ANYANYELVI FEJLESZTÉS

JÁTÉKOSAN

KISGYERMEKEK
FEJLESZTÉSE ANYANYELVI
ÉS DRÁMAJÁTÉKOKKAL

Gönczöl Andrea
2021.
I. A közvetlen emberi
kommunikáció modellje
Kommunikáció felosztása:
1. kibernetikai-információelméleti értelemben
2. technikai értelemben
3. társadalmi kommunikáció
4. biológiai kommunikáció
Két integrációs kísérlet:
1. Bateson és munkatársai – interperszonális kommunikációs
iskola (formális iskola)

2. Goffmann-féle megközelítés – köznapi

kommunikációelmélet
1. Interperszonális komm.elmélet:
- kommunikáció szükségszerűsége
- kommunikáció többszintűsége: tartalmi kommunikáción kívül
jelen van egy viszonyjelző kommunikáció is
2. Köznapi kommunikációelmélet: túl filozofikus
3. Új integrációs kísérlet:
A közvetlen emberi kommunikáció modellje („emberi”,
„közvetlen”)
- fontos: emberi magatartás társadalmi meghatározottsága
(sokan máig túlhangsúlyozzák a biológiai szemléletet)
 INTERAKCIÓ
- tartozéka a kölcsönhatás, a megfelelő viszontválasz,
- magában foglal mindenféle cselekvéses megnyilvánulást,
nemcsak a kommunikációs csatornák működését (pl. gyári
szalagon munkások összehangolt mozgása)

KOMMUNIKÁCIÓ
- társas helyzet is lehetséges, de felbontható kétszemélyes
egységekre v. mediátorok v. audiencia-jelenség
 A kommunikáció jelenségeinek összetevői:

- kommunikátor
- befogadó
- hír, tartalom
- kód
- kontextus
- társadalmi szituáció
- társadalmilag adott viszonylat (szerepek, státuszok)
- normatív tér
- kapcsolati háttér
- közös kód, egyetértés a jelhasználatban
Norma, normatív elvárás, szerepteória

Szerepfajták:
- pervazív szerep
- családi és rokonsági szerep
- organizációs szerep
- szituációs szerep
- privátszféra szerepei
 stratégia és taktika

- promotív oldal – meggyőzés szándéka

- stratégia: program
- impressziókeltés: tudatos és tudattalan
A közvetlen emberi kommunikáció csatornái

1. A verbális csatorna

- kódrendszer (nyelv)
- normatív szabályozás alatt áll a nyelv
- szemantikai félreértés
- fontos: az előzményi kontextus, célzások és utalások rendszere
 2. A non verbális csatornák

a. Mimikai kommunikáció (ld. Ekman és Friesen sémája)

b. Tekintet
c. Vokális kommunikáció (ld. Mahl-féle skála)
d. Mozgásos (akciós) kommunikációs csatorna (gesztusok, érintés,
testtartás vagy poszturális kommunikáció, térközszabályozás
vagy proxemika, kinezika)

A kulturális szignálok jelentősége a kommunikációban

A metakommunikáció
A szülő metakommunikációja

- a gyerek elsősorban a metakommunikatív hírt fogja fel

- szülői viselkedés egész rendszere a lényeges, nemcsak a
szándék és a nevelési mód
A testbeszéd

- 1960-as évektől tanulmányozzák aktívan a nem verbális jeleket

- némafilmek
- alapvető gesztusok eredete: azonosak világszerte (igenlés-
tagadás, főhajtás, vállvonogatás stb.)
- gesztuscsoportok
- területek és zónák, zónatávolságok
- tenyérgesztusok
- kézfogás (lefegyverzési technika)
- kéz- és kargesztusok
- archoz illesztett gesztusok
- a láb, mint védőkorlát
- szemjelzések
- területi és birtoklásgesztusok
Testtávolság
1. intim szféra (45 cm-nél kisebb)
2. személyes zóna (45-120 cm)
3. társas zóna (1,2-3,6 m)
4. közösségi vagy nyilvános zóna (3,6 m-en felül)
Hazugság
A bal kéz szerepe az érzelmek
kimutatásában
Hivatalos vagy társadalmi
összejövetel
Vidéki és városi zónatávok
A kézfogás módjai
A tenyér mint hatalmi eszköz
A mindennapos találkozások
gesztusai, gesztuscsoportjai és
körülményei
Kéz- és kargesztusok
A „toronysisak”
AJÁNLOTT FILMEK

 I. AZ ARCOK ÉRTÉKE
 (Paul Ekman)
 Szinkronizálás – játék:
 https://www.youtube.com/watch?v=DGRgcYQk-9I
 II. TESTLESEN
(Desmond Morris)
III. Hangtani alapismeretek

A nyelvtanulás fiziológiája, idegrendszeri alapjai:

- hibátlan beszédszervek
- a hallóapparátus tökéletes működése
- többi analizátor megfelelő működése (pl. látási-hallási, látási-
tapintási)
A beszédszervek és működésük

A beszédszervek és működésük

TÜDŐ

GÉGEFŐ

HANGJÁRAT (TOLDALÉKCSŐ)
TÜDŐ

Néma légzés – élettani légzés

Hangos légzés (ének- és beszédlégzés)

Ritmikus 3 fázis:
- inspiráció
- exspiráció
- pausa
Mikor sérül a beszédlégzés?

- inspirációs beszédindítás
- nyílt orrhangzós beszéd
- dadogás
- fontos: gondolkodás és beszéd összehangolása
(alaplevegő, pótlevegő, szólamok stb.)
Cél: helyes beszédlégzés megtanítása,
gyakorlása (vegyes mélylégzés)
Légzéstechnikát fejlesztő
anyanyelvi játékok
- Légzésgyakorlatok (néma légzés gyakorlása, szöveges légzési
gyakorlatok)
- Fúvógyakorlatok és a lágy szájpad tornája
- „H” hangos gyakorlatok, hangindítási gyakorlatok
GÉGEFŐ

- kannaporcok,pajzsporc, gyűrűporc, gégefedő

porca, hangszalagok
- hangszín, hangminőség elváltozása: diszfónia
A gégefő és a toldalékcső
HANGJÁRAT (TOLDALÉKCSŐ)

- üregrendszer és tartozékai
- garatüreg
- orrüreg
- szájüreg (pitvar és a tulajdonképpeni szájüreg): szájpadlás, fogak,
nyelv, ajkak

Problémák:
- zárt és nyílt orrhangzósság
- fogközi szigmatizmus
- lenőtt nyelvfék
- makroglossia
- gótikus szájpadlás (főleg a réshangok és az l,r hangok képzésében
okozhat zavart)
Hallóapparátus

- hallószerv: külső fül, középfül, belső fül

- Mire kell figyelni a kisgyerek beszédénél?
– „halandzsa” beszéd, következetlen hangcserék
- nem megfelelő válasz
- gyakori visszakérdezés
- szóban közölt feladatokat nem érti
- zavarja mások hangos beszéde
- A részképesség-zavarok tünetei (ismertetés)
A beszédfolyamatok szervezése

- beszéd: agyműködés produktuma (információ felfogása,

tárolása, megválaszolása)
- Alkmaion gr. orvos (Kr. e. VI. sz.): a pszichikum fő szerve:
agy
- cerebrális lokalizáció: az ember egyes funkciói az agy
meghatározott területén helyezkednek el
Az agy felépítése

- szürke- és fehérállomány
- a beszéd agyi központjai csak az egyik, a bal
féltekében találhatók
- agyi aszimmetria: a beszédprodukció és a
beszédmegértés központja csupán az egyik, a
bal agyféltekében van, ugyanakkor a jobb
félteke is részt vesz a beszédfolyamatok
szervezésében
- bal féltekében: fogalomalkotás, fogalmazás,
irányfelismerés, látás, színérzékelés
Agyfélteke-dominancia

- kettő közül az egyik domináns, meghatározó a vezérlési

folyamatokban
- jobb fül-fölény: pontosabb szófelismerés
- kritikus periódus: 6-7 éves kor után
- jobbkezesség-balkezesség: Paul Broca (1865.) – a kéz
használata és a nyelvre vonatkozó agyféltekei
dominancia között kapcsolat van
- balkezeseknél is a bal féltekében van a
„beszédközpont”, csak a félteke-dominancia más
- társadalmi normarendszer a jobbkezesség-balkezesség
megítélésében
- ambidexter: gyakorlatban nem találtak ilyen embert,
kimutatható náluk is a kézpreferencia
A kisgyermek agyműködésének
funkciói
- 3 éves korig: szenzomotoros intelligencia
(mindenre mozgásos tevékenység útján kap
választ)
- óvodáskorban fontos: információ-együttesek
összerendezése (keresztcsatornák), egyes
agyterületek közötti kapcsolatok megerősítése
- fogalmi gondolkodás kialakulása
- GMP - diagnosztika
Emlékezés, emlékezet

- felidézés gondolatban anélkül, hogy a létrehozó eredeti

ingerek vagy ingeregyüttesek éppen hatnának ránk
- emlékképek: múltbeli észlelések reprodukciói
- emléknyom: ismétlés során bevésődik
- emlékezés tudatosan fejleszthető
- emlékezési folyamat: hosszú távú memória (tanulási
emlékezet) – szándékos tanulás útján rögzül
rövid távú memória (egymással kapcsolatban nem lévő
egységek bevésése, pl. betűk, betűsorozatok
elsajátításánál)
Bevésés formái:
- mechanikus (nincs összefüggés az ismeretanyag részei között)
- kognitív feldolgozás: van összefüggés

