Vezetés, edzői szerep

Szemes Ágnes
agiszemes@gmail.com
 Vezetés története
• A vezetés tudományával már az ókorban is foglalkoztak.
Papirusztekercsre írták fel hogyan kell a vezetőnek viselkednie.
• Platón az Állam című művében azt állítja, hogy egy államnak három
jól elkülöníthető része van: 1) anyagi javak termelése, 2) fegyveres
védelem, 3) értelmes vezetés. Ennek alapján az államnak három
társadalmi része van: 1) dolgozók, 2) őrök, és harcosok, 3)
uralkodók.
• Arisztotelész három vezetési stílust különböztet meg: 1)
egyszemélyes vezetés, melynek formája a monarchia. 2) Testületi
vezetés, melynek formája az arisztokrácia. 3) Népuralom, azaz
demokrácia.
 McGregor X és Y elmélete
• A vezetési stílust jelentős mértékben meghatározza, hogy milyen
emberkép modellel rendelkezik a vezető.
• •X elmélet: az embereket kényszeríteni kell, ellenőrizni, irányítani,
büntetéssel fenyegetni, hogy munkára bírjuk őket. Szeretik ha
irányítják őket, igyekszenek elhárítani a felelősséget. Biztonságot
akarnak, nincsenek ambícióik.
• •Y elmélet: az átlagember számára kívánatos a munkavégzéssel járó
testi, szellemi erőfeszítés. Nem a külső kényszer, hanem a szervezeti
célokkal való azonosulás eredményeként képes magát irányítani,
ellenőrizni. Keresi a felelősséget.
 Ouchi Z elmélete
• hosszú távú (de nem feltétlenül életfogytiglani) alkalmazás
• lassú előléptetés
• többszakmás előmenetel vagy karrier
• A hallgatólagos és az egyértelmű kontroll-mechanizmusok
keveréke
• vertikális és horizontális kommunikáció egyaránt
• kollektív részvételen alapuló döntéshozatal, de egyéni felelősség
• a cég gondoskodása az alkalmazottakról
• a kommunikáció információ és tanács formájában jelenik meg
• a feladat elvégzése fontosabb, mint a lojalitás vagy engedelmesség
• fontosságot és presztízst tulajdonítanak a külső környezet
irányában kifejtett tevékenységnek és hozzáértésnek
 Vezetéselméletek
• Vonáselmélet
• Képességen alapuló elmélet
• Vezetési stílus elméletek
• Szituációs elmélet
• Kontingencia elmélet
• Célkitűzés elmélet
• Modern vezetéselméletek
 Érdekes tények
Tulajdonságok, Tulajdonságok,
melyek erősen melyek alacsonyan
korrelálnak a korrelálnak a
vezetéssel vezetéssel
Eredetiség (originality) Életkor (age)
Népszerűség (popularity) Magasság (height)
Szociabilitás (sociability) Súly (weight)
Ítélőképesség (judgment ) Fizikum (physique)
Asszertivitás (assertiveness) Energikusság (energy)
Humor (humor) Megjelenés (appearance)
Teljesítménymotiváció Dominancia (dominance)
Együttműködési képesség Kontrol helye (mood control )
Sportosság
 Vezetési stílusok
1. Autokratikus vezető
•Engedelmességet követel, ellentmondást nem tűr
•Beosztja és kiosztja a munkát
•A munkatervet és a végeredményt nem ismerteti
•A munka dicséretében vagy bírálatában személyes, szubjektív
•Csoportteljesítmény magas, de csak a vezető jelenlétében
•A frusztráció agressziót kelt
•Nagy szociális távolság
2. Demokratikus vezető
•A tagok együtt döntik el ki mit csinál
•A vezető is részt vesz a munkában és technikai tanácsokat ad
•A vezető értékelése objektív, reális
•Csoportteljesítmény normális, akkor is,ha a vezető nincs jelen
•Nyugodt csoportlégkör, ahol a tagok megbecsülik egymást.
•Magas motivációszint
3. Laissez faire (ráhagyó) vezető
•A vezető nem ír elő semmit, mindenki azt csinál, amit akar
•A vezető ellátja a csoportot nyersanyaggal, de a megbeszélésben nem
vesz részt
•A vezető nem értékeli sem a tagokat, sem pedig a teljesítményüket
•Csoportteljesítmény alacsony
•A csoporttagok nem érzik jól magukat
 Hersey-Blanchard modell
FEJLETTSÉGI SZINT MEGFELELŐ VEZETÉSI
STÍLUS
Kis szakértelem IRÁNYÍTÁS
Nagy elkötelezettség Útmutatás, ellenőrzés,
F1 felügyelet
S1

