Fejlődéslélektan

Egészségpszichológia
 A pszichológiának az az ága, amely az élőlények pszichikus
jelenségeinek kialakulásával, az emberi tudat
keletkezésével, az egyes életkori szakaszokra jellemző
pszichikus sajátosságoknak, törvényszerűségeknek leírásával
foglalkozik a törzsfejlődés és az egyedfejlődés folyamatában.
 Minőségi változások sorozata, magasabb szintű
szerveződéshez

A fejlődéslélektan fogalma
 Belső tényezők: a veleszületett tényezők (öröklés és érés)
 Külső tényezők:
- szűkebb (pl.: család) és
- Tágabb környezet (pl.: a társadalom, kultúra)

- https://www.slideserve.com/amber/a-szem-lyis-g-fejl-d-se-
powerpoint-ppt-presentation

A fejlődést befolyásoló tényezők

 Natívizmus (Darwin, Galton) –veleszületett tényezők szerepét
hangsúlyozza
 Szociológiai nézőpont (Locke, Rousseau, behavioristák) – a
környezeti tényezők szerepét hangsúlyozza
 Kettős konvergencia elmélete (Stern) – a veleszülett és a
környezeti tényezők szerepét egyaránt fontosnak tartja a
fejlődésben (60%-40%)

A fejlődéssel kapcsolatos nézetek

 Akceleráció: felgyorsult fejlődés
 Retardáció: a fejlődésben történő lemaradás
 Regresszió: a fejlődésben történő visszaesés egy már
korábban túlhaladott szintre
 Fixáció: a fejlődésben történő megrekedés

A fejlődés iránya
 Normális fejlődési irány
 Deviáns fejlődési irány

A fejlődés üteme
 Plaszticitás (képlékenység) törvénye
 Aktivitás törvénye
 Szerkezet és funkció egységének törvénye
 Koegzisztencia törvénye
 Transzfer (átvitel) törvénye

A plaszticitás törvénye
 Az a fejlődési törvény, mely azt fejezi ki, hogy az idegrendszer
működésének alakítása annál valószínűbb, minél fiatalabb az
idegrendszer.

Aktivitás törvénye
 A személyiségnek magának kell a tevékenységeket elvégeznie
ahhoz,hogy az adottságnak megfelelő képesség kialakulhasson.

A pszichikum fejlődésének törvényei

Szerkezet és funkció törvénye
 A test és az idegrendszer érési folyamatához kapcsolódóan,az
érettségnek megfelelő tevékenység gyakorlását akkor kell elkezdeni,
amikor az ehhez szükséges előfeltétel már kialakult. Ez az előfeltétele
a további érésnek és fejlődésnek.

Koegzisztencia törvénye
 A személyiség különböző tevékenységfajtákban ugyanabban az
időben, különböző szinten fejlett.

Transzfer törvénye
 Egy tevékenységfajtában megszerzett gyakorlat egy másik
tevékenységfajta megtanulását megkönnyítheti, illetve
megnehezítheti – gátolhatja – spontán módon.

A pszichikum fejlődésének törvényei

 Érzékszervi – mozgás - értelmi fejlődés periódusai

 A beszéd és a nonverbális kommunikáció fejlődése

 Gyermeki világkép, gondolkodás

 Az énkép és az én tudat fejlődése

 Az érzelmek és az akarat fejlődése

 Kora gyermek anya kapcsolat
 https://slideplayer.hu/slide/12125551/

 Az apa szerepe
A szocializáció fogalma és elemei
Egészségpszichológia

2023.11.09. 18
Szocializáció
 azt a folyamatot jelenti, ahogy az egyén egy
társadalom, egy kultúra tagjává válik.
 az egyén elsajátítja a viselkedés szabályait,
azokat az értékeket, képességeket és
ismereteket, amelyek lehetővé teszik, hogy a
társadalom tagjaként működjenek (Hewstone
és Stroebe, 2007).
 Szűkebb értelemben azt a folyamatot jelöli,
amelyben egy speciális normarendszer,
értékek, beállítódások elsajátításával egy
adott csoport normarendszeréhez tud
igazodni, így a csoport tagjává tud válni
(Horváth, 2004)
2023.11.09. 19
 A szocializáció olyan tanulási folyamat, amely a születéstől a
halálig tart.
 A szocializáció nem más, mint a „társadalomba való beilleszkedés
folyamata, amely során az egyén megtanulja megismerni önmagát
és a környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, a lehetséges
és elvárt viselkedésmódokat.
 Lényegében azokat a normákat, értékeket, hagyományokat,
nézeteket, attitűdöket sajátítja el, amelyek az adott kultúrában,
környezetében használatosak.
 A szocializáció: kölcsönhatás, ahol a környezet hat az egyénre és
fordítva, az egyén is mindig visszahat a környezetére.
 A szocializáció abban a mikromilliőben kezdődik, amelybe az
ember beleszületik.
 Szocializáció első színtere: a család, majd később – a gyermek
növekedésével – egyre nagyobb szerepe lesz a tágabb
környezetnek, a kortársaknak, az óvodának, az iskolának, tágabb
értelemben az egész társadalomnak.