Felejtés (lehet pozitív és negatív)

A magyar beszédhangok
felosztása, képzési jellemzői
A beszédhangok általános tulajdonságai:
1. minőség (képzés helye, módja)
2. időtartam (hosszabb, rövidebb)
3. hangerő (intenzitás)
4. magasság (zenei tulajdonság)
A magyarban az 1. és 2. fonémaértékű, tehát
jelentés-megkülönböztető szerepe van:
szegmentális eszközök
A 3. és a 4. : szupraszegmentális eszközök
A magyar beszédhangok
felosztása, képzése
Magánhangzók: vokálisok
Mássalhangzók: konszonánsok

Magánhangzó:
- zönge
- szájhang
- nyíláshang
- szótagmag
- hangzósság
Magánhangzók felosztása

1. Képzési sajátosságaik szerint:

nyelv vízszintes (magas-mély) és függőleges
(felső, középső, alsó, legalsó) mozgása szerint
2. Ajakműködés szerint:
- ajakkerekítéses (labiális), ajakréses (illabiális)
3. Időtartam szerint:
- rövid és hosszú
Mássalhangzók

- akadályhang
- hangszalag rezgése másodlagos (egy- és kétvariációs)
- többségük szájhang (kisebb részük orrhang)
- általában nem szótagmag
- csökkentett hangzósság
Mássalhangzók felosztása

1. Képzési sajátságaik szerint:

- képzés helye: két ajakkal képzett, ajak-foghang, fog-elülső

fogmederben képzett, hátsó fogmederben képzett,
szájpadláshang, hátsó szájpadláshang, gégehang

- képzés módja: felpattanó zárhangok, réshangok, zár-réshangok,

orrhangok, oldalsó réshangok, pergőhang

2. Hangszalagok működése szerint: zöngés, zöngétlen

3. Időtartam szerint: hosszú, rövid

A beszéd és a nyelvi funkciók
megfigyelése
Szókincs megfigyelése
Játékötletek

 Székjáték: memória, történetmesélés/sűrítés, mondatalkotás

 Játék a hangokkal
 Szigetlakók: zöngés-zöngétlen differenciálás
 Grimasztükör
 Közmondások
 Bizalomjátékok
 Rongyos játék: keresztcsatorna, belső kép, mondatalkotás, összefüggéskezelés,
kontextusos beszéd
 Tűz, víz, levegő, föld: összefüggéskezelés, szövegalkotás, motorika,
metaforikus/szimbolikus gondolkodás, asszociációs mezők kezelése
 Pantomin és beszéd: megosztott figyelem
 Színes hangok c. projekt
 Video: Törökvész úti óvoda (hosszú-rövid hangok, 3-4 évesek)
Színes hangok

Antal-Lundström Ilona: Látható hangok c. programcsomag

Látható és láthatatlan hangok (hangok kifejezésének tudatos
megfigyelése, hangok vizuális ábrázolása)
- Tárgyak elrejtése
- Gyerekek hangszínének megfigyelése (világos, sötét,
szinesztéziás játékok: dob, üveg hangja-szín társítása)
- Állathangok differenciálása, hosszú-rövid hangok
megkülönböztetése (fonal, korong, pálcika, testbeszéd)
- C. Saint-Saens: Az állatok farsangja – A szamár (4.)
- Állathangok (5., 6.,7., 8.)
Zajok és hangok

Hangok a természetben: sün, borz, nyúl (41.)

Mozgások és hangok összefüggése
Csendgyakorlat (kívülről beszűrődő zajok
differenciálása)
Bartók B.: C-dúr rondo (tempóváltások
megfigyelése, ugrálás a zenére egyenletes
tempóban (42.)
Egressy B.: Klapka-induló (fúvósokkal),
menetelés a zenére – egyenletesség (43.)
Látogatás a boszorkánynál

M. P. Muszorgszkij: Egy kiállítás képei – részletek:

2. Baba-Jaga kunyhója (2. cd, 22.)
https://www.youtube.com/watch?v=fJlxZHYJWko

Mit hallottatok (pók szövése, macska szemének

villanása)?
Hol vagyunk?
Boszorkány – projekt (szereplők a mesében,
lakhelye, állatai, varázsereje, színei, ruházata,
külső, belső tulajdonságai, mesecímek gyűjtése)
 Szomorú és vidám hangok
- Hangok érzelmi hatása, hangelemek stilisztikája
- Szomorú-vidám hangok diffrenciálása, zenerészlet hallgatása
- Szomorú-vidám zene társítása képekkel (színezd ki a megfelelő
képet!), mozgással (ld.végtagokkal, testtartással, arcmimikával,
drámajátékok: győztes-vesztes, nappal-éjszaka, életkorok,
évszakok, színskála)
Szomorú és vidám hangok

 R. Schumann: Album für die

Jugend vagy Jugendalbum (Ifjúsági album) – Első bánat
 https://www.youtube.com/watch?v=a2N7ycBfLzo
 Carl Nielsen: Pörgettyű (Snurretoppen)
 Carl August Nielsen (Sortelung, 1865. június 9. – Koppenhága,
1931. október 3.) dán zeneszerző, karmester, hegedűművész.
Hazája legismertebb zeneszerzőjeként tartják számon.
 https://www.youtube.com/watch?v=G6_0_eNe1uM
Maros Krisztina: Az Illatok és
Hangok Őrzője
(drámaterv óvodásoknak)
Az Illatok és Hangok Őrzője

 A világ tetején, málnalekvárfellegek és rózsaködök között lakott az Illatok

és Hangok Őrzője. Arca, akár az aszalt alma, oly édes, és éppolyan ráncos
is. Mosolya színtiszta muzsika. Tarka kunyhója telis-tele volt fiókokkal,
melyekben a rég elfeledett illatokat és hangokat tartotta.
 Éveken át gyűjtögetett, mint egy szorgos méh. Külön fiókba rejtette a nyári
eső illatát és az esőcseppek koppanásait, nagymamák frissen sült
kalácsainak emlékét és anyák lágy altatódalait. Egy titkos zugban pedig
olyan parányi szelencét őrzött, amelyikbe csak a legapróbb ritkaság fért
bele: egy kisdarázs álma a cseresznyevirágokról.
 Eközben odalent, a világban, az emberek sorra
építették szürke házaikat. Az épületek közt
szürke utcák kanyarogtak, sugárutakba és
autópályákba torkolltak.
A férfiak magukra öltötték szürke zakóikat, az
asszonyok pedig szürke szoknyáikat, és
munkába indultak. olt fiókokkal, melyekben a
rég elfeledett illatokat és hangokat tartotta.
 A telefonok csörögtek, a számítógépek billentyűi kattogtak, az
autók kipufogói szomorú szürkeséget pöfékeltek a siető alakok
köré.
 Az Illatok és Hangok Őrzője nem bírta sokáig nézni ezt a
bánatos egyhangúságot. Kitárta házának ablakait, és ráborította
a világra színpompás felhőit. Az ismerős illatokkal együtt
kiszöktek az elfeledett hangok: a sült gesztenye héjának
roppanása, a hajnali madárcsicsergés, a száraz falevelek
zizegése. Ekkor valami megváltozott a világban. Az asszonyok
illatos lekvárokat főztek csinos, piros fodros ruhákban, a férfiak
mintás pólókban zongoráztak, és szerelmes verseket írtak. A
gyerekek pedig újra látták a színeket.
 Néhány napig tartott ez a varázslat, aztán kezdődött minden elölről. A
férfiak és a nők újra sietni kezdtek, izgatottan nyomkodták szürke
telefonjaikat, és gyorséttermekben ettek. A dalok lassan elillantak az
utolsó, kemencében sült alma gőzével.
 Az Illatok és Hangok Őrzője ekkor olyan fellegeket főzött, amelyek
hosszabb időre is képesek vidámságot lopni a városokba. Fiókjaiból
egy hatalmas üstbe öntötte a hozzávalókat: tengermorajlást, őszi erdő
levegőjét, sünök masírozásának neszeit. A színes gőzpamacs elterült az
égen, befedte a háztetőket, mint a cukormáz.
 És valóban, az emberek arca kipirult, hirtelen az őszi erdőbe vágytak,
befogadták a kóbor macskákat, és virágos pulcsikat kötöttek kövér
kutyáiknak. Házaik kéményéből színes füstök szálltak, az otthonokban
édes sütemények sültek, cifra mesék szövődtek a nappalik puha
szőnyegén.
 Eltelt egy egész év. Fakóbbak lettek a kékek, a zöldek, de még
elégedetten doromboltak a vörös hasú cirmos macskák a kék pettyes
tálkájuk mellett. Mikor elhalkult az utolsó madárdal is, és csak az
autók pöfögése hallatszott újra, az Illatok és Hangok Őrzője
elszomorodott. Sóhajtozva nyitogatta a fiókokat, kereste a varázslatot,
amely véglegesen visszahozhatná a színeket a világba. Végül elővette
titkos szelencéjét, amelyben ott lapult a kisdarázs álma a
cseresznyevirágokról. Óvatosan a tenyerébe hintette, és a város felé
fújta.
 Az ég elsötétült. Az emberek szinte egyszerre lettek álmosak.
Hazatipegtek szürke cipőikben, megmosakodtak szürke csempés
fürdőszobáikban, felöltötték szürke hálóruháikat, és nyugovóra tértek.
Álmukban mezítláb szaladtak a fűben, körülöttük virágzó
cseresznyefák, fészküket építő, zümmögő darazsak – csupa szín, hang
és illat. Átölelték a hatalmas gyümölcsfák törzsét, és határtalanul
boldogok voltak.
 Másnap reggel a férfiak és nők felébredtek, felmásztak
poros padlásaikra, kihúzták pókhálós komódjaik legkisebb
fiókját, kivették belőle azt a zörgős papírzacskót, amelybe
egykor
 a cseresznyemagokat gyűjtötték. Kimentek a házaik elé, és
szétszórták a magokat. A magokból hatalmas cseresznyefák
nőttek, melyek illatos virágaira csíkos méhek és pettyes
katicák gyűltek, a lombkoronába énekes madarak költöztek.
A színek és illatok ezután örökre az emberekkel maradtak.
Maros Krisztina Az Illatok és Hangok őrzője
c. meséjéhez kapcsolódó drámajátékok

