Aggteleki cseppkőbarlang

Baradla-barlang
Készítette: Sárközi Patrik
Fekvése
• Miskolctól mintegy 50 kilométerre északnyugatra
fekszik, a szlovák határhoz közel

• A Baradla–Domica-barlangrendszer (a
magyarországi részének a neve Baradla-barlang)
Magyarország legrégebben kutatott, legismertebb,
évszázadok óta látogatott cseppkőbarlangja.

• Az Aggteleki-karszton több bejárata van.

• Hossza a Szlovákiában nyíló, vele egy rendszert

alkotó, 5,3 kilométeres Domica-barlanggal együtt
meghaladja a 25,5 kilométert.

• Természetes bejárata Aggtelek község határában, a

messziről fehérlő magas sziklafal tövében nyílik.
 Kialakulása
• A Baradla a térséget 230 millió évvel ezelőtt borító, fokozatosan mélyülő
tengerből kiváló meszes üledékekben alakult ki.

• A triász időszak után a terület kiemelkedett, és a hegységképződés során

a szilárd kőzet erősen összetöredezett, utat engedve a felszínről mélybe
jutó vizek barlangformáló erejének.

• A járatok fejlődésében a víznyelőkön át a mélybe jutó vizek oldó hatása

mellett az általuk szállított kavicsos hordalék koptató munkája játszott
szerepet.

• A nagyobb termek, omlások létrejöttét a kőzetmechanikai-tektonikai

folyamatok befolyásolták.

• A mészkövek jellegét a víz mélysége és a szárazföldtől való távolság

határozta meg.

• A legidősebb kőzet a jósvafői bejárat és az Óriások terme között található

sötétszürke-fekete, erősen töredezett vastagpados gutensteini mészkő.

• A barlang főágának leghosszabb része a világosszürke, jól karsztosodó,

cseppkőképződésre kiválóan alkalmas steinalmi mészkőben halad.

• A kőzetben ősmaradványok, zöldalgák, csigák maradványai figyelhetők

meg.
A barlang
• Az átlagosan 10 méter széles, 7–8 méter
magas sziklaalagút, néhány helyen
hatalmas teremmé szélesedik.
• A főághoz több rövidebb-hosszabb
mellékág csatlakozik.
• A barlang jelentős részét változatos színű
és formájú cseppkövek díszítik.
• A barlangot az Aggteleki-karszt és a
Szlovák-karszt többi barlangjával együtt az
UNESCO 1995-ben a világörökség részévé
nyilvánította.
Élővilág • Denevér • Kétszárnyúak • Egysejtűek
• Szemercsés vakászka • Ugróvillások • Rákok
• Lópióca • Hengeres- és • Barlangi keresztespók
• Vakfutrinka gyűrűsférgek • Aggteleki vakbolharák