A szocializáció fogalma és folyamata

2023.11.09. 20
2023.11.09. 21
Elméleti megközelítések
 Konstruktivizmus
• a szocializáció organikus folyamat
• az egyén fejlődése állandó interakcióban van a
társadalmi folyamatokkal
• a kognitív fejlődés piageti elmélete
 Pszichoanalitikus megközelítés
• a szocializáció az egyéni, biológiai sajátosságok és a
társadalmi követelmények konfliktusos folyamatát jelenti
• a személyiségfejlődés freudi elmélete
 A tanulás szociális elmélete
• legkönnyebben az egyén közösségben, utánzás révén
tanul
• fontos szerep jut a példaképeknek
• fő képviselői Bandura, Mead
2023.11.09. 22
A személyiségfejlődés elméletei
 Sigmund Freud (1856 -1939)
- az ember pszichológiai fejlődése jelentős
feszültségekkel jár:
- a kisgyermekek megtanulják szabályozni vágyaikat,
de azok erőteljes ösztönzőként megmaradnak a
tudatukban
- a szorongások főként kisgyermekkorban való
leküzdésének tudattalan módjai az ember egész
élete során megmaradnak
 George Herbert Mead (1863 -1931)
- a gyerekek elsősorban a körülöttük lévő cselekedetek
utánzása révén válnak társadalmi lényekké
- a szerepátvétel révén a gyermek megtanulja, milyen
másnak a helyzetében lenni, a mások szemén
keresztül fedezi fel önmagát és tudja értelmezni a
„me”-t (társadalmi én), majd az „általános 2023.11.09.
másik”-at 23
A személyiségfejlődés elméletei
 Jean Piaget (1896 -1980)
- a gyermekek nem passzívan elfogadják, hanem értelmezik a
környező világot
- a gondolkodásnak négy szakaszát különbözteti meg:
1. szenzomotoros szakasz (2 éves korig) – a gyermek
megtanulja, hogy a környezete jól elkülönülő és stabil
tulajdonságokkal rendelkező tárgyakból és személyekből áll
2. műveletek előtti szakasz (2 -7 éves kor) – a gyermek
magas szinten elsajátítja a nyelvet és képes a szimbólumok
használatára
3. konkrét műveletek szakasza (7 -11 éves kor) – a gyerek
elsajátítja az elvont logikai fogalmakat 4. formális műveletek
szakasza (11 -15 éves kor) – a gyerek képessé válik elvont
és hipotetikus eszmék megértésére 1 – 3 univerzális
szakaszok = mindenki végigmegy ezeken a szakaszokon
4. szakasz: függ az iskolai oktatástól 2023.11.09. 24
 A szocializáció és az
életszakaszok
 magzati kor: mind az anya, mind a
környezete foglalkozzon a magzattal
 újszülött : egyhetes korától különbségeket
tesz inger és inger között
 kisgyermekkor (0 -7 év): társas fejlődés
 kisiskoláskor (8 -12 év): családon kívüli élet
 serdülőkor és ifjúkor (12 -18 év):
önállósulás és szexuális önazonosság
keresése
 fiatal felnőttkor (18 -30 év): intimitás,
pályaválasztás, házasságkötés,
családalapítás 2023.11.09. 25
A szocializáció és az
életszakaszok

felnőttkor (30-62 év):

házasságkötés, összemelegedés
házastársával, lakásépítés,
gyermekvállalás és
gyermeknevelés, szakmai
előrehaladás
élet dele (40 -50 életév):
érvényesülés és bizonyítás,
időskor (62 év fölött): unoka,
mulandóság 2023.11.09. 26
Család (elsődleges szintér)
Oktatási intézmények: óvoda, iskola
(másodlagos szintér)
Főiskola, egyetem (harmadlagos szintér)
Munkahely (negyedleges szintér)

Szocializáció szinterei
2023.11.09. 27
2023.11.09. 28
 Elsődleges szocializáció (Solymosi, 2004)