 Fahéj a dobozban
 Képzeljétek el, találkoztam az Illatok és Hangok Őrzőjével. Ő adta nekem
ezt a dobozt. Találjátok ki, hogy mi lehet benne! Bármit csinálhattok a
dobozzal, csak nem vehetitek ki belőle, ami benne van. Adjátok körbe! Aki
tudja esetleg, hogy mi lakik a dobozban, ne árulja el, amíg körbe nem ér a
doboz.
 Kinek van ötlete? Mi alapján tudtátok kitalálni? Milyen érzékszerveiteket
használtátok?
 Fantáziajáték: Illatok és hangok felidézése
 a) Ez a fahéjrúd egy profi szakács konyhájából származik. Csukjátok be a
szemeteket, és képzeljétek el, hogy ennek a szakácsnak a konyhájában
vagytok. Éppen fő a leves, sülnek a húsok, készül az édesség, közben a kis
kukták mosogatnak, vágják a hozzávalókat, kevernek-kavarnak.
 Ne nyissátok ki a szemeteket. Akit megérintek, mondjon egy hangot, amit
hall vagy egy illatot, amit érez.
 b) Rakjuk össze ezt a puzzle-képet! Milyen illatokat,
hangokat idéznek fel bennetek? Párosítsátok össze az itt
található fűszerekkel, tárgyakkal!
 Látom, hogy nagyon sokféle illatot, szagot és hangot
ismertek. Képzeljétek el, hogy ezeket mind az Illatok és
Hangok őrzője is tárolja.
 Mit gondoltok, hogy nézhet ki az Illatok és Hangok Őrzője?
Hol lakik? Milyen a háza? Közös rajz vagy kollázs
készítése.
 Akkor lássuk, hogy mit mond róla a mai mesénk. Idézés a
meséből.
 A kisdarázs álma
 Itt van nálam a parányi szelence. Adjátok körbe, nézzétek meg jól, de ne nyissátok ki,
mert benne van a legritkább dolog, egy kisdarázs álma a cseresznyevirágokról.
Rakjuk ide, jól látható helyre!
 Mi lenne, ha óvatosan, egy pici résen beleleshetnének, de csak úgy, hogy az álom ki
ne röppenhessen… ?
 Gryllus Vilmos: Altató c. dal meghallgatása meghallgatása

 Mindenki kap egy kártyát. Olyan hangot adjatok ki, miközben szabadon mozogtok a
teremben, amit ezen a kártyán találtok (telefoncsörgés, autódudálás, autópöfékelés,
számítógép-billentyűzet kattogása, harangozás, gyereksírás, madárcsicsergés stb.)

 Szürkévé, majd színessé változás: Színes és szürke sarok (textíliák, képek,

montázsok, sütőpapír, órajáték két csoportban: hanggal, színnel, mozgással halk
hangos váltakozása)
 Hang- és illatfelismerő játék
 Az Őrző üstje
Képzeljétek el, hogy ez a kör itt az a hatalmas üst, amibe az Őrző mindent belefőzött. Dobjuk
bele a tengermorajlást, az őszi erdő levegőjét, a macskadorombolást, a sünök neszeit, a
fahéjas almagőzt.
Ti mit dobnátok még bele? Rakjuk bele közösen!

 Színezős
 Hoztam nektek egy képet két példányban. Színezzétek az egyiket hangok, illatok
nélkül, a másikat hangokkal és illatokkal tele.

 Képzelet
Csukja be mindenki a szemét. Képzeljétek el, hogy most akárhol lehetnétek! Mit láttok, mit
hallotok és éreztek? Nem nyissátok ki a szemeteket, aki megérintek, mesélje el!

 Cseresznyemag
Hoztam nektek cseresznyemagokat, hogy elültethessétek őket!
(Gajdóné G. Andrea: Olvasáspedagógiai tanulmányok, Prinz Dorottya projekterve, ELTE
TÓK, Bp., 2016.)


IV. A beszédfolyamatok szervezése. A
beszédészlelés és beszédmegértés
folyamata
1. A beszédfolyamatok szervezése

- agyfélteke-dominancia
- bal félteke: motoros kimenetel, beszédprodukció,
fogalomalkotás, irányfelismerés, látás, színérzékelés
- jobbkezesség-balkezesség
- emlékezet, emlékezés, emlékképek, emléknyom
- emlékezési folyamat:
→ hosszú távú memória (tanulási emlékezet)
→ rövid távú memória
 A beszédfeldolgozás fő területei

A beszédészlelés folyamatai
- A beszédmegértés folyamatai
- Az emlékezeti működések folyamatai
- A vezérlés folyamatai
Hallás, beszédhallás szerepe
Beszédészlelés szintjei: akusztikai, fonetikai, fonológiai szint
Beszédészleléshez kapcsolódó részfolyamatok: szeriális észlelés,
beszédhang-differenciálás, transzformációs észlelés, ritmusészlelés,
vizuális észlelés, szupraszegmentumok észlelése
Anyanyelvi játékok
GMP teszt gyakorlatai
Taníts meg engem! c. logopédiai program
Beszédészlelés funkciója
- Artikulációs mozgások elsajátítása
- Hangsorok, szavak felismerése
- Szókincs bővítése, új szavak tanulásának képessége
- Olvasástechnika elsajátítása
- Írás, helyesírás, idegen nyelv tanulásának alapja
 4. A beszédmegértés fogalma, szintjei

- szóértés
- mondatértés: toldalékok pontos ismeretének jelentősége
- szövegértés: részletek, összefüggések megértése, behelyezése egy tágabb
ismeretanyagba
 Beszédmegértés

A beszédértéshez nem szükséges az egyes fonémák egyenkénti

felismerése: szófelismerő rutinnal, kompenzációval a
részlegesen fejlett beszédhanghallás rejtve maradhat, iskolában
kiderül (vagy direkt vizsgálattal óvodában is).

GMP diagnosztika
Hallásdifferenciáló anyanyelvi játékok
Mesereprodukciós formák
Interaktív mesefeldolgozás módszere
Önálló gyermekei történetmondás
Zene és nyelv

Az olvasáshoz szükséges hallási képesség nem speciálisan fonéma természetű,

zenei hallásképességgel is társul!
A beszéd és a zenei tartalom ugyanazon akusztikai tulajdonságok mentén
szerveződik, melyek a hangmagasság, az időtartam, az intenzitás és a
hangszín.
Különbségek:
Beszéd: gyors idői változások észlelésére van szükség.
Zene: hangmagasság változásának pontos észlelésre van szükség.
Agyi képalkotó vizsgálatok alapján a zene és a nyelv feldolgozási
folyamatainak közös idegi alapját feltételezik.
Például a hangmagasság-észlelés fejlettségének a nyelvi hangmagasság-
információk dekódolására pozitív hatása van.


 Zene és olvasás

A zene és a hangszeren való játék - magas szintű kognitív

funkciókat feltételez, ez mélyreható neurológiai változásokat
eredményez az agyi folyamatokban.
Ezt a kapcsolatot támasztja alá az is, hogy a nyelvi feldolgozás
során megjelenő deficitek a zenei feldolgozás során is
jelentkeznek.
 Hangszeren való tanulás

 - memorizálás, fókuszált figyelem, érzelmek kifejezése, technikai

(motoros) készségek elsajátítása
 - hatása a kognícióra – különösen gyermekkorban, amikor az agy
fejlődése nagyfokú plaszticitást mutat és érzékeny a környezeti
befolyásokra
 - zenei nevelés segít leküzdeni a mai társadalmunkban egyre nagyobb
problémát jelentő szociális hátrányt, megelőzheti a hátrányos
helyzetből induló gyermekek leszakadását
 Kottaolvasás:
 Hangszeres játék – a vizuális szimbólumoknak motoros kódba
transzformálása;
 Éneklés – vizuális szimbólumoknak vokális kódba transzformálása;
 Hangjegyek megnevezése – vizuális szimbólumoknak verbális kódba
való transzformálása.
 Játék a hangokkal