Némi szakértelem EDZÉS (COACH)

Kis elkötelezettség Irányítás és támogatás
F2 S2

Nagy szakértelem TÁMOGATÁS

Változó elkötelezettség Dicséret,
F3 meghallgatás,elősegítés
S3

Nagy szakértelem DELEGÁLÁS

Nagy elkötelezettség Felelősség átengedése a
F4 mindennapi
döntéshozatalban
S4
–A vezető meghatározza, hogy a feladatot hogyan kell végrehajtani,
–Közli a beosztottal, hogy mi az elvárás, s azt hogyan lehet teljesíteni (kivel,
mivel, mennyiért, meddig és hol?)

–A feladat megfelelő elvégzése esetén elismer, jutalmaz

–Kölcsönhatásra összpontosít, célja a feladat elvégeztetése és a
feladatmegoldó képesség kifejlesztése
–Segíti a beosztottat a követelmény teljesítésében

–Célja, hogy növekedjen a beosztott önbizalma és képessége a feladat

kiváló és független megoldása
–Kelléke a nyílt, támogató vezetői viselkedés és a gyakori dicséret

–Lényege, a beosztottat megbízzuk a feladattal, azután hagyjuk, hogy saját

maga oldja meg
–Nincs interaktív része a viszonynak, a bizalomra épül
–Feltétele, hogy a beosztott rendelkezzen a feladat megoldásához
szükséges tudással, tapasztalattal, önbizalommal és felelősségtudattal
 A vezetés 5 szintje
5. szint – 5. szintű vezető
–A kiszámíthatatlan környezetben is jó érzékkel találja meg a helyes irányt,
elszántsága, karizmatikus kisugárzása magával ragadja az embereket
4. szint – Hatékony vezető (leader)
–Mindenki számára ösztönző jövőképet, kihívást jelentő célokat, és minőségi
kritériumokat alkot, ami iránt el is kötelezi a munkatársakat
3. szint – Hozzáértő menedzser
–Megfelelő erőforrásokat biztosít a felülről megadott feladatok teljesítéséhez
2. szint – Hasznos csapattag
–Hatékonyan járul hozzá a csoportcélok eléréséhez, jó „követő”
1. szint – Tehetséges munkatárs
–Jó szakmai képességei révén eredményesen dolgozik
A vezetést alakító tényezők
 Hatékony vezetés
A vezetőnek állandóan keresnie kell a jobbítás, a növekedés és a változás
lehetőségeit,
•A célok alapos körbejárása és pontos megfogalmazásának képessége,
•A vezetőnek nyitottnak kell lennie az új eljárások,
•A vezető az emberek csoportjából jóval többet hozzon ki, mint ami az
egyének tudása, képességei alapján várható lenne,
•Az információk, a hatalom és a felelősség megosztása, egyes feladatok
delegálására,
•A vezető időbeosztása, munkájának megszervezése, a feladatok
rangsorolása,
•A vezető (testi, szellemi) megfelelő kondíciójának fenntartása
nélkülözhetetlen.
Vezető-edző vagy edző-pedagógus?
 Edző-sportoló kapcsolat
• A sportteljesítmény a személyes kapcsolatok sikerén alapszik (Iso-
Ahola, 2007)
• A jól működő edző-sportoló kapcsolatnak jelentős befolyása van a
sportolóra, növeli a megelégedettség érzését, az önbizalmat, fejleszti a
teljesítmény iránti vágyat (Lyle 1999)
• Befolyásolja: sportágtípus (egyéni, csapat), vezetési stílus, nem,
sportoló kora, célok, sportolók tudásszintje, minősítése, sportági
morális háttér
• Típusai:
- Interperszonális
- Intraperszonális