 CSALÁD

 Beleszületünk.
 Azoknak a személyeknek a közreműködésével zajlik a
szocializáció, akikhez a gyermek kötődik, vagyis a család.
 A szignifikáns mások (jelentékeny, jelentős, meghatározó)
segítségével szerez a gyermek tapasztalatokat, sajátítja el a
nyelvet, normákat, stb., értelmezi a világot.
 A korai években tanultak később internalizálódnak,(valamely
elméletet vagy viselkedési szabályt elsajátít) ez az alapja az
egyén önazonosságának, identitásának.
 A szocializációs folyamatban lényeges szerepe van az érzelmi
köteléknek, a szignifikáns másokkal való kapcsolatot nem
lehet helyettesíteni mással.
 A tanulásban, az ismeretek, értékek, normák elsajátításában
nagy szerepet játszik a szignifikáns másikkal való azonosulás.
2023.11.09. 29
 A beszéd megtanítása. Ez a szocializáció egyik
legfontosabb feladata, ami révén
 az ember be tud illeszkedni a többi ember világába.
 Az első interakciós tér. A család az első hely, ahol a gyerek
megtanul más emberekkel kapcsolatot létrehozni, azokhoz
valahogy viszonyulni, alkalmazkodni. Megtanulja, a
viselkedési szabályokat, hogy hogyan viselkedjen különböző
szociális helyzetekben.
 A modellnyújtás. A szociális tanulás első modelljei a szülők.
 Az általános értékek és normák közvetítése. A család az,
aminek a szűrőjén keresztül ezeket az értékeket és normákat
elsajátíthatjuk.
 Az én tudat és identitás formálása. Itt alakul ki az
emberben az az érzés, hogy hová, kikhez tartozik, itt alakul ki
az azonosságtudat.

A család funkciói a szocializáció során: 2023.11.09. 30

 ANYA szerepe‐típusai

Vannak anyák, amelyekre egy típus jellemző, de

találkoztam már olyannal, akire a leírtak közül 3 is
nagyon jellemző volt.
A Google anyuka
 Mindent meggugliz, mindent jobban tud a
gyerekorvosnál és a védőnőnél, és természetesen az
összes többi anyukánál is. Még azoknál is, akiknek
három gyerekük van.
A zsonglőr anya
 legalább 3‐4 gyereke van, és emellett még talán
dolgozik is, mégis mindenre van ideje, soha semmit
nem felejt el, mindenhol ott van, mindent megcsinál, ha
a 3 gyerek háromfélét kér enni, ő elkészíti, még
sportolni és fodrászhoz is eljut, sőt, még aludni is van
2023.11.09. 31
ideje
A dolgozó anyuka
 Azonnal laptophoz ül, amint alszik a gyerek napközben és este is.
 De azért a közös időtöltés közben is rá‐rá pillant az e‐mailjeire és egy‐
két fontosabb telefon is belefér.
 Az alvásból elég erősen lecsípett időkből adódóan azonban állandóan
fáradt, főbb ismertetőjele a karikás szem
A leszarom anyuka
 Na, nem a gyereket sz@rja le, hanem a szabályokat.
 Még hogy 3 óránként kelteni? Még hogy 6 hónapos kor előtt nem lehet
hozzátáplálni? Még hogy 8 hónaposan nem adhat neki gulyáslevest?
 Tojik ő mindenre, csak a gyereke igényeire és reakcióira figyel, hogy mi
a jó a csöppségnek, mit szeret, mit nem. És egészen őszintén: talán ő
is csinálja a legjobban.
Az Instagram anyuka
 Tele az Instagram profilja az ő imádott gyerekével, akire úgy egyébként
állandóan vagy a babysitter vigyáz, vagy pedig a nagymamák.
 Mert neki valahogy se ideje, se türelme foglalkozni gyermekével, ha a
telefon nincs a kezében és nincs megörökítve.
Anya 2.

