Tárulások Magyarországon 2.

Hazai fátlan társulások

 I. Klímazonális fátlan társulás =
löszpuszta gyep

• Talajuk kiváló minőségű, ezért mezőgazdasági művelés alatt

állnak, mára szinte teljesen kiirtották az állományait
• Jellemező fajai:
- barázdált csenkesz
- kunkorgó árvalányhaj
- pamacslaboda
- tátorján
- erdélyi hérics
- bókoló zsálya
Barázdált csenkesz
Tátorján

Bókoló
zsálya

Erdélyi hérics
 II. Intrazonális fátlan társulások

1. alapkőzet által meghatározott társulások = homoki

gyepek

• Előfordulása: Kiskunság, Nyírség, Kisalföld, Belső-Somogy

• Gyakran a homoki szukcesszió különböző állomásai egymás
mellett tanulmányozhatóak:
- pionír társulás: moha, zuzmó
- nyílt homokpuszta gyep (nem összefüggő)
- zárt homokpuszta gyep (összefüggő vegetáció)
 2. Talaj és víz együttes hatására kialakuló intrazonális fátlan
társulások
= Szikes puszták(E)

• Előfordulása: Hortobágyi, Körös-Maros, Fertő-Hanság,

Kiskunsági Nemzeti Park

• Kialakulása:
- magas talajvízszintű talaj
- nagy párolgású táj
talajvíz felfelé mozog, majd
elpárolog, de a benne oldott
Na, K sók felhalmozódnak
(főként Na-karbonát=szóda)
talaj felső rétegében vagy a
felszínén (vakszik), közben
kirepedezik a talaj
• Talaj jellemzője:
a sófelhalmozódás kedvezőtlenül befolyásolja a talaj fizikai
tulajdonságait:
- kötött, kis pórustérfogatú, így rossz levegő és
vízgazdálkodású talaj jön létre
- humusztartalma kicsi, mivel kevés növény viseli a
kedvezőtlen körülményeket, így kevés a lebomlásra
váró szerves anyag
- pH-ja bázikus (NaCO3 miatt)

• Éghajlati feltétel: időszakosan átnedvesedés

erős nyári felmelegedés
a csapadék kevesebb éves szinten, mint a párolgás !!!!!
• Növények jellemzői:
- mélyre hatoló gyökerek
- pozsgás jelleg
- párologtatás csökkentés pl. süllyesztett gázcsrenyílások
- sótűrés
- gyökerek átlagosnál nagyobb ozmotikus szívóereje, így
nedvszívó képességük nagy
- felszínen szétterülő alkat

Feltűnő mintázat!!!!
Sajátos élőhely mozaikok jellemzik!!!!!
• Szikesek típusai
1. elsődleges: természetes körülmények hatására alakult ki
- nedves szikes
- száraz szikes

2. másodlagos: emberi behatás hozza létre

- erős legeltetés
- helytelen öntözés (túlöntözés)
- folyószabályozás
- műtrágya helytelen használata
Nedves szikesek : hosszú ideig vízelborítás alatt van a talajuk, így
zárt növénytakaró (ún. szikfok növényzet)
jellemzi őket

Sziki

őszirózsa
Sziki cickafark

Sziksófű

Buglyos boglárka

Sziki boglárka
Száraz szikesek : csak kora tavasszal vannak vízelborítás alatt,
így nem jellemző rá az összefüggő növénytakaró

(ún. szikes pusztarét)

Orvosi székfű =
kamilla, nedves,
száraz szikesek
jellemző növénye!
Bárányparéj: legszárazabb,
vakszikkel borított tájak növénye
 Sziki üröm

Sziki balla

Eperhere
 3. Víz által meghatározott társulások

A, lebegő hínáros:
- tavakban, csendes folyóöblökben
- békalencse fajok pl. vízi dara, kolokán, békatutaj, rucaöröm
B, gyökerező hínáros
- sekély vizekben alakul ki
- fehér tündérrózsa, hínáros békaszőlő, békaliliom, süllőhínár
C, Nádas
- állóvizek partközeli sekélyvizes részein, fontos szűrője a
partok felől jövő szennyeződéseknek
- 1-2 méter magas, vízben gyökerező, de magasan a víz fölé
emelkedő növények pl. nád, gyékény, tavi káka
D, Magassásos társulás
- sekélyvizekben, időszakosan kiszáradó ártereken jön létre
- különböző sásfajok alkotják pl. zsombék-, posvány-,
bókoló sás

