AZ EMBERI

AZ EMBERI TEST
TEST
FELÉPÍTÉSE ÉS
FELÉPÍTÉSE ÉS
MŰKÖDÉSE
MŰKÖDÉSE
 Az emberi test fő részei:
• Fej
• Nyak
• Törzs
– - Mellkas

– - Hasüreg
– - Medence
• Végtagok
 Mozgásrendszer
A test mozgásában, térbeli helyzetváltoztatásában részt
vevő szerveket együttesen mozgásrendszernek
nevezzük.

A csontváz:
Az emberi szervezet csontváza 206 csontból áll. A
testsúly kb. 10%-t teszi ki.

A csontváznak hármas szerepe van:

-A szervezet szilárd váza, támasza
-Életfontosságú szerveket véd külső hatásoktól
-üregébe zárja a vöröscsontvelőt
A Csontváz
 Szervrendszerek:
Szervrendszerek:
Főbb szervrendszerek:
Mozgásszervek rendszere
Légzőszervek rendszere
Keringési szervek rendszere
Emésztőszervek rendszere
Húgy-, ivarszervek rendszere
Idegrendszer
Érzékszervek rendszere
 A csontok alakjuk szerint lehetnek:

• -hosszú csöves csontok (combcsont)

• -lapos csontok (lapocka)
• -rövid csontok (kéztőcsontok)
• -szabálytalan csontok (csigolyák)
 A csont járulékos részei:

• -A porc: szilárd,szívós de a csontnál

lágyabb
• -A csonthártya: erekben és idegekben
bővelkedő kötőszöveti hártya,
enélkül a csont elpusztul.
Belső sejt rétege képes új
csontszövetet termelni.
-A csontvelő:

Vörös csontvelő(vérképzésben van fontos

szerepe)
Sárga csontvelő:
velőűrben található, hosszú csöves csont közép
részeiben. Hézagtöltő,és tápanyag raktár.
Tömör és szivacsos állomány:
Szerepe a teherbírás.
A csont szerkezete

1. Csonthártya
2. Tömött csont állomány
3. Szivacsos állomány
4. velőűr
 A csontok összeköttetései:

Folytonos ök.:
-kötőszövetes (koponya

varratai)
-porcos (csigolyák között)
-csontos ök. (keresztcsont)
Megszakított ök.: ezek az ízületek
• Az ízületi szerkezet:
• Porccal borított ízfelszínek, ízületi tok, ízületi
üreg, ízületi nedv, szalagok.
• Az ízületeket összetartó tényezők:
• -levegőnyomás
• -porcfelszínek közötti tapadás
• - az ízületi tok és a szalagkészülék
• - az ízületet körülvevő izmok feszessége,
tónusa
• - az ízületet körülvevő egyéb lágyrészek és a
bőr
Ízületben végbemenő mozgások:

• - hajlítás
• - feszítés
• - közelítés
• - távolítás
• - forgó mozgások
A végtagok csontjai
A felső végtag csontjai:
 vállöv: csontjai:
 Kulcscsont
 Lapocka
 Felkarcsont
 Alkarcsontok:
Singcsont: kisujj felőli ( ulna )
Orsócsont: hüvelykujj felőli (radius)
 Kéz csontjai:
Kéztő csontok: 8 db.
Kézközép csontok: 5 db.
Ujjperc csontok: 14 db.
 Alsó végtag:
 Medenceöv:
Medence csont:
Csípő csont
Ülő csont
Szemérem csont
 Combcsont
Térd kalács
Lábszár csontok:
Sípcsont
Szárkapocs
Lábtő: 7 db.
 A törzs csontjai:

Gerinc: kétszeresen S alakú görbületű csigolya

oszlop.
7 db. Nyaki
12 db. Háti
5 db. Ágyéki
5 db. Keresztcsonti
3-5 db. Farkcsigolya.
A csigolyaív lyukat zár körbe. Ez több
csigolya összekapcsolódásával lesz
gerinccsatorna, benne a gerincvelővel.
 Mellkas:

