A gerincvelő és az

agyvelő betegségei
Gergely Júlia Emma 10.C
 Az epilepszia (régiesen frász)
• idegsejtek az agykéregben vagy annak egy
részében egyszerre sülnek ki,
• létrehozva igen változatos tünet együtteseket.
• Fajtái (helye szerint):
• „gócos”,
• „fokális”,
• „általánosult” (vagy „generalizált”)
 Az epilepszia (régiesen frász) diagnózisa
• A kórelőzmény ismerete,
• a fizikális vizsgálat,
• képalkotó vizsgálatok,
• az esetleg fennálló egyéb idegrendszeri működési zavarok felderítése,
• a roham megfigyelése, roham alatt készített EEG vizsgálat
 Az epilepszia (régiesen frász)
• A leggyakoribb roham forma az, úgy nevezett nagy
roham, amely működési zavarral indulhat.
• pl. kezek, kézujjak rángatózása, szemek egy helyre
fixáltan tekintése, arc elferdülése, beszéd elakadása.

• Ezt követi az eszméletvesztés, négy végtag tónusos-

clonusos rángatózása, nyelvharapás, nyálfolyás,
légzési zavar.

Nagy roham (grand mal)

 Az epilepszia (régiesen frász) tünetei
• átmeneti zavartság
• lassult beszéd
• karok-lábak irányíthatatlan rángatózó mozgása
• tudatvesztés
• pszichés tünetek: félelem, szorongás vagy "deja
vu" érzés
 Az epilepszia (régiesen frász) kezelése
• A betegek 70 százalékában a rohamok igen jól elkerülhetőek a megfelelő
gyógyszeres kezeléssel;
• súlyosabb esetben többféle gyógyszert kombinálva a rohamok
megelőzhetők.
• Gyógyszeres terápiára nem reagáló esetekben idegsebészeti beavatkozásra
lehet szükség.
 A stroke
• agy körülírt területeinek hirtelen kialakuló,
átmenetileg fennálló vagy kedvezőtlen esetben
véglegessé váló funkciókárosodása
 A stroke tünetei
• zavartság, eszméletvesztés,
• kóma, arc félrehúzódása,
• beszédzavar, hányinger,
• egyensúlyzavar, látótérkiesés,
• kinyújtott nyelv ferdesége stb.
 A stroke előfordulása
• fejlett gazdaságú országokban a szívbetegségek és rosszindulatú
daganatok után a harmadik leggyakoribb oka az elhalálozásnak.
• Bármely életkorban előfordulhat,
• azonban 45 év felett válik egyre gyakoribbá,
• a fő kiváltó okok a különböző korcsoportokban változnak.
 A stroke diagnózisa
• Az orvos alapos beszélgetést folytat páciensével, majd neurológiai vizsgálatokra
kerülhet sor.
• Mindebből kirajzolódik a tünetek kialakulásának és esetleges visszafejlődésének
dinamikája.
• A tünetek, vizsgálatok és a beteg kikérdezése alapján az ideggyógyász előzetes
diagnózist alkot.
• Leggyakrabban CT-vel és MRI-vel igazolják, a potenciális embólus vagy
vérzésforrásokat pedig cardialis(szív) és carotis UH, EKG, vérnyomás-monitorozás,
érfestés (angiographia) továbbá a vér laboratóriumi vizsgálata derítheti fel.
 A stroke kezelése
• gyógyítás érdekében fontos a stroke minél gyorsabban történő felismerése,
• a betegek stroke-centrumba, ill. amennyiben ilyen centrum nem érhető el
időben, neurológiai osztályra való gyors eljuttatása.
• Szükség esetén a súlyos állapotú stroke-betegeket intenzív osztályon kezelik.
• Első lépés a stroke helyének, típusának, továbbá ha lehetséges, a
mechanizmusának megállapítása.
• Nagyon fontos a stroke lefolyását befolyásoló társbetegségek felderítése is.
 A stroke megelőzése
• számos rizikófaktora ismert (pl. növekvő életkor, magasvérnyomás
betegség, szívbetegség, cukorbetegség, magas vérzsírszint,
