Thuküdidész

Élete|Főműve|Hatása a jelenkorra|
Általános
tudnovalók
• Görög történetíró volt
• A peloponnészoszi háború szerzője
• A tudományos történetírás atyjának is
nevezik
• Ragaszkodott a tényekhez, gyűjtötte és
rendszerezte azokat
• Forrásait kritikával kezelte, és nem
hivatkozott az isteni beavatkozásra
Élete
Athéninek vallotta magát, Halimusz (ma
Athén külvárosa) démoszból származott.
• Rokonságban állt Miltiadésszel,
fiával Kimónnal, a konzervatívok
vezérével, Periklész ellenfelével is.
• Apja és anyja, Hégészipülé is trák
származású volt, birtokaik is ott terültek el.
• Családi környezete Periklész-ellenes volt,
ennek ellenére hívének, tisztelőjének
mutatkozott.
• I. e. 424-ben sztratégoszként működött a
trákiai partvidéken, de mivel nem tudta
megvédeni Amphipolisz városát Braszidas
z spártai hadvezér támadásával szemben,
száműzték Athénból.
• A következő két évtizedet Trákiában és a
makedón királyi udvarban töltötte. itt
gyűjtött információt művéhez.
• I. e. 404-ben, a háború végén az általános
amnesztia nyomán visszatérhetett
Athénba, de művét már nem tudta
befejezni.
A peloponnészoszi
háború
• A háború történetét csak i. e. 411-ig
dolgozza fel.
• A II-IV. könyv a háború első tíz évét fogja
át (i. e. 431 – i. e. 421,
• V. kötet az ezt követő, a Nikiasz-féle
békével kezdődő bizonytalan öt és fél évet
öleli fel.
• A VI-VII. tartalmazza az athéniek
katasztrófával végződő szicíliai hadjáratát
(i. e. 415 – i. e. 413).
• A VIII. könyv a háború dekeleiai-
hellészpontoszi szakaszának (i. e. 413 – i.
e. 404) az első két évét írja le, majd az
események közepén hirtelen megszakad.
• Thuküdidész művének középpontja,
tengelye az ún. méloszi dialógus.
• Ez Mélosz szigetének polgárai, és az ő
leigázásukra törő nagyhatalom Athén
párbeszédét tartalmazza, és egyben
rávilágít a hatalmi politika cinizmusára is.
 Hatása a későbbi
korokra
• Thuküdidész művét több ókori történetíró
is folytatta, pl.
Xenophón, Theopomposz, Kratipposz
• Thuküdidészt az általa itt bemutatott
hatalompolitikai felfogás miatt a
nemzetközi kapcsolatok realista
iskolájához sorolják.
• A háború okainak, a háborús felelősség
kérdésének thuküdidészi leírása a
nemzetközi kapcsolatok elméletére
gyakorolt megtermékenyítő hatást.
• A 20. században thuküdidészi
dilemmának nevezték el azt a
csapdahelyzetet, mely a háború
kirobbanásához vezetett.
• Lényege, hogy egy háború kitörése nem
feltétlenül „egyes vezetők döntésein múlt,
hanem a kialakult történelmi helyzetben
tulajdonképpen szükségszerű volt...
 Vége

|Vége|