https://
zanza.tv/testneveles-es-sport/sport-pszichologiaja/az-edzo-sportolo-ka
pcsolat
 Edzői tipológiák
• Nevelői személyiségek 2 típusa:
• Logotrop: objektív értékek, tudásvágy, szakmai érdeklődés, edzés
központú szemlélet, gyakran merev viselkedésmód
• Paidotrop: szubjektív értékek, sportoló felé való fordulás, a
felkészülés üteme csak irányelv, a sportolói viselkedés az érték
MILYEN A JÓ EDZŐ?
 Felelősségteljesség
1. Elkötelezett vagyok abban, hogy egyenlő mértékben segítsem a sportolóimat a fejlődésükben,
nemcsak a fiamat, lányomat, kedvenc játékosaimat.
2. Eltökélt vagyok a játékidő és fegyelem korrekt módon történő kezelésében. Egy játékidővel
kapcsolatos táblázatot vezetek és írásban is elmagyarázom a csapatszabályokat.
3. Biztos vagyok abban, hogy a tudásom és tapasztalatom megfelel annak a szintnek, ahol most
edzőként jelen vagyok.
4. Folyamatosan továbbképzem magam szakmai tanfolyamokon, könyveken, és videókon keresztül.
5. Szezon előtti megbeszélést tartok a szülőknek, hogy megvitassuk a csapat céljait, az edzői
filozófiámat és a szülői aggodalmakat. Fontosnak tartom a szülők jelenlétét és, hogy merjék
megosztani kérdéseiket.
6. A már kifejtett edzői filozófiámnak megfelelően működöm a szezon során és olyan segédedzőket
próbálok keresni, akik hasonló nézőponttal rendelkeznek.
7. Tisztában vagyok a sportommal kapcsolatos gyakori biztonsági veszélyforrásokkal, és mindig a
gyerek egészségét tartom szem előtt.
8. Fontos számomra a győzelem, de megértem, hogy a sportoló fejlődése és öröme ugyanolyan
lényeges tényezők.
9. Mindig a képességszintjüknek megfelelő kihívást állítok a játékosok elé, hogy ezzel is segítsek
kihozni azt, ami bennük rejlik és az edzések után biztosítok sporthoz kapcsolódó házi feladatokat.
 Türelem
10. Megértem azt, hogy bár egy adott készség némelyek számára egyszerű, vagy annak tűnik
kívülről, nem jelenti azt, hogy mindenki számára ugyanolyan nehézségi fokú.
11. Tudom, hogy a szokásokat nehéz megváltoztatni, és csak attól, hogy elmondom a
sportolónak, hogy mi az amit rosszul csinált, a szokás nem fog automatikusan megváltozni.
12. Kétféle hangnemet alkalmazok- egy semleges, tárgyszerű, érzelemmenteset arra az esetre, ha
információt osztok meg és amikor úgy tűnik, hogy a sportoló nem értette meg azt, és egy
érzelemmel telit, amikor megértette
13. A saját gyermekemet is ugyanúgy kezelem, mint a többi csapattagot- nem mutatok több
érzelmet, mint a többi csapattaggal szemben
14. Minden tőlem telhetőt megteszek, hogy érzékeljem a különbséget az erőfeszítés és eredmény
valamint a fizikai és mentális hibák között. Megpróbálom dicsérni az erőfeszítést, és megértő
lenni az eredmények tekintetében.
 Önmagával szembeni elvárások
15. A célom az, hogy a csapatom (sportolóim) fejlődjenek a szezon végére.
16. A célom az, hogy minden játékosom/sportolóm folytatni akarja a sportot következő évben is.
17. Az edzésmunkát a lehető legjátékosabb/változatosabb formában tervezem és valósítom meg.
18. Nem edzem „alul” és „túl” a csapatomat, mindig figyelembe veszem az állapotukat, aktivitási
szintjüket. Az „alul”edzés itt azt jelenti, hogy az edző bármilyen okból kifolyólag nem biztosít
elegendő információt a játékkal vagy készségekkel kapcsolatban. A „túl”edzés itt azt jelenti,
hogy az edző játék közben folyamatosan „mit kell tenni” utasításokat kiabál. A sportolóknak
meg kell tanulniuk saját döntéseket hozni ilyenkor. A jó edző hagyja játszani sportolóit, játék
előtt és után ad utasításokat különösen az edzésre esetében.
19. Minden tőlem telhetőt megteszek, hogy beépítsem az egyéni készségfejlesztést az
edzésmunkába és összekapcsoljam azzal, hogy fejlesszem a játékosaim tudását.
 Lelkesedés
20. Éppen annyira vagy még jobban várom az edzéseket, mint magát a versenyeket. Az edzés az
én terepem és lehetőségem arra, hogy a sporttal kapcsolatos tudásomat beépítsem.
21. Az edzéseken és versenyeken mutatott erőfeszítésem és tetteim azt sugallják, hogy ott akarok
lenni a csapattal és az általam tanított dolgoknak hosszú távú hatása és jelentőséges lesz a
csapat számára.
22. Felismertem, hogy a lelkesedés ragályos - ha én kimutatom, átragad a csapatra, a szülőkre és
magára szervezetre. A célom egy lelkes játékosokból álló csapat.