Bordák: (12 pár)

7 pár valódi
5 pár álborda
Szegycsont:
Orvosi szempontból lényeges
3 fő rész
Vérképző szerv
Újraélesztés!
A koponya csontjai: a koponyán
belül koponya boltozatot és alapot is
megkülönböztetünk.
Agykoponya
Nyakszirt csont (tarkó alkotásában
vesz részt, itt található az öreg
luk,ezen keresztül a gerincvelő az
agytörzshöz kapcsolódik)
Ék csont (alakja denevér szárnyához
hasonlít, itt helyezkedik el az agyalapi
mirigy)
Fal csont (koponyatető alkotásában vesz
részt)
Homlok csont (homlokot alkotja részt
vesz
a szemüreg és az orrüreg felső részének
alkotásában)
Halánték csont (alsó felszínén izületi
árok található, ide kapcsolódik az alsó
állcsont)
 Arckoponya:
Rosta csont (szem és orrüreg határolásában vesz
részt)
Orr csont (orr háti részét képezi)
Könny csont,
Eke csont,
Szájpad csont,
Járom csont (a járomcsonti gumó fontos szerepet
játszik az arc alakjában és a járomívet hozza létre)
Felső állcsont (ez alkotja az arc legnagyobb
részét)
Állkapocs csont,
 Koponya:

1. Felső állcsont
2. Alsó állcsont
3. Járómcsont
4. Orrcsont
5. Szemüreg
6. Orrüreg
7. Homlokcsont
 koponya

8. Falcsont
9. Nyakszirtcsont
10. Halántékcsont
11. Ékcsont
A Törzs
A Mellkas
Felső végtag
Alsó végtag
Izületek:
 Izomrendszer
A mozgás szervrendszerének aktív része. A
csontvázizmok száma kb. 350.
Felépítése:
Sima izom: akaratunktól független, nehezen fárad
(érfal,belső szervek).
Harántcsíkolt izom. Akaratunktól függő, gyors és
erőteljes összehúzódásra képes.
Szívizom
Osztályozása:
Alak szerint
Eredési hely száma szerint
Működés szerint
Izomrendszer
Koponya izmai:
- Fej izmok
- Rágó izmok
Nyak izmok:
- Felületes
- Mély
Koponya izmok
Törzs izmok:
-Mellizmok:
Kis és nagy mellizom
Bordaközi izom
-Hasizmok
Ferde
Haránt
Egyenes
Hátizmok
Felületi: (csuklyás )
Széles
rombusz
--
Törzs izmok
Végtag izmok:
- Felső végtag:
Delta izom
karizom
Alkarizmai:(hajlító, feszítő)
- Alsó végtag:
Csípőizmok
Farizmok
combizom
lábszárizom: (vádli)
Végtag izmok
 Vér-, nyirok keringés
Vérkeringés: központjában a szív áll, amely
az érrendszerben állandó mozgásban tartja a
vért.
Nyirokrendszer: a vérerek mellett azokhoz
hasonlóan, nyirok erekkel hálózza be a
szervezetet.
Vér: különleges szövet, sejtből és sejtközötti
állományból áll.
Nyirok rendszer
Nyirokrendszer:
Nyirok: a nagy vérkör hajszálér
hálózatának területén képződő folyadék,
vérplazmából származik.
Nyirokszervek: nyirokkapilláris, nyirokér,
nyirokcsomó.
 A vér

• Az átlagos felnőtt szervezetében kb. 6 liter

van.
• 55% plazma és 45% alakos elemek.
 A vér szerepe:

