptor foszfolipáz C kapcsolat.
Külső oldal

Ligand

Receptor
Foszfo-
G lipáz C
IP3 2
DAG
PIP
Belső oldal
PKC

http://w3.uokhsc.edu/human_physiology/presentation/plcani.gif
 IP3
PKC

ATP
P
ADP
Ca++ Ca++
Ca ++
Protein

Endoplazmatikus rericulum
 Metabotrop receptor és ioncsatorna
kapcsolata
Ligand
Külső oldal

Receptor

G
Belső oldal

M2 kolinerg receptor K+
K+