E, Mocsárrét
- időszakosan víz alá kerülő területeken alakul ki a magassásos
társulás után
- talaja nem tőzegesedik
- pázsitfűfélék alkotják, így kitűnő kaszáló, legelő
- legeltetéssel az ember tartósan fenntartja a szukcesszió
ezen állomását

F, Láprét
- lefolyástalan pangó vizes tájakon követi a magassásos társulást
- talaja oxigén szegény, így tőzegesedik
- gyakori faj a tőzegmoha
 4. Alapkőzet és domborzat hatására kialakuló intrazonális fátlan
társulások
= Sziklagyepek(E)

A sziklai szukcesszió különböző kőzetminőségű sziklákon zajlik,

így eltérő sebességű és faji összetételű sziklagyep társulások
alakulnak ki:
- szilikát sziklagyepek
- mészkő sziklagyepek
- dolomit sziklagyepek
Kezdetben nincs összefüggő növénytakaró (nyílt sziklagyep),
majd a szukcesszió előre haladtával zárt sziklagyepek képződnek.
Közös tulajdonságaik:
- N-szegény/tápanyag szegény a talajuk
- vékony, kis humusztartalmú a talajuk
- fajaik nem tűrik a bolygatást, taposást
- szűk tűrésű fajokat találunk itt
- nagy a természetvédelmi jelentőségük, sok védett, ritka
(reliktum és endemikus faj)
- emberi hatás nélkül is fennmarad tartósan , sőt sokszor az
ember veszélyezteti a fennmaradását pl. muflon
betelepítésével (taposás), bányászattal, fásítási kísérletekkel
A, Szilikátos sziklagyep

• Vulkáni kőzeteken alakul ki

• Magyarországi előfordulás a Balaton-felvidéken, Mátrában,
Tokaj-hegyen jellemző
• Vulkáni kőzetek gyorsan mállanak, így viszonylag gyors a talaj
képződés, a szukcesszió is
• Elsőként nyílt sziklagyepek, majd szilikát lejtősztepprétté zárul
• Gyors vízlezúdulás miatt sok a szukkulens (pozsgás) növény
pl. fehér-, borsos varjúháj, kövirózsafélék
• Csupasz sziklákon mohák, zuzmók élnek
• Bennszülött növénye: magyar kőhúr
• Uralkodó növénye a sziklai csenkesz
B, Mészkő sziklagyep

• Mészkőhegységekben alakul ki pl. Bükk, Aggteleki-karszt,

Mecsek
• Vulkáni kőzetnél lassabban mállik, így lassabban záródó
társulások jönnek létre (nyílt mészkősziklagyep, majd mészkő
sztepprét)
• Gyors vízlezúdulás miatt itt is sok a szukkulens (pozsgás)
növény pl. varjúháj félék, kövirózsafélék, kőtörőfüvek
• Csupasz sziklákon mohák, zuzmók élnek
• Védett növényei: leánykökörcsin, fekete kökörcsin, tavaszi
hérics
 Fekete kökörcsin

Leánykökörcsin

Tavaszi hérics
C, Dolomit sziklagyepek
• Előfordul pl. Budai-, Keszthelyi- hegységben,
Vértesben
• Leglassabban málló kőzet a felsoroltak közül,
de nagyon jól aprózódik, így kőzúzalékos lejtők
alakulnak ki
• Nagy hőingás jellemzi a dolomitot:
- hidegkedvelő magashegységi fajok is találhatóak,
- melegkedvelő mediterrán sok védett közülük
• Melegkedvelő reliktum faj pl. pilisi len
• Hidegkedvelő reliktum pl. cifra kankalin