23. Felkészült és szervezett vagyok az edzéseken, minden percet kihasználva a hatékony munkára.
 Önbecsülés fejlesztése
24. Minden tőlem telhetőt megteszek, hogy megismerjem és megértsem játékosaim személyiségét,
így képes vagyok megtalálni hogyan tudják magukat önmagukkal és teljesítményükkel
kapcsolatban a legjobban érezni.
25. Minden játékosom/sportolóm hozzájárulását elismerem, legyen az bármilyen apró is.
26. Mindig egyes alkalommal megemlítem a sportolóim pozitív erőfeszítéseit és fejlődését a szülők
előtt. Megértem, hogy a szülők számára az a legfontosabb, ha gyermekük keményen dolgozik és
fejlődik közben.
27. Tisztában vagyok azzal, hogy egy mosoly, hátba veregetés vagy bíztató szó mennyit jelent egy
fiatal sportoló számára.
28. Odafigyelek és észreveszem annak a jeleit, ha a sportolóm veszít az önbizalmából vagy
egyáltalán nincs és megpróbálok neki segíteni ebben.
29. Nem keserítem el a csapatot vagy bármelyik sportolómat negatív szavakkal vagy testbeszéddel.
30. Nem tudom elfogadni azt az elképzelést, hogy egy sportoló reménytelen- egy olyan sportoló
sem reménytelen, aki keményen akar dolgozni
31. Lehet, hogy a sportoló veszít a magabiztosságából, de én mindent elkövetek, hogy én ne
veszítsem el a belé vetett hitemet és folytatom azon helyzetek feltárását, ahol sikerek lehetnek.
32. Soha nem hagyok figyelmen kívül sportolót a pályán nyújtott rossz teljesítménye miatt-
beleértve akár a saját gyermekemet is. Akkor sem hagyom figyelmen kívül, ha dühösek lesznek,
mikor segíteni próbálok.
 Következetesség
33. Következetesen a képességeimnek megfelelően tanítok
34. Nem hagyom, hogy apró dolgok elcsússzanak - ha az időzítés nem megfelelő a tanításra,
elhalasztom későbbre.
35. Megértem, hogy az, hogy a sportoló kiegyensúlyozott és ösztönös legyen gyakorlást és még
több gyakorlást igényel.
36. Mindig próbálok minél egyszerűbb utasításokat adni, igyekszem ragaszkodni a jó alapokhoz,
hiszen ezek nem véletlenül tekinthetőek alapoknak, hanem azért mert működnek.
37. Fókuszált maradok verseny közben és azt a taktikát alkalmazom, amelyiket szükségesnek
érzem.
 Perspektíva
38. Mindig odafigyelek a sportolóim életkorára és soha nem hagyom, hogy egy játékosom
olyan pozícióban játszom, mely kényelmetlen vagy kellemetlen a számára.
39. A döntéseimben próbálok objektív maradni, különösen, ha keretszűkítésről van szó.
Mindig igyekszem minden játékosomat együtt tartani.
40. Higgadt maradok, amikor a sportolóim elvesztik a fejüket, a szülők feldúltak, a verseny
kiélezetté válik vagy elveszítjük azt.
41. Bemutatom és tanítom a sportolói értékeket és képességeim legjavát nyújtva nevelem ki
a vezetőket.
42. Pozitív modell akarok lenni a sportolóim, a szülők, az iskola és az egyesület számára.
43. Minden tőlem telhetőt megteszek, hogy építő jellegű kritikát biztosítsak a sportoló
teljesítményével kapcsolatban, és nem közvetlenül a személyiségére vonatkozóan.
44. Megtanítom a „csapat” fogalmának fontosságát, és soha nem hibáztatok egy vagy több
játékost a vereségért. A csapat csapatként nyer vagy veszít.
45. Tisztában vagyok azzal, hogy a verseny a sportolóké, az ő lehetőségük, hogy
megmutassák, amit tudnak, és ez nem az én csillogásomról szól.
 Kommunikáció
46. Nyitott kommunikációs csatornákat, lehetőségeket biztosítok az edzők, szülők és az egyesület
között.
47. A kommunikáció és a sportolóktól érkező észrevétele és benyomások fontosak a számomra -
informálom a sportolókat az elvárásokról, szerepekről és az őket érintő edzői döntésekről
amennyiben szükségesnek és megfelelőnek tartom.
48. Azt teszem, ami a legjobbnak tűnik a csapat számára, mindig nyitott és figyelmes vagyok
gondolatokra és elképzelésekre másoktól
49. Amikor eljön a kritika és negatív visszajelzések ideje nem gúnyolódom, hanem azokra a
dolgokra koncentrálok, melyeket kontrollálni tudnak - azaz az erőfeszítésre. Ehhez hasonlóan
nem szoktam sportolókat kiválasztani, és mások előtt kellemetlen helyzetbe hozni.
50. Minden tőlem telhetőt megteszek, hogy felismerjem, mikor van szükséges a sportolónak az
inspirációra, motiválásra és mikor jön el a hátradőlés és humor ideje.
 Ki a jó edző?
• 5 pont: 1,7,13,22,27,29,39,40,42 és 44

