Sportpszichológia tárgya, területei,

módszerei

Szemes Ágnes
agiszemes@gmail.com
 Kialakulása nemzetközi szinten
1894
Edward Scripture: RI vizsgálatok vívóknál,
futóknál és boxolóknál.
1897:
Pierre de Coubertin: olimpiai
kongresszusok témái közt a sport és
pszichológia kapcsolata
1898:
Triplett vizsgálata: egyedül biciklizik – vagy
társasan
1913:
The International Congress of the
Psychology and Physiology of Sport, Pierre The European Federation of Sport Psychology
de Coubertin szervezésében
1920:
Robert Werner Schulte, Charlottenburg,
első sportpszichológiai labor
1925:
Coleman Griffith munkásságának kezdete
(könyvek és hivatásosan dolgozik
csapatoknál pl.: Chicago Cubs)
1940-től:
Világon elterjed a sportpszichológia,
számos nemzet olimpiai csapata dolgozik
sportpszichológussal (1952 – szovjetek
is)
1965:
Sportpszichológusok első világkongresszusa
1969:
(FEPSAC)
 Kialakulása hazai viszonylatban
1934: Doros György: elsőként publikált sport és lélektan kapcsolatáról
1943: Hepp Ferenc: A célba dobás lélektani elemzése
1981: Rókusfalvy Pál: sportágak pszichológiai szempontú csoportosítása
1990 körül: Sportkórház – sportpszichológiai laboratórium
2006: Sportpszichológiai szakképzés elindulása
2008:Peking: 2 sportpszichológus
2012: London: 4 sportpszichológus
 Mi a sportpszichológia?
• A fizikai aktivitás lélektani hatásainak vizsgálatával foglalkozó tudomány
• A testgyakorlás milyen hatással van az azt végzők személyiségére (testi-
lelki jóllét megszerzése és fenntartása)
• Teljesítmény fokozása, sportolók professzionális segítése
(csúcsteljesítmény elérése)

• Shaw: elméleti és gyakorlati (alkalmazott) területek kiegészítik egymást

• Elméleti: hátteret adó tudományos kutatások (pl. szorongás fogalma)-
indirekt módon segít
• Alkalmazott: tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása- közvetlenül
segít
 Irányzatok
• Exercise psychology (mindennapos testmozgás)
• Sport psychology (élsportolók segítése) Elmélet
• Applied sport psychology
Gyakorlat
• Performance psychology

Klinikai szempont (pszichopatológia, pszichiátria szemszöge)

– Sportoló megismerése, pszichés problémák pszichoterápiás
eszközökkel való kezelése
• Nem klinikai szempont
– Edukációs módszerek, speciális képességek kialakítása, pszichés
állapotszabályozás
 Ki a sportpszichológus?
• MSc szintű pszichológusi diploma és utána speciális szakképzettség
(sportszakpszichológus)
• Pszichológusi és sportszakmai tudás egyesítése

Sportoló

Edző, edzői
team, Sportpszichológus
szövetség

Sportorvos, gyúró,
gyógytornász, dietetikus,
mozgásterapeuta …
 Megkeresés érkezhet:
– Edző, szakvezetőtől
– Sportorvostól (pl. pszichoszomatika)
– Szülőtől
– Sportoló önállóan Befolyásolja a munka menetét!
 Sportpszichológus feladatai
Felismerés – beavatkozás – tesztelés –módosítás
– A pszichológiai tesztek felvétele és kiértékelése
– Terápiás terv kidolgozása, a célok megfogalmazása – szerződéskötés
– Heti egyszer 1 óra konzultációs/terápiás foglalkozás
– Titoktartás
– Partneri viszony – együttműködés, nincs hierarchia
 Közös munka menete
1. fázis: módszerek/technikák elsajátítása- bevezető szakasz
2. fázis: a módszerek beépítése az edzésbe, versenyzésbe- átmeneti
szakasz
3. fázis: alkalmazás- működési szakasz

– Folyamatos felkészülés, otthoni és edzéskörülmények

– Edzőtábori körülmények közötti rendszeres gyakorlás, konzultáció
– Segítségnyújtás a mérkőzések/versenyek előtt, alatt és után
– Az optimális működés zónájának azonosítása
– A folyamat állandó monitorozása, a tapasztalatok
visszacsatolása/értékelése
– A csúcsforma időzítése – mentális formaidőzítés
 Leggyakoribb problémák
– Miért van az, hogy az éles helyzetekben kihagyom?
– Sosem sikerült versenyen tökéletes gyakorlatot bemutatnom.
– A sérülés után semmi sem a régi…
– Az edzőm csalódni fog bennem, ha nem jön össze
– Van önbizalmam, de nem vagyok egy versenyzői típus (Edzésmenő)
– Nekem ki kell jutnom az olimpiára – különben semmi értelme az
egésznek
– A csapatom nem küzd a győzelemért/ nem passzolja nekem a labdát
– Az edzőm nem szakmai alapokon dönt a játékidőről – ha nem játszom,
nem figyelnek fel rám…
– Magamért nem tudok úgy küzdeni, mint a csapatomért
 Segítségnyújtás területei
– Sportoló személyiségének megismerése (alapja az önismeret)- feltáró
módszerekkel
– Személyiségben rejlő motivációs tényezők feltárása
– Jutalmazás-büntetés
– Rövid, közép és hosszútávú célok meghatározása, részletes kidolgozása
– A versenyzői hatékonyság növelése
– A tudatos hozzáállás növelése
– A kognitív funkciók ellenőrzése
– A stressz, a szorongás (arousal szint) szabályozása
– A stresszkeltő tényezők feltárása és ellenőrzése
– A megküzdési stratégiák feltárása
– Tesztek, műszeres mérések
 Segítségnyújtás eszközei
– Relaxációs eljárások
– Kognitív eljárások
– Figyelemfókuszálási és célállítási technikák
– Pszichoterápia
 Hogyan dolgozzunk együtt a
sportpszichológussal edzőként?
– Konzultáció, sportolókról szóló információk megosztása
– Formaidőzítés
– Problémamegoldás
– Viselkedéses gondok kezelése
– Kommunikációs képességek fejlesztése
– Csapaton belüli feszültségek oldása
– Konfliktuskezelés (edző-sportoló, edző-szülő)
Tévhitek
 Jelenlegi helyzet
1. Előítéletek
– Az én sportolóm nem hülye!

– Beteg vagy fiam, menj pszichológushoz!

2. Téves berögződések
– Személyiség megváltoztatása történik/igénylik

– A csapat pszichológusa én vagyok!

3. Rossz időzítés
– Mérkőzés /verseny előtt közvetlenül, nem hosszú távú = „tűzoltás”

4. Központban a teljesítmény kontra a személyiség fejlődése

– Adott sportágra való kiválasztás – gyerekeknél pszichológiai profil

– Élversenyzői kvalitások meghatározása

Köszönöm a figyelmet!