érelmeszesedés, intravénás drogok, stressz, családban öröklődő gének).
• Egy korábbi stroke szintén növeli egy újabb stroke bekövetkezésének valószínűségét
• Megelőzésének lényege a rizikótényezőt jelentő betegségek megelőzése,
illetve, ha a betegségek már kialakultak, akkor azok optimális kezelése.
 A stroke gyógyulási esélyei
• több tényezőn múlnak, pl. a stroke konkrét agyi elhelyezkedése és kiterjedése,
kialakulásának mechanizmusa és időbeli dinamikája, kóroki tényezők, társbetegségek, a
beteg életkora, a megfelelő kórházi osztályra való felvételig eltelt idő, a diagnosztikus és
intervenciós eszközökhöz való hozzájutás esélye.
• Egyrészt kedvező lefolyású, mivel 24 órán belül spontán tünetmentessé válik. Ezt a
típusú stroke-ot TIA-nak (tranziens iszkémiás attack) nevezik. (Hasonló, mint az
anginás panaszokat okozó, úgynevezett koszorúér-görcs (coronaria spazmus) a szív
esetében.)
• Másrészt a stroke lezajlása után súlyos vagy kevéssé súlyos fogyatékosság marad
vissza, így a végtagok gyengesége, merevsége, járászavar, beszédzavar.
 A szklerózis multiplex (sclerosis
multiplex,SM)
• velőshüvely-szétesés, vagy encephalomyelitis
disseminata
• a központi idegrendszert érintő gyulladásos
autoimmun betegség,
• amelynek során az agy és a gerincvelő idegsejtjeinek
védőburka, az úgynevezett velőshüvely vagy más
néven mielinhüvely megbomlik.
• Döntően fiatal felnőttkorban jelentkezik, és az
esetek felében a visszafordíthatatlan
szövetkárosodás miatt rokkantsághoz vezet.
 A szklerózis multiplex
tünetei
• Mozgáskoordinációs zavar, bizonytalan járás,
• szédülés, fáradtság,
• lelassult beszéd, akaratlan szemmozgás
• homályos látás, kettőslátás,
• székrekedés, vizelettartási zavar,
• ügyetlenség, izommerevség stb.
 A szklerózis multiplex előfordulása
• A világon 2,5 millió embert érint ez az egyre súlyosbodó
(progrediáló) betegség.
• A fiatal felnőttek leggyakoribb idegrendszeri bántalma.
• A nők valamivel hajlamosabbak a betegségre, melynek
első tünetei leggyakrabban a 20. és az 50. életév között
jelennek meg.
• Az egyenlítőtől a sarkok felé haladva nő az előfordulási
gyakoriság, valamiért inkább a fehér emberek betegsége.
Európában átlagosan 10.000 emberből 5-20 betegszik
meg e kórban. Magyarországon 7-8000-re tehető a
sklerosis multiplexes betegek száma.
 A szklerózis multiplex diagnózisa
• A betegség nem állapítható meg egyetlen tünetből, csak azok együtteséből.
• A betegség korai fázisában, gyenge tünetek mellett sem lehet pontos
diagnózist felállítani, csak a betegség előrehaladtával.
• Ezért a diagnózis felállításával és közlésével az orvosoknak gondosan kell eljárnia,
mivel nincs olyan teszt vagy vizsgálat sem, amely önmagában elegendő volna.
• A részletes kórtörténet megismerését neurológiai vizsgálatok követik, amelyekkel
az idegi funkciókat, így a szemmozgásokat, a végtag-koordinációt, különböző
reflexeket néznek.
 A szklerózis multiplex kezelése
• Sajnos ma még nem rendelkezünk a betegséget gyógyítani tudó
terápiával.
• A különböző kezelések célja a rosszabbodás feltartóztatása, az
életminőség javítása.
• A 20 éves múltra visszatekintő szteroid-gyógyszerek hatása abban áll,
hogy a gyulladásos gócok spontán gyógyulásakor elősegítik a
regenerációt.
• Folyamatos szedése melletti súlyos mellékhatásai miatt csak a