- zenei hangok differenciálása: hosszú-rövid hangok

megkülönböztetése (szemléltetése: fonallal, rajzzal,
koronggal és pálcikával, mozgással)
- beszédhangok differenciálása: morzézás (i-í, o-ó, ö-ő,
koronggal, pálcikával kirakjuk, utána „elolvassuk”), zöngés-
zöngétlen differenciálás színekkel öszekötve – piros és zöld
sziget (Szigetlakók), hangtorna („s” hang – terpeszállás,
„sz” hang – zárt állás)
- transzformációs észlelés: tulipános játék (vizuális minta
letapsolása),
- auditív zártság, szeriális észlelés: Vágd le az elejét! (zár-ár,
fél-él, víz-íz )
- beszédhangok tulajdonságai: – „metaforásdi játék”
gyerekekkel
 A beszédmegértés
hierarchikus modellje
Mentális lexikon

Mentális lexikon

A nyelvi és beszédjelek tárolása az anyanyelv-elsajátítással kezdődik és életünk

végéig tart
„agyi szótár” (egyénhez kötődik, nem állandó)

részei:
- aktív szókincs (gyakori)
- passzív szókincs (ritka)
- éppen aktivált szókincs (beszédhelyzethez kötött)

A mentális lexikon nagysága:

- tanult felnőtt átlagosan 150.000 szót ismerhet
- gyermekkorban nehéz meghatározni a pontos szókincset, 3 éves min. 150 és
max. 2500 szó
 A mentális lexikon felépítése és
működése
Két modell:
1. ún. atomgömb-elmélet
2. ún. pókhálóelmélet
Kérdés:
- az egyén mentális lexikona egységeket és azok összefüggéseit
tartalmazza-e (jelentésmezők, pl. ad jelentés alatt: adom, adod
stb.)
- vagy a szemantikai egységek és a relációk külön kódoltak, külön-
külön hozzáférést igényelnek? (pl. ad + tárgyas ragozás)
- a hangzási reprezentáció is jelen van a mentális lexikonban (pl.
képesek vagyunk logikai összefüggés nélkül szavakat mondani
meghatározott kezdőhanggal)
6. A beszédmegértés zavarai

Típusai:
- jó szövegértés, elmaradott mondatértés
- jó mondatértés, elmaradott szövegértés
- mindkettő elmaradott
A szóaktiválás zavara:
- a megfelelő beszédmegértéshez szükséges
a mentális lexikon (a szókincs) kívánt szintű aktiválása
- feladat: megadott szókezdettel szavak gyűjtése
A rövid idejű verbális memória
zavara
- gyakoribb
- célzott fejlesztés szükséges
- a beszédértési zavar nem feltétlenül jár együtt emlékezeti
zavarokkal
- beszédhangok egymásutániságának felidézési nehézsége
- beszédhang-differenciálás, szótag-időtartamok reprodukálási
problémája
A rövid idejű vizuális memória
zavara
- gyakori a kézdominancia kialakulásának hiánya
- betűazonosítási nehézségek, vizuális egymásutániság
felismerésének (a szerialitásnak) bizonytalansága
A vezérlés zavarai

- kétkezesség, irány-felismerési nehézség

- társulhat a centrális szintézis zavara
A kapcsolódó részfolyamatok zavara
1. A kézdominancia kialakulásának zavara
(ép fejlődés esetén 3 éves korra kialakul)
2. Irány-felismerési zavarok
(saját testen, síkban, hármas irányultság, jobb-
bal, fent-lent irányok)
7. A GMP-diagnosztika

1. Hallás szűrése

2. Mondatazonosítás zajban

3. Szóazonosítás zajban

4. Szűrt mondatok azonosítása

5. Gyorsított mondatok

6. Természetes mondatok azonosítása

7. A vizuális észlelés vizsgálata

8. A rövid idejű verbális memória vizsgálata

9. A rövid idejű vizuális memória vizsgálata

10.A szeriális észlelés vizsgálata

11. Szókincsaktiválás

12. A szövegértés vizsgálata

13. A kézdominancia vizsgálata

14. A beszédritmus észlelésének vizsgálata

15. A centrális (szintetizálási) működés vizsgálata

16. A mondatértés vizsgálata

17. A beszédhang-differenciálás vizsgálata

18. A transzformációs észlelés vizsgálata

19. A lateralizáció vizsgálata

20. Megkésett, akadályozott beszédfejlődésű gyermek vizsgálata (3-4 éves gyermekek beszédpercepciós folyamatát próbáljuk megítélni, akik gyakorlatilag nem beszélnek, ill.
beszédprodukciójuk erősen korlátozott)
GMP-diagnosztika
Az irányfelismerés fejlesztése és a
kezesség kialakítása
- térben a jobb-bal gyakorlása, majd a gyerek
saját testén
- mozgás összekapcsolása az irányok
felismerésével (pl. tárgyak felemelése a
földről sorrendben)
- babán fent-lent gyakoroltatása, majd
fekvő helyzetben
- levegőben alakzatok rajzolása, majd síkban
papírra
A korai vizuális nevelés fontossága és
szerepe a beszédfejlesztésben

 - a gyermekkor kultúrájában kiemelt szerepet kapott a

kép – ez kihat a kisgyermekkori jelentésteremtésre
 - kép üzenetközvetítő szerepe, „elolvashatunk” egy
riportfotót vagy egy rendőrségi rajzot is, emblémákat
stb.
 - új kihívások: digitális környezet (a mentális
„képtárunkat” kell gazdagítani, hatása a szimbolikus,
metaforikus gondolkodásra)
 A képek jelentésteli felületek.
 - az óvodáskori irodalmi élményt az óvodapedagógus
beszéde strukturálja (olvasni nem tudván) - pedagógus
akusztikus mintázatának szerepe és felelőssége
 - új kihívások: digitális környezet (fő probléma:
attitűdök és képességek hiánya)
 - kép üzenetközvetítő szerepe
 - vizuális észlelés, transzformációs észlelés,
tárgyképeskönyvek, keresztcsatornát fejlesztő játékok
– szerepe az olvasás- írástanulásban
 - digitális eszközök pozitív hatása: vizuális feldolgozás
és intuíció fejlesztése
 - a belső képalkotó képesség nem fejlődik kellően
(mozgáshiány, egyensúlyrendszer ingerlésének hiánya)
A kép

A beavatottak számára érthető jelrendszer fontos sajátossága a

képi kifejezésnek – ezért tudjuk „elolvasni” a riportfotót,
rendőrségi rajzot, szerkezetet magyarázó rajzot, térképet. Hogy
ki mennyit ért meg belőlük, elsősorban nem a szemünk
élességétől függ, hanem a gondolkodásunk rugalmasságától, a
mentális „képtárunk” gazdagságtól, a társadalmi konvenciók
vagy szakmai jelrendszerek ismeretétől. A képek jelentésteli
felületek.
A kép

Terestyéni Tamás képfogalma: „a fizikai hasonlóságra, az ’olyan mint’ viszonyra épülő alkotások, amelyek
vizuális, zenei és mimetikus eszközökkel ábrázolnak, képeznek le, jelenítenek meg valamit: rajzok,
festmények, szobrok, fényképek, filmek, programzene, cselekményes táncok, balett, pantomim stb.„

Állóképek: múló idő, mentális képteremtés, dinamikalátás, drámajátékok.

Narratív sorozatrajz: Mit rajzoljak? Lány, 18 éves, Budapest, 2002, forrás:

http://elte.prompt.hu/sites/default/files/tananyagok/VizualizacioATudomanykommuni
kacioban/ch02.html
Befogadói magatartás - mesélés

A gyerek a hallottakhoz belső képet készít, elaborál. Ez a tevékenység szorongás- és feszültségoldó, énerősítő
hatású. Ez az igazi olvasóvá nevelés kezdete, soha nem lesz igazi olvasóvá, aki nem tud belső képet készíteni az
olvasott szöveghez. Igazi beszélővé sem, hiszen gondolkodása képi elemekből tevődik össze. A belső képalkotás
fejleszthető!
A mesehallgatás: dialogikus hallgatás, ugyanis a mesét ily módon hallgató gyermek nem passzív módon hallgat,
nem közvetlenül fogadja el a tanítást, hanem részt vesz annak megteremtése – sohasem lezárható – folyamatában.
(Demény Piroska)
Versélmény: hangzásélmény (belső hallás), vershallgatás szerepe!
Ötletek:
Művészeti terápiák
Metamorphoses Meseterápiás Módszer (Boldizsár Ildikó)
Öngyógyító meseterápia (Bimbó Zoltánné)
Mesereprodukciós formák (ld. mesetérkép, életút-térkép)
Interaktív mesemondás módszere
Mesélés projektszerű alkalmazása
Papírszínház
Mesemúzeum
Könyvkiadók (Pagony, Csimota…)
Miért nem olvasunk? Miért nem olvasnak
a gyerekek?