- Oxigén és tápanyag szállítása a szövetekbe

- Széndioxid és salakanyagok elszállítása a
szövetekből.
- Tápanyaggal látja el a sjteket.
- Közreműködik a szervezet védekezésében.
- Részt vesz a szervezet hőszabályozásában.
- A szervezet belső miliőjének állandóságát
bíztosítja.
-A vér alakos elemei:
Vvt.: nincs magjuk ezért nem sejtek. Kb. 120
nap az élettartama, az elöregedett vvt -k a
lépben szétesnek.
Fvs.: szerepük a szervezet
immunvédekezésében van
Vérlemezkék: a véralvadásában van
jelentőségük
Vérplazma: 90 %- ban vizet tartalmaz
Vérsejt
Szív:
A szív üregrendszerét a középen húzódó sövény
két szívfélre osztja, egy szívfélnek két része
van, egy pitvar és egy kamra.
Kisvérkör:
Az elhasznált vér a szív jobb kamrájából
indul ki a tüdő felé haladva (CO2) . Az
artériák kapillárisokra oszlanak , amik
behálozzák a tüdőt és annak
léghólyagocskáit, és ott megtörténik a
gázcsere. Az oxigénnel megtelt vér a
kapillárisokból vénákba, majd végül a 4 tüdő
vénán keresztül a bal pitvarba kerül.
A szív
Nagyvérkör:
A bal pitvarból a bal kamrába átjutott vér az
aortán keresztül az artériákba jut, ami
kapillárisokra oszlik, amelyek a szöveteket
megtelítik a friss vérrel.A kapillárisok vénákká
nőnek és a használt vér a jobb pitvarba kerül.
Erek:
Verőerek ( Artéria ):
Szív felől oxigénnel dús vér
Élénk piros, pulzáló
Gyűjtőerek ( véna ):
CO2 dús vér a szív felé
Sötét piros, patakszerű
Hajszálerek ( kapilláris ):
Mikroszkopikus méretű
Vérkörök
 Légző rendszer:
Feladata:
A szervezet sejtjeinek oxigén utánpótlása és a
CO2 eltávolítása.
Részei:
Orr:
Levegő előmelegítése, párásítása, mechanikus tisztítás
szaglásszerv
Hangképzés
Garat:
Orri-, száji-, gégei része van
Gége:
Hangképző szerv
„ádámcsutka”
Gégefedő
Légcső:
Nyelőcső mögött
Főhörgő:
IV. hátcsigolya magasságában
Ketté oszlik (aspiráció)
Tüdő:
Főhörgő- hörgő – hörgőcske – léghólyag (alveolus)
légzés
Légző rendszer
Légzés mechanizmusa:
Belégzés: aktív (szívóhatás)
A rekeszizom és a külső bordaközi izmok
összehúzódnak, megnövekszik a mellkasüreg térfogata.
Erőltetett belégzéskor még a nyakizmok is
összehúzódnak.
Kilégzés: passzív
Elernyednek a külső bordaközi izmok és a rekeszizom.
Erőltetett kilégzéskor a belső bordaközi izmok és a has
izmok is összehúzódnak.
Légzés szám: 12-17 légvétel/ perc ( kb ½ liter )
Felnőtt ember nyugalmi helyzetben
 Mellhártya:

a tüdő felszínéhez tapad, zsigeri és fali lemeze van, közötte pár csepp
savós folyadék van.
PTX ( Légmell)
PNEUMOTHORAX
Akkor alakul ki , ha levegő kerül a mellhártya két rétege közé.
A levegő a tüdő vagy a külvilág felől hatolhat a rétegek közé.
A megváltozott nyomásviszonyok a tüdő összeesését okozzák.
Spontán vagy sérülés esetén alakulhat ki.
Mellkasi fájdalom, légszomj a velejárója.
 Emésztőrendszer
Feladata:
Tápanyag felvétele, építőkövekre való bontása, felszívása
és a salakanyagok eltávolítása.
Szakaszai:
Felső szakasz:
Szájüreg
Garat egy része
Nyelőcső
Középső szakasz:
Gyomor
Vékonybél
Alsó szakasz:
Vastagbél
Szájüreg:
Táplálék aprítás
Ízérzés
Nyelés
Gyomor:
Táplálék bontás (gyomornedv)
Vékonybél:
Részei
Felszívódás
Vastagbél:
részei
Víz visszaszívás
Emésztőcsatorna
Máj:
Feladata:
epét termel
méregtelenítés
cukrot átalakít, raktároz