betegség shubok (más néven exacerbációk) által meghatározott
periódusaiban adják.
• Ha a gyulladás nem bizonyítható, a fölösleges mellékhatások
elkerülése miatt célszerűbb vitaminkészítményekkel javítani a beteg
állapotán.
 Alzheimer-kór
• visszafordíthatatlan, időben egyre súlyosbodó
agyi megbetegedés,
• fokozatosan súlyosbodó mentális hanyatlás
• amely során egyre romlik a beteg memóriája és
gondolkodási képessége egészen addig, míg a
mindennapi élet egyszerű feladatait sem képes már
elvégezni.
• Az Alzheimer-kór az időskori elbutulás (demencia)
leggyakoribb oka.
 Alzheimer-kór tünetei
• zavartság, hangulatváltozás,
• emlékezet zavar, vizelettartási zavar,
• nyugtalanság, erőszakosság,
• ügyetlenség, gondolkodás zavar,
• rövid-és hosszútávú emlékezet zavar stb.
 Alzheimer-kór előfordulása
• Az Alzheimer-típusú elbutulás igen gyakori betegség - világszerte körülbelül 18 millió
embert érint.
• A 65 éves lakosság körében körülbelül 1 százalékos az előfordulása, sajnos e kor felett
ötévente megduplázódik az érintettek száma.
• A nők gyakrabban betegszenek meg Alzheimer-kórban.
• Egyes koponyasérülések, pajzsmirigybetegségek, depresszió és a keringés
rendellenességei (érelmeszesedés, magas vérnyomás) fokozhatják a kockázatot.
• Sokan - hibásan! - az öregedés velejárójának tekintik a romló szellemi képességet.
Általában szórványosan fordul elő, örökletes családi előfordulása 10 százalék alatti,
de egyenes ági leszármazottak esetén körülbelül négyszeres a kockázat.
 Alzheimer-kór diagnózisa
• A tünetek és különböző tesztek - a betegnek gondosan
kidolgozott, lényegében egyszerű feladatokat (pl. Mini
mentálteszt) kell szóban, írásban vagy rajzzal megoldania -
alkalmazása megerősítheti a klinikai gyanút.
• A pontos diagnózishoz ismerni kell a gondolkodási
zavarok, tünetek jelentkezésének körülményeit, amihez a
beteg környezetében élők segítségére is szükség van, mivel
a primer demenciák,
• így az Alzheimer-kór kezdete is általában lappangó, és
maguk a betegek többnyire nem ismerik fel szellemi
hanyatlásukat.
 Alzheimer-kór kezelése
• Mivel ma még nem ismerjük az agy boncoláskor kimutatható, kóros fehérje-lerakódások
kialakulásának és az idegpályák pusztulásának mechanizmusát, oki kezelés sem ismert, amely a
betegséget meggyógyíthatná.
• A gyógyszeres kezelés egy részről a neurotranszmitterek megváltozott szintjének beállításán,
másrészről az izgalmi neurotranszmisszió (idegi ingerületátvitel) kóros kiváltódásának, az
úgynevezett háttérzajnak a csökkentésén alapul.
• A gyors hanyatlás megfékezhető, lassítható, a szükséges képességek és az önálló életvitel tovább
megőrizhetőek, sőt olykor a közepes és súlyos mértékű demencia tünetei is enyhülhetnek.
• Sokat tehetnek idősebb hozzátartozóikért a családtagok, ha beszélgetnek velük, gondolkodásra
késztetik őket, játszanak velük, bevonják őket a mindennapi tevékenységbe.
 Források
• https://www.neurologiaikozpont.hu/kozponti-idegrendszer
• https://www.neurologiaikozpont.hu/epilepszia-kezelese
• https://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/stroke
• https://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/sclerosis_multiplex
• https://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/alzheimer-kor