2023.11.09. 32
Anya 3
Az ősanya
 Állandóan fel van kötve rá a gyerek, otthon is, fürdés közben
is. Még a WC‐n is.
 Legalább 4‐5 éves koráig szoptatja a gyermekét, aki
természetesen vele is alszik. És akkor szopizik, amikor csak
akar.
 Ezekkel sincs semmi gond, sőt.
 De jaj annak, aki nem így csinálja, vagy esetleg mást gondol
ezekről.
A kreatív anyuka
 A korábban irodai munkát végző nő, aki gyermeke születése
után valahogy a tűnél és a cérnánál, a varrógépnél, a
papírnál, a fánál, vagy bármi más olyan dolognál kötött ki,
amelyből egyedi, kézzel készített csoda születhet.
 Bár a tehetség és a kreativitás mindig is lappangott benne, a
gyermek hozta ki belőle igazán a művészt.
2023.11.09. 33
Anya 4
A fitt anyuka
 Alig várja, hogy leteljen a gyermekágyi időszak, és újra mehessen az
edzőterembe és futni.
 Hamar vissza is nyeri régi alakját, bár nehéz dolga nincs, hiszen a
terhesség alatt is végig odafigyelt, így gyakorlatilag plusz kiló nincs is
rajta.
A játszótéri anyuka
 Az egyik kedvenc elfoglaltsága lemenni a gyerekkel a játszótérrel, aki
amíg elvan a többi gyerkőccel, ő akár órák hosszat is képes
pletykálkodni: kibeszélni férjeket, anyósokat, más anyákat, óvónőket és
mindenkit, akit csak lehet, míg a picik játszanak.
Az elhanyagolt
 Nem sikerül utolérnie magát, állandóan el van csúszva. Nem csak a
házimunkával, de magával is.
 A legkinyúltabb szoptatóspólóban megy utcára, farmert vagy magas
sarkút már vagy 2‐3 éve nem is látott (nem hogy hordott), a haját jó, ha
hetente egyszer megmossa, a sminkeléssel pedig nem is bajlódik.
 Öröm az ürömben viszont, hogy a gyerekért teszi, és nem hiába. A pici
ugyanis boldog, kiegyensúlyozott, szépen fejlődik, nagyon ügyes és
imádja az anyukáját.
 Még úgy, zsíros hajjal is.
2023.11.09. 34
 Minden későbbi, a családon túli szocializációs
tapasztalatot magába foglalja.
A szocializációs hatások közvetítői azok a
személyek, akikkel az egyén kapcsolatba lép és
hatással vannak rá, új viszonyulásokkal ismertetik
meg.
Ezek a szereplők elsősorban pozíciójuk, szerepük
révén kerülnek kapcsolatba az egyénnel, pl.:
óvópedagógus, edző.
Az egyén egyes színterekben szerzett tapasztalatait
generalizálja, kiterjeszti, személyektől függetleníti.
A színtereit megválaszthatjuk.

Másodlagos szintér

2023.11.09. 35
Másodlagos szocializáció
későbbi tapasztalatok
a társadalom új valóságai
új referencia-személyek és –csoportok
a környezet nem magától értetődően
adott
generalizált mások
az iskola, mint legfontosabb közvetítő

2023.11.09. 36
Másodlagos szocializáció
kortárscsoportokba való
beilleszkedés
- szerepkísérletezés
- eszményképek
- referenciacsoportok
Mozzanatok:
- szimmetrikus kommunikáció elsajátítása
- belsőkontroll - attitűd kialakulása
- nemi szerep, mint a személyiség
alapvonása
- Én-azonosság és társadalmi azonosság
(identitás) 2023.11.09. 37
Iskola és kortárs csoportok
A nevelési intézményeknek a szocializációban betöltött másik
fontos szerepe:
 A gyerekek itt találkoznak a kortársaikkal először. (Bár már az
óvodáskorban is igyekeznek a gyerekek a többihez hasonlítani,)
 Kortárscsoport igazán fontossá kilenc‐tíz éves kor után válik.
 Serdülőkorban az, hogy a többiekre hasonlítsunk nézeteinkben,
öltözködésünkben, szokásainkban, viselkedésünkben,
fontosabb, mint a szülők, a felnőttek véleménye.
 A serdülők önértékelését inkább határozza meg a társak
véleménye, mint felnőttekké.
 A kortárscsoportban gyakori az erős összetartás, elkötelezettség.
Itt tapasztalják meg az egyenrangúság elvét.
 Az esetek többségében a kortárscsoportok pozitív hatással
vannak a személyiségfejlődésre, de elképzelhető – főleg
elhanyagolt gyerekeknél – a deviáns csoportokhoz való
csapódás is.

2023.11.09. 38
Harmadlagos
és negyedleges színtér

Harmadlagos szocializáció:
 választott pálya irányába történő szocializáció:
egyetem, főiskola
Negyedleges szocializáció:
 munkahelyek
Az iskolákból kikerülve a munkahelyen a pályakezdő
megtanulja azokat a készségeket, ismereteket,
amelyek a sikeres pályavitelhez szükségesek.
A szocializációban a tágabb társadalom is szerepet
játszik, vagy akár a tömegkommunikáció is, azon
világnézet, normák és értékek révén, amit közvetít
felénk.
2023.11.09. 39
Sikertelen szocializáció

Okai lehetnek:
 az egyén olyan csoport tagja, melynek
normái ütköznek a társadalmi értékrenddel
 az egyén a környezete deviáns normáit
sajátítja el
 a normák közvetítése inadekvát
 hiányzik a mintát adó közeg
 az egyén elutasítja a társadalom
értékrendjét
 De: a mereven konformista személyiség
sem ideális kimenete a szocializációnak
2023.11.09. 40
2023.11.09. 41