Hasnyálmirigy:
Feladata:
Hasnyál
hormonok
Máj, hasnyálmirigy
 Húgy-, ivarszervek
Húgyrendszer:
Feladata:
Salakanyag kiválasztó-, gyűjtő-,
elvezetőrendszer
Részei:
Vese
Húgyvezeték
Húgyhólyag
Húgycső
Húgyszervek
Ivarszervek:
Női: Férfi:
Belső:
Petefészek, here,
Petevezeték, mellékhere,
Méh, ondóvezeték,
Hüvely, ondózsinór,
ondóhólyag,
dülmirigy,
Külső:
Nagy-, kisajak, herezacskó,
Csikló, hímvessző,
Gát,
 Ivarszervek
Női:
Férfi:
 Idegrendszer

• Az idegi szabályozás kiterjed az összes

szerveinkre, szöveteinkre. Ebből
követekezik, hogy kiesése vagy
működésének megbomlása a megfelelő
szerv súlyos zavarával jár.
• A környéki idegrendszer a gerincvelőből
kilépő 31 pár gerincvelői idegből és 12 pár
agyidegpárból áll
Vegetatív idegrendszer
 Érzékszervek
Látószerv
Halló-, és egyensúlyozószerv
Szaglószerv
Izlelőszerv
Tapíntószerv
Bőr és nykh.
Felhám
Irha
Bőralatti kötőszövet
 A szem
• A szemgolyó a csontos szemüregben
helyezkedik el. A csontüreg védi a sze-
met, valamint az izmok a csontokhoz
tapadva forgatják a szemet vízszintes
és függőleges irányban.
 A fül
• A hallószervünk három részből áll.
Külső, közép- és belső fülből.
A külső fül a hanghullámokat a hal-
ló járatokon keresztül a dobhártyához
juttatja. A középfülben három halló-
csontocska található,melyek a hang-
rezgéseket a belsőfül labirintus rend-
szeréhez továbbítják. A belsőfülben
levő csiga belsejében elhelyezkedő
érzéksejtek impulzussá alakítják a
rezgéseket és a hallóidegen át az
agyba juttatják azokat.
 Az orr
• Az orr nagy részét porcok alkot-
ják. Az orrcsont mindössze kis
nyúlványként vesz részt az orr-
nyereg kialakításában. A szag-
ingerek a az érzőrostok segítsé-
gével a szaglóhagymába jutnak,
onnan az impulzusok az agy
szaglóközpontjába kerülnek.
Kb 10000 illat megkülönbözte-
tésére képes az ember.
 A nyelv
• Az ízérzékelő sejtek leginkább a
nyelv felszínét borító ízlelőszemöl-
csökben találhatók. Négyféle érzék-
sejt van, a nyelv eltérő zónáiban
csoportosulnak. Édes, sós, savanyú
és keserű ízek. Három agy ideg
szállítja az ízérzékleteket az agy
ízközpontjába
 A bőr részei
1. Epidermis ( felhám)
külső , vékony
elszarusodó laphám
amely lapos, egymásra
simuló sejtrétegekből áll.
2. Dermis ( irha )
a felhám alatt helyezkedik
el, rugalmas kötőszöveti
rostokban és vérerekben
gazdag. Számos idegvég-
ződés, szőrtüszők és a ve-
rejték mirigyek is itt talál-
hatóak.
3. Bőr alatti kötőszövet
rögzíti a bőrt a mélyebben fekvő szövetekhez.
Köszönöm a figyelmet!