 E-book? – kevésbé terjedt el Magyarországon

 Korszerűtlen szövegek, kortárs irodalom hiánya
 Fontos: a jó meseválasztás, kortárs művek! (Otthoni szokások,
intézményi nevelés-oktatás, ld. skandináv gyakorlatot: 10 évnél
régebbi keletű szövegek nem kerülhetnek bele az alsó tagozatos
tankönyvekbe.)
 Írott szöveg hallgatásához/olvasásához is hozzá kell szoktatnunk a
gyerekeket
 Vizsgálat 9-12. osztályosok körében: „Szerintem az irodalmi
szövegek…” – komolyan kell vennünk a válaszokat, reakciókat!
 Humor – megszólító erővel rendelkezik
 Néma olvasás: gyors dekódolás és problémamegoldó gondolkodás
kell hozzá
Olvasáskutatások - szövegértési
problémák kezelése
- Folyamatolvasás módszere
- Kérdés: óvodában milyen elemei alkalmazhatók?
- A metakogníció problémája: óvodáskorban mi
árulja el, hogy mit nem ért a szövegből?
- Óvodások szövegértésének vizsgálata (Gósy
1997, 1999, 2000)
- Szóbeli szövegértés és olvasott szöveg értésének
összefüggései
- Új kutatások szerint a szövegértés interaktív-
kompenzációs folyamat
- Interaktív folyamatolvasás
 Óvodáskorban minden a szóbeliségben hat, motiváló erő:
illusztráció, mozgás, a könyvvel való találkozás élményei, az
írásbeliségről szerzett tapasztalatai.
 Fontos: a mesék szerkesztésének logikája (láncmese, halmozó
szerkezetű mese, tündérmese) – a szöveg előre elvárt struktúrája
megkönnyíti a szövegértést.
 Kapcsolat a beszéd fejlettsége és az olvasás minősége között
 Olvasás közbeni mentális kép alkotása: pl. érzékszervek bevonása
(királyi kastély illata, hangjai stb.)
Irányított olvasási-gondolkodási tevékenység

Russel Stauffer
Illusztrációra vagy címre épülő jóslatokba bocsátkoznak a
gyerekek (ld. Félig letakart képek, Beszélő képek c. játék)
Picture-book, design-könyvek (Csimota Kiadó)
 „Fontos, hogy olyan képi világ legyen, amely „hisz
önmagában”, a szövegtől függetlenül is működőképes,
illetve azzal dinamikus viszonyban áll. Éppen ezért tévedés
kizárólag „illusztrált könyvekről” beszélni, hiszen az
feltételezi a megvilágítandó szöveg jelenlétét (vagy
primátusát). Helyesebb talán képeskönyvekről szólni, azaz
olyan papír alapú történetekről, amelyek kibontásában a
képeknek meghatározó (olykor kizárólagos), de
mindenképp a szöveggel egyenrangú szerepe van." (Révész
Emese)
Design-könyvek
 Történetmondás műveletei:
 analízis, szintézis, sűrítés, helyettesítés
 A történetmondás egyedi (szinguláris) esemény: sem a beszélő hangoltsága, hangulata, sem a beszéd körülményei nem ismétlődnek meg.
 Mesei forma modellje: szintaktikai invariánsok, retorikai formák, egyéb nyelvi változók felhasználásával más, azonos típusú történetek
jönnek létre – DESIGN-KÖNYVEK!
 Extenzív olvasás: „minden elolvashatóvá válik” ideogrammák, piktogrammák.
Digitális interaktív kiadványok

 Új médium a vizuális művészetben: hibrid műfaj, interaktív

mesekönyvek
 Hagyományos könyv: olvasása egyoldalú, jól leírható folyamat, fizikai
akció: lapozás
 Interaktív könyv: az olvasó résztvevő, befolyásolhatja a tartalmat, az
olvasás sorrendjét, lehetőségek az interaktivitásra:
 - vizuális tartalom és hangzó anyag: narráció, zene, zörejek, mozgás,
animációk, háttérzene, játékos feladatok – a klasszikus olvasásélmény
kiegészül játékélménnyel,
 - a digitális környezetben a befogadó kapcsolata dinamikusabb az
olvasnivalóval (beavatkozhat)
 https://www.youtube.com/watch?v=fubxdaRFNcA
Az interaktív könyv megjelenítési
módjai
 - nyelv és íráskép: nyelvválasztás, differenciálási
lehetőségek, szókiemelés, szótagolás, betűméret,
magyarázat
 - hangzás: szavak hangzása és az íráskép közötti kapcsolat –
fonológiai tudatosság, lehetőségek: csak hallgatom, csak
olvasom, hallgatom és olvasom
 - életre kelthető illusztrációk
 - játékok és rejtvények, feladatok
 MOME: A kiskakas gyémánt félkrajcárja:
 https://www.youtube.com/watch?v=3ASVOAizspM
 Az interaktív könyv műfaji
kategóriái
 1. nyomtatott képeskönyvek digitális reprodukálása
 2. filmjellegű interaktív könyvek
 3. az interakciós lehetőségek széles tárházát kiaknázó
interaktív könyvek
 4. a történetmesélést egyéb funkciókkal (játék, tudáspróba,
kreatív alkotás – kiegészítő összetett interaktív könyvek
 Szórakoztatás és olvasóvá
nevelés a GULLIVERZUM
applikációval
 Könyvek iránti érdeklődés felkeltése a digitális korban
 Papírhordozón közzétett képeskönyvek kiegészítése
 Digitális könyv és interaktív kiadvány
 Az applikáció négy kiadványa:
 mesék ismeretterjesztő tartalommal.
 Ludas Matyi
 A tücsök és a hangya
 Nagy Éva Kicsi piros autó és barátai c. meséje
 István, a király
 https://www.gulliverzum.hu/
 GULLIVERZUM

 Könyvkultúra népszerűsítése, irodalom megszerettetése

 Olvasás-írás előkészítése
 Metakogníció problémája – szövegértés ellenőrzése az
applikáció segítségével
 Mesereprodukciós formák/szakaszos/interaktív
mesefeldolgozási módszerek
 Gyermeki történetmondás/narráció
kikapcsolása/szövegalkotási műveletek/kép és szöveg
öszekapcsolása
Szövegértés fejlesztése

 Interaktív könyvek
 Csimota Kiadó Design-sorozat könyvei
 Gulliverzum applikáció, BookRKids
 Illatok és Hangok Őrzője drámaterv (Maros Krisztina)
 Ppt.: Szövegértés fejlesztése_interaktív könyvek (2021.)
10-től
 Négy vándor c. drámaterv
 A csodálatos szemüveg c. drámaterv
 Mesereprodukciós formák
 Mesekártya
Mesetérkép-főhős életúttérképe
Négy vándor
• Szerepek kiosztása (gyerekek-
évszakok segédei, feladatok
kijelölése, mindenki bejelöli magát
a papíron, színválasztás)
• Kellékek válogatása (székanimáció,
étlapkészítés, itallap összeállítása,
évszakra jellemző dalok,
népszokások, mozgások gyűjtése)
• Rajzolás (mesemondás a négy
testvérről): évszakok lakóhelyének
lerajzolása csomagolópapírra
Négy vándor

 4. A tanár szerepbe lépése (Vándor Vendel)

 5. Évszakok bálja (zene, ritmusképletek, színek, illatok,
hangok kiválasztása) – közös ünneplés
 6. Mesemondás (Zelk Zoltán: Négy vándor)
Négy vándor c. drámaterv – Az évszakok bálja
A csodálatos szemüveg
 Nemsokára kiderült, hogy a szemüveg  A kicsi Kovács Áron megnézte vele a
több egyszerű szemüvegnél. piros, pörgős gördeszkáját is, és, hát,
 egyáltalán nem hasonlított
A kicsi Kovács Áron a nagy tizenhatos gördeszkához. Inkább tűnt lapos, vörös
buszon utazott az anyukájával meg a Ferrarinak. Na, persze, azért nem
piros, pörgős gördeszkájával, és annyira laposnak, hogy ne le
nézelődött. Látta, hogy az egyik néni
fején egy madárfészek van fiókákkal.  Szóval a szemüvegnek köszönhetően a
Levette a szemüvegét, és közelebb város hirtelen megtelt mesével.
hajolt. De csak egy kócos hajú néni volt
ott, fiókák sehol. Visszatette a
szemüveget. A fészek újra látható lett.
 Most már nem volt semmi kétség, a
szemüveg csodaszemüveg.
Drámajátékok
csodaszemüveggel
 1. Készítsétek el a saját csodálatos szemüvegeteket!
Színezzétek ki, díszítsétek kedvetek szerint! A lencse helyére
betehettek színes fóliát is.
 2. Próbáljátok ki a szemüvegeiteket az alábbi helyszíneken!
(Alakítsatok csoportokat, és ha tehetitek, menjetek el az alábbi
helyszínekre, és ott nézzetek jól körül!) Tornaterem: Mivé
változik a bordásfal, a mászókötél, kosárpalánk, zsámoly?
Csoportszoba: Mivé változnak az asztalok, székek, az
evőeszközök, tányérok, poharak? Udvar: Mivé változnak a fák,
bokrok, padok, játékok? Mosdó: Mivé változik a csap,
vécékagyló, ajtó, kilincs?
 3. Kollázskészítés (rongyokból, színes újságokból), majd
kiállítás-rendezés.
Szakaszos interaktív
mesefeldolgozás
GYAKORLATOK, JÁTÉKOK
 A beszédmegértés fejlesztése
-Találd meg! c. játék (eseménykép alapján mondatok alkotása, a
hallott mondat jelentéstartalmának megfelelő kép kiválasztása)
-Személyleírás (kapott instrukció alapján a megfelelő kép kiválasztása)
-Körmese (személyleírás külső, majd belső tulajdonság alapján)
-Találós kérdés (a megfejtés lerajzolása vagy kiválasztása a képek
közül)
-Közmondások (szó szerinti és átvitt értelmű jelentések eljátszása)
-Sűríts! (Milyen táblát helyeznétek el egy bölcsődében, pilótafülkében,
barlangbejáratnál?)