• 2 pont: 4,6,8,14,16,17,24,32,45,49

• Minden másért további 1 pont

• 92-100: kiváló edző

• 82-91: jó edző

• 70-80: alacsonyabb szinteken elfogadható

•70 alatt: fejlődés szükséges

 Edzői kiégés
• A kiégés nem más, mint testi, érzelmi és szellemi kimerültség. Az
érintettek testileg erőtlennek, ezen kívül tehetetlennek,
reményvesztettnek, enerváltnak érzik magukat. Negatívan
viszonyulnak saját magukhoz, a szakmájukhoz, a többi emberhez,
illetve úgy általában az él

• Okai:
1. sok stressz
2. nagy megterhelés
3. kevés motiváció a munkában
4. megromlott kapcsolatok
 Kiégés folyamata
1. A bizonyítani akarástól a bizonyítási kényszerig
2. Fokozott erőfeszítés
3. A személyes igények elhanyagolása
4. A személyes igények és konfliktusok elfojtása
5. Az értékrend megváltozása
6. A fellépő problémák tagadása
7. Visszahúzódás
8. Magatartás-és viselkedészavar
9. Deperszonalizáció
10. Belső üresség
11. Depresszió
12. Teljes kiégettség
 Kiégés megelőzése
Szervezeti szinten:
• A munka folyamatos értékelése
• Gondosan ápolt partnerkapcsolatok
• Világos és jól kommunikált intézményi követelmények
• Intézményen belüli nyilvánosság
• Modellt nyújtó emberek a pályán
• Élethosszig tartó tanulási alkalmak
• Esetmegbeszélések, tréningek

Egyéni szinten:
Önismeret
Autogéntréning
Segítségkérés, öngyógyítás
 Tanácsok
• Hinni kell önmagunkban!
• Nem kell mindig tökéletesnek lenni!
• Nem kell mindig mindenkinek megfelelni!
• Pozitív hozzáállás, objektivitás, rugalmasság!
• Változásra, változtatásra való képesség
• Jó munkahelyi légkör alakításának elősegítése
• Saját határok ismerete
• Egészséges életritmus, egyensúly
Köszönöm a figyelmet!