A gyors reakció előhívása (asszociációs képesség fejlesztése)

- Mi piros, selymes, kerek stb.?
-„Ma kedd van…” (mondat befejezése)
-Cselekedj! (szavakra mozdulat, cselekvéssor rögtönzése: teve, csónak,
szúnyog, lekvár stb.)
Személyleírás
 A verbális, vizuális, motoros
emlékezet fejlesztése
- Holnap, ha hozzád indulok… c. játék (mondat
befejezése mozdulattal, cselekményépítés)
- Mi van a terítő alatt? (pontos leírás színre,
formára, elhelyezkedésre vonatkozóan)
- Mit láttam a vonatból?
- Bababeszéd c. játék (Mondd azt, amit én! Pl.: pa-
ve-ti-zó)
- Szó a szavak között c. játék („Tapsolj, ha a lepke,
virág, kendő szavakat hallod!”)
 A vizuális észlelés fejlesztése
(vizuomotoros készség, szem-kéz
koordináció
alakállandóság, alak-háttér felfogás, vizuális

megfigyelő- és elemzőkészség fejlesztése)

Szem-kéz koordináció:
- Várostrom
- Szemmel követés
- Labirintus
- Történet összerakása képekből (vizuális
időrendiség)
Alakállandóság:
- Keress hasonlót! (az adott formához –
téglalap-ajtó, kör-óra – hasonló tárgyak
keresése környezetünkben)
- Formák körbejárása, körberajzolása ujjal,
majd kitöltés (festés, színezés)
- Formaszőnyeg (a tanult forma lefedhető
ugyanolyan nagyságú és alakú
kartonformával)
-Összerakós játékok (puzzle, mozaik,
fakocka)
Az alakállandóság fejlesztése
Formaszőnyeg I.
Vizuális elemzőkészség
fejlesztése
 Alak-háttér felfogás
fejlesztése
- Utcanév tábla keresése házakon, kör alakú
tárgyak felfedezése
- Formaszőnyeg II.
Az alak-háttér felfogás fejlesztése
Formaszőnyeg II.
 Térészlelés

- Képolvasás (síkban)
- Mozgásos játék térben (Pl. „Legyél az asztal alatt! Mássz
a csúszda mellett!”)
- Feladatok síkban (Pl. „Rajzolj egy pontot a virág alá!”)
- Kártyajáték (adott téri helyzet önálló szóbeli
megfogalmazása analógiás kártyákkal)
- Szimmetria megismertetése (középvonal mentén elvágott
emberi test kiegészítése, megkettőzés tükörrel)
- Keresztezési gyakorlatok
 Kártyajáték
(Térbeli helyzetek megfogalmazása
analógiás mondatokkal)
A keresztcsatornák fejlesztése
- Figyeld a zajokat! Figyeld a hangokat! (zajok,
hangszerek hangjának felismerése csukott
szemmel)
- Figyelj a szóra! (az elhangzott szavaknak
megfelelő tárgyképek kirakása)
- Válaszolj hangszerrel! (mozgásminta-hangszer
összekötése, pl. Kinyújtom a karom - Üsd meg a
dobot!)
- Mi van a kezedben? Milyen színű?
- Mit rajzoltam rád?
 Az irányfelismerés fejlesztése
és a kezesség kialakítása
- Térben a jobb-bal gyakorlása, majd a gyerek
saját testén
- Mozgás összekapcsolása az irányok
felismerésével (pl. tárgyak felemelése a földről
sorrendben)
- Babán fent-lent gyakoroltatása, majd
fekvő helyzetben a fent, lent fogalmak
megfigyeltetése
- Levegőben alakzatok rajzolása, majd síkban
papírra
Tájékozódás síkban
 A finommotorika és a taktilis
észlelés fejlesztése
(grafomotoros fejlesztés)
- Tornáztatás (ujjak, kézfej)
- Gyurmázás (csukott szemmel)
- Önmagunk körberajzolása, kitöltése
V. GYERMEKKORI BESZÉDHIBÁK
JAVÍTÁSA INDIREKT MÓDON
Nyelvfejlődési zavar (SLI,
DLD)
 Az alapkultúrtechnikák – olvasás, írás, számolás – nagyrészt
verbális alapokon működnek, szükséges hozzá az anyanyelv
megfelelő szintű előzetes elsajátítása.
 - tartósan fennálló, a társas kapcsolatokat és az iskolai
előremenetelt befolyásoló nehézségek: nyelvi zavar (Kas
B.- Lukács Á., Hogy mondjam? 2.p.)
Nyelvfejlődési zavar

 A nyelvi zavar a nyelv elsajátításának és használatának különböző

területein (például beszéd, írás, jelnyelv vagy egyéb), a fejlődés korai
szakaszától tartósan megnyilvánuló nehézsége, amelynek hátterében
beszédértési és/vagy produkciós zavarok húzódnak meg. Fő tünetei az
alacsony receptív (befogadó) és expresszív (kifejező) szókincs,
korlátozott grammatika (morfológiai-alaktani és/vagy szintaktikai-
mondattani zavarok), illetve zavarok a társalgási képességekben.
 NYFZ, angolul: developmental language disorder – DLD, ld. Bishop
2016., 2017.)
 SLI: specific language impairment, specifikus nyelvi zavar
 A nyelvi zavar gyakorisága 5 éveseknél 7%. Befolyásolja az olvasni-
és írni tudást, valamint a tanulást is. Saját gondolataink folyamatos
beszéddel való kifejezésére és a mások által mondottak gyors
megértésére való képességünk nagy hatással van társas
kapcsolatainkra, emiatt az ilyen típusú zavar hatással lehet a gyermek
baráti kapcsolatainak kialakulására és fenntartására, valamint az
érzelmi jólétére is.
 A nyelvi fejlődésben tapasztalható nagy egyéni különbségek miatt a
nyelvi zavar diagnózisa 4 éves kor előtt nagy biztonsággal nem
mondható ki, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének a nyelvi
zavar kialakulásának előjelei a korai fejlődésben, melyet a szakma
nyelvi késésként jelöl.
Nyelvi késés

 24 hónaposan expresszív szókincs 50 szónál kevesebb, vagy

még nem használ többszavas kifejezéseket. A nyelvi zavar
diagnózisa a nagy egyéni különbségek miatt 4 éves kor előtt
nem mondható ki.
Tünetek
2-3 éves korban: kései beszédindulás, beszédértési nehézség Az első szavakat a tipikus fejlődéshez képest jóval, akár három évvel később
ejtik ki, és szókincs tekintetében nem zárkóznak fel az életkori csoportjukhoz, a további fejlődés során sem. Szókészletük lassan gyarapszik,
annak mérete mindvégig az életkori átlag alatt marad. A szótanulási nehézség leginkább az igék tanulását érinti: a specifikus nyelvi zavarral
küzdő gyermekek már a kezdetektől fogva kevesebb igét használnak, és a leggyakoribb igékre szorítkoznak. Szófajok vonatkozásában
említhető még az egyoldalúság is, csak elvétve fordulnak elő beszédükben melléknevek és határozószavak. Gondjaik vannak a mentális
lexikon aktiválásában is, ezt a spontán beszédben és megnevezési tesztekben általánosan megfigyelhető szótalálási nehézségek jelzik.
4-6 éves korban: szűk a szókincse, nem jutnak eszébe szavak, nehezen jegyez meg mondókákat, versikéket, nem érti a meséket vagy a
hozzá intézett beszédet, inkább csak rövid tőmondatokban beszél, gyakoriak a ragozási hibák, a magyar nyelvre nem jellemző szórend
használata, stb.
Probléma a mentális lexikon aktiválásával kapcsolatban
A szavak hangalakjának hallás utáni pontos feldolgozása és emlékezetben tartása sok gyermek számára nehézséget okoz. Ez pedig
megnehezíti a szótanulást, illetve a hangzó beszéd megértését.
Kifejező beszédük alacsony nyelvtani komplexitást mutat, gyakran diszgrammatikus mondatokban beszélnek (a toldalékokat helytelenül
használják), tőmondatokat, hiányos szerkezeteket kreálnak, de előfordul, hogy egyáltalán nem használnak ragokat. Az érthetetlenségig
torzuló szóalakok jelentősen hátráltatják a társas kommunikációt, hiszen a gyermekek alacsony szinten tudják csak megértetni magukat a
kortársaikkal (Fehérné et all., 2018).
Felosztása

 Nyelvi funkciók alapján:

 Receptív (feldolgozási) zavarok
 Expresszív (kifejezési) zavarok
 Az érintett nyelvi szintek alapján:
 Fonológiai (beszédhang-feldolgozás vagy -használat
 Lexikai (szókincs)
 Szemantikai (jelentés)
 Morfoszintaktikai (nyelvtani)
 Pragmatikai (szituatív nyelvhasználati)
Következményei

 Beilleszkedési zavar
 Tanulási, érzelmi zavar
 Magatartászavar
 Olvasás- és helyesírászavar
 Figyelemzavar
RADLD nemzetközi mozgalom (Raising Awareness of Developmental
Lanuage Disorder)
Logopédus
Támogató stratégiák (szemléltetés, összefoglalás, szavak beágyazása,
kérdés helyett kommentár, átdolgozás, egyszerűbb nyelvezet, figyelem
felhívása, szünet stb.)
Forrás: Kas Bence-Lukács Ágnes, Hogy mondjam? A nyelvfejlődési zavar
jelensége és hatása a fejlődésre, in:
https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=849
A megkésett beszédfejlődés tünetei,
lehetséges okai, terápiái

 Franz Gall írta le először olyan gyermekek megkülönböztetett

csoportját, akik beszédértésükben és utánmondásban nem, de
beszédprodukciójukban lemaradást mutattak (nem beszéltek),
értelmi képességeik életkori átlagának való megfelelés mellett.
(Fehérné, 2013). Gall publikált esetei nyomán az intellektuális
képességzavarral nem rendelkező, és ép hallású, megfelelő verbális
környezetben nevelkedő gyermekek beszéd-és nyelvi fejlődési
zavarára Väisse által használt „congenital aphasia” (veleszületett
afázia),, német nyelvterületen a „némaság siketség nélkül”,
(Schmalz, 1846, Fehérné,2013), illetve a „hallónémaság”( Coën,
1886) terminusok terjedtek el a kora-gyermekkori beszéd időben
való megjelenése hiányának jelenségköre leírására.
 Mérei Ferencné (1983) szerint – a hároméves korig nem beszélő,, vagyis „megkésett beszédfejlődésű” gyermekekre jellemző tünetek
a következők, melyek akkor is jelentkeznek, ha nem áll fenn hallássérülés, az idegrendszer fejlődése ép, kedvező, támogató verbális
inger-környezet a csecsemő számára, kiegyensúlyozottan, egyenletesen biztosított , valamint kapcsolata gondozójával, legtöbbször az
anyával meleg, szeretetteljes:
 - „csökkent beszédkészség”, mely megnyilvánul az alábbiakban:
 - minőségileg és mennyiségileg szűkösebb, szegényesebb gagyogás;
 - alakilag, szuprszegmentumokban is jelentkezően sivárabb hangadás, hangképzés;
 - „ a beszédfejlődés megrekedése” : az első szavak időben zajló megjelenése után a szókincs gyarapodása megreked, a
szókincsrobbanás 3 éves kor utánra tevődik, 4-5 éves korban a tipikusan fejlődő gyermekek megközelítőleg 2 éves kori átlagának
megfelelő;
 - „szócsonkítás”, vagyis alakilag redukált, erősen torzított szavak vagy szótöredékek jellemzik a megjelenő és használt szavakat,
gyakori a dajkanyelvi szóval, „bébiszóval” való helyettesítés időben hosszan, tartósan való fennállása, javított forma megőrzése
nélkül;
 - „Makacs, tartós pöszeség”, gyakran inkonzekvens paraláliák, torzítások, gyakori az egész beszédhang-állományra hosszú időn át
kiterjedő cserék és torzítások fennállása;
 - „Agrammatizmus”, grammatikai szerkezetek, morfémák használatának tipikustól eltérő fejlődése és használata, a használatban a
tipikus, hibás formák elnyúló fennmaradása, egyes formák kialakulásának hiánya vagy zavara;
 - „Hadarás, és/vagy dadogás” megjelenése az összefüggő beszéd megjelenésével párhuzamosan – hadarás gyakoribb, az esetek
egyharmadánál dadogás;
 - „Balkezesség” szignifikánsan nagyobb arányú megjelenése;
 - „zenei képesség gyengesége”, amuzikalitás, beszéd-és zenei ritmika gyengesége;
 - matematikai képességek kiemelkedő volta (Mérei Ferencné, 1965, 1983)
Terminológia

 Kikerült a terminológiából: Az akadályozott beszédfejlődés a fejlődési diszfázia megfelelője, melyben a

nyelvi produkivitás alacsony szintje és szabálytan lassúsága mellett egyes nem nyelvi kognitív
részképességek zavara is fennáll: vizuális észlelés, vizuomotoros koordináció, alak-háttér percepció,
alakállandóság, téri irányok és összefüggések felismerése, testséma, akusztiko-motoros integráció, szerialitás,
mozgáskoordináció, figyelem, magatartás . Fejlődési diszfázia leggyakoribb okai: hallássérülés, értelmi
fogyatékosság, autizmus, mitizmus.
 A megkésett beszédfejlődésben az expresszív nyelvi funkciók enyhébb, időbeli elmaradásáról van szó, a
beszédmegértés teljes megtartottsága mellett, egyéb kognitív deficit nélkül. Megkésett beszédfejlődésről
akkor beszélünk, ha a kifejező (expresszív) beszéd időben és mennyiségben elmarad az elvárt életkori
átlagtól. Az értő (receptív) beszéd ugyanakkor teljesen ép.

 A megkésett beszédfejlődést 3-4 éves kor után mondjuk ki, ha ép a hallás és megfelelő az értelmi képesség.
Figyelembe kell venni a pszichés állapotot és a figyelemzavart is.
 Az okok között lehetnek genetikai, idegrendszeri, érzelmi, értelmi, perifériás beszédszervi károsodások.
Fontos az elmaradást komolyan venni és a megfelelő kezelést időben elkezdeni (logopédiai, fejlesztő
pedagógiai, pszichológiai, orvosi).
 A beszéd zavarainál mindig tisztázni kell a hallóképességet, az agyi károsodást és a kommunikációs
hiányosságokat (autizmus).
 Ami a prognózist illeti a megkésett beszédfejlődésben 3-4 év közül nagyobb ütemű fejlődés és 4-6 év kor
között a tünetek megszűnése tapasztalható, a diszfáziás gyerekek fejlődése célzott fejlesztés hiányában
megreked
 Lehetséges okok:

- örökletesség, neurológiai zavar, mentális retardáció,

agyi károsodás, pszichikai okok, ingerszegény környezet

Felosztása (Seeman):

- egyszerű
- beszédszervek rendellenessége
- környezeti tényezők (izoláció, hospitalizáció)
A megkésett beszédfejlődés
terápiája
Schilling módszere: a beszédfejlődés szintje alapján
végzi a terápiát
A beszéd fejlődési fázisai (Goda és Irwin):
1. izolált hangok
2. szótag-láncok
3. izolált hangok és összefüggő hangsorok
4. mások hangjainak és hangsorainak utánzása
https://www.youtube.com/watch?v=sCyoJ9ZOTxU
(4.24-12)
Vizsgálat

-Hogyan reagál a saját és mások hangjaira?

- Ismétli-e a hangmegnyilvánulásait?
- Hogyan reagál a vizsgáló nyújtotta
hangingerekre?
- Elhárítja-e a hangokat?

A terápia középpontja az önutánzás.

Cél: beszédszervek ügyesítése, beszédkedv
fokozása, minél több érzékszerv bevonása
Dr. Juhász Ágnes-Bittera Tiborné:
A megkésett beszédfejlődés
terápiája
- a terápia kiindulási alapja a gyermek aktuális tudása
-cél: a nyelv közlő, jelölő, kifejező funkciójának kialakításával
képessé tenni a gyereket a nyelvi jelek befogadására,
feldolgozására, a beszédbeli kommunikációra
A megkésett beszédfejlődésű
gyermek fejlesztése
1. Beszédre serkentő játékok
- Félmondatos játék
- Hangzó pantomim
- Összetett kommunikációs játékok
- Halandzsa nyelv
- Szinoníma játék
- Ellentétek gyűjtése
- Találós kérdéses játék
 Érzékszervfejlesztő játékok
Látás:
- Kacsintó
- Cipőünnep játék
- Tekintettel irányítás
- Tükörjáték
- Farkasszemnézés
- Improvizációs kígyó ( több elemből álló mozgássorok pontos utánzása:
kinesztézia-látás)
- Színskála
Hallás:
- Szinesztéziás játék
- Dallam rögtönzése saját névre
- Gurulás lábra szerelt csengővel (kinesztézia-hallás)
- Zene-szín, zene-évszak, dallam-korszak társítása
- Hangszerek felismerése hangról és tapintásról (tapintás-hallás)
Ízlelés:
- Édes mese
- Savanyú ábrázat, csípős természet,
keserű vigyorgás eljátszása testünkkel

Szaglás:
-Hangstilisztika
-Gyümölcsök felismerése illatuk és
formájuk alapján (tapintás-szaglás)

Tapintás:
- Kézfogás
- Felfedező körút (Mi a simább? Az inged
vagy a nadrágod? stb.)
- Fogd meg, érintsd meg! ( a gyors reakció
előhívása)
- Mit adtam a kezedbe? Milyen színű
lehet?
Vizuomotoros készség fejlesztése

- Önmegfigyelés (Milyen vagyok? – tükörjáték)

- Rendőrjáték, telefonos játék (személyleírás)
- Testrészek tudatosítása (Testrészek tornája,
Mivel csinálom?)
- Testrészek stimulációja (Hol szúrt meg?,
Hiányfelismerési gyakorlat)
- Szimmetria felfedeztetése
- Egyensúlyérzék (Kakasviadal, Vidd a tojást!,
Kötéltáncos, Bobath labda)
Téri tájékozódás fejlesztése

- Körberajzolás
- Testrészek oldaliság szerinti mozgatása
- Azonos oldalon lévő testrészek együtt mozgatása
- Domináns oldal erősítése (ceruzafogás, gyűrés, fél lábon
ugrálás)
Térészlelés

- Képolvasás (síkban)
- Mozgásos játék térben (Pl. „Legyél az asztal alatt!
Mássz a csúszda mellett!”)
- Feladatok síkban (Pl. „Rajzolj egy pontot a virág alá!”)
- Kártyajáték (adott téri helyzet önálló szóbeli
megfogalmazása analógiás kártyákkal)
- Szimmetria megismertetése középvonal mentén elvágott
emberi test kiegészítése, megkettőzés tükörrel)
- Keresztezési gyakorlatok
Kártyajáték
(Térbeli helyzetek megfogalmazása
analógiás mondatokkal)
A vizuális észlelés fejlesztése
(szem-kéz koordináció, alakállandóság, alak-háttér
felfogás, vizuális megfigyelő- és elemzőkészség
fejlesztése)
Szem-kéz koordináció:
Várostrom
- Szemmel követés
- Történet összerakása képekből (vizuális időrendiség)

Alakállandóság:
- Keress hasonlót! (az adott formához – téglalap-ajtó, kör-óra –
hasonló tárgyak keresése környezetünkben)
- Formák körbejárása, körberajzolása ujjal, majd kitöltés (festés,
színezés)
Formaszőnyeg (a tanult forma lefedhető ugyanolyan nagyságú és
alakú kartonformával)
-Összerakós játékok
Az alakállandóság fejlesztése
Formaszőnyeg I.
Az alak-háttér felfogás fejlesztése
Formaszőnyeg II.
Alak-háttér felfogás fejlesztése

- Utcanév tábla keresése házakon

- Formaszőnyeg
- Csomagolópapíron alakzatok keresése, körberajzolása
A finommotorika és a taktilis észlelés
fejlesztése (grafomotoros fejlesztés)
- Tornáztatás (ujjak, kézfej)
- Gyurmázás
- Önmagunk körberajzolása, kitöltése
- Láblenyomat (minták kilépése), kéz- és ujjlenyomat
JÁTÉK

 Életúttérkép
 Mesereprodukciós formák (Szövegértés és logikus
gondolkodás ppt. 44-től)
 A fák titkos szíve (befejezetlen mese folytatása)
 Drámatervek:
 A tölgyfa születésnapja
 Négy vándor (ld. előbb)
 Az egerek meg a macska
Színes mesék projekt

A kék meg a sárga

https://www.youtube.com/watch?v=si7HxtwxaUc
Virágszemű
https://www.youtube.com/watch?v=sAxPmrzFZqUA
Fekete Világkerülő Ember meséi
Aranyfonal c. drámaterv
Szín-fény-árnyék c. projekt

 1. Színes mesék
 2. Tükörmesék, A rút kiskacsa c. drámaterv
 3. Árnyékmesék, árnyjátékok (Az árnyék meséje c.
drámaterv)
2. A beszédfolyamat hibái

DADOGÁS
HADARÁS
BRADYLALIA
PATTOGÁS
LEPPEGÉS
Dadogás

- élettani dadogás
- klónusos dadogás
- tónusos dadogás (görcsös megakadások,
extrapiramidális gátlás, logofóbia,
együttmozgások, aritmia, monotónia:
fontos az ún. ritmusterápia, logopédiai
ritmika foglalkozás, zeneterápia)
- klonotónusos (kevert)
Személyiségjegyek, pszichés
sajátosságok
Cél: megtanítani együtt élni a beszédhibájával
- szülő-gyermek kapcsolat attitűdjei
- nincs szignifikáns összefüggés a dadogás és az
intelligenciaszint között
A dadogás eredete

1. szervi (organikus)
2. beszédfejlődési zavarból ered
3. neurózisból ered
A dadogás lehetséges okai

- Pszichikai és szociális okok

- Anatómiai-fiziológiai okok
- Rendellenes beszédfejlődés (korai v. késői beszédfejlődés,
pl. veleszületett beszédgyengeség)
- Örökletesség
- Laterális dominancia zavara (pl. átállítás esetén)
- Konstitució (hajlam, pl. epilepszia, migrén)
- Gyermekkori agyi sérülések
- Betegségek (fertőzés, anyagcsere zavarai, asztma)
- Utánzás (ritka)
A dadogás terápiái

1. Pedagógiai módszer

2. Cselekvéssel kapcsolt beszéltetés módszere

3. Pszichológiai módszer

4. Orvosi és gyógyszeres terápia

5. Komplex módszer
https://www.youtube.com/watch?v=qKLPh6Mcluc
https://www.youtube.com/watch?v=OCUcWNKrpsA
Rituálinnovatív terápia
(RIT-program)
- Juhász Sándor 1981.
- Rudas Zsuzsanna, Lajos Péter
- forrásai: non verbális pszichoterápiák, vallási
rítusok, Peter Brook színházszemlélete
- cél: lehetőséget adni a gyermeknek, hogy más
helyzetekben, más szinteken is
sikerélményhez jusson, illetve más
csatornákon is hatni kell a beszéd fejlődésére
RIT fogalma

Az egyének szokás- és rituális rendszereinek

átalakítására és befolyásolására kialakított terápiás
módszer, amelyben a fő terápiás eszköz a rítusok
együttese.
A dadogás rögzülésében szerepet játszó kóros rítusok
helyett újakat hoz létre.
Rítus
-A rítus szokáscselekvések egysége
-Társas viselkedések szabályozója
-Fontos időstrukturálási forma
Terápia célja

A hibásan rögzült kapcsolati és kommunikációs minták

megváltoztatása, és helyettük új minták kialakítása.
3 szint:
- Mozgásos gyakorlatok szintje
- Csoportdinamikai szint
- Interakciós szint
Feladatok (RIT-program)

1. Érzelmi feszültség feloldása mozgásban

2. A kommunikáció újjáépítése rituális keretek között, a
gyakorlatok a kommunikáció szintjeit követik:
- képi kommunikáció (képzeleti játék)
- mozgásos kommunikáció (néma játék,
gesztusgyakorlatok)
- verbális kommunikáció (beszédgyakorlatok,
beszélgetés)
- taktilis kommunikáció (emelés, páros játék)
3. Interperszonális struktúra fejlesztése
4. A problémák másfajta megoldásának megtanulása
5. A non verbális kifejezőeszközök fejlesztése
A foglalkozás felépítése

Bevezető rész
- labdázás, a kiemelt tér biztosítása, kézfogás
Rituális játékok
-Járás közben vonatozás
- Emelés, gurítás
- Tárgyexploráció (kapcsolatba lépünk a
tárgyakkal, magunkkal, egymással)
- Néma játék (regressziós állapot)
Szabadon változó részek

- Imaginációs gyakorlatok
- Gesztusjátékok, pantomim, mimika
- Páros játékok
- Beszédtechnikai játékok
- Beszélgetés

Befejezés
- Járás
- Jutalom
- Kézfogás

Házi feladat
Ld. Még: Öngyógyító meseterápia
Tükröződő holdmesék
Öngyógyító gyerektörténetek
(Bimbó Zoltánné)
Hadarás

Tünetei:
- gyors beszéd
- szótagelnyelés, szótagismétlés
- torzítás, hibás ejtés, monotónia
- pontatlan artikuláció
- dekoncentráltság, szétszórt figyelem
A hadarás javítása
(Vinczéné Bíró Etelka)
- fontos: idegrendszer erősítése, figyelemkoncentráció,
beszédtechnika fejlesztése
Gyakorlatok:
- beszéd ütemének lassítása (dallammal bemutatkozás, szókígyó,
körmese)
- memóriagyakorlatok (történetmesélés)
- megosztott figyelem gyakorlása (két szöveget egyszerre hall,
felidézés)
- szövegfonetikai gyakorlat (tévénézés közben a szöveget ismétli)
- figyelemkoncentráció (versmondás közben ellentétes szöveggel
„megzavarjuk”)
- monotónia kiküszöbölése (versmondás hangerő-váltakozással)
- Páros versmondás c. játék
Bradylalia

- lassú mozgás, beszéd

- monoton beszédhangsúly
- pontatlan kiejtés
- makroglossia
Pattogás és leppegés

- rossz beidegződés
- pattogás: rövid szótag
- leppegés: hosszú szótag
A tölgyfa születésnapja

 Csoport: 5-7 évesek

 Tér: csoportszoba
 Időtartam: 30 perc
 Tanulási terület: Barátság - ajándékozás, közös ajándékozás –
elfogadás, alkalmazkodás, együttműködés, a meggyőzés módjai
 Téma: a százéves tölgyfa közös születésnapi ajándékának
elkészítése, hogyan tudunk közösen dönteni az ajándékozásról?
Milyen szempontok alapján választunk ajándékot barátunknak?
 Fókusz: Hogyan tudunk együttműködni egy közös tevékenység
során?
 A drámaóra Zelk Zoltán A tölgyfa születésnapja című meséjére,
valamint Antal Rita kisiskolásoknak írt drámaóratervére épül, a
játék kiindulópontját és az ihletet ez a mese adta. A gyerekekkel
előzetesen is megismertethetjük a mesét, de akár a drámaóra
után is sor kerülhet a mese bemutatására. (Jelen drámaterv ez
utóbbi eljárást követi.)
1. Erdő hangulata – hangok (Látható hangok),
hallásdifferenciáló gyakorlatok (ágreccsenés),
képzeletfejlesztő játék relaxációval, asszociációs
játék: Nekem az erdőről az jut eszembe, hogy…
Erdő megteremtése: szoborjáték (csoportos és egyéni
munkaforma), fa megjelenítése állóképpel (egyéni
munkaforma) – nagyobbaknak: a fa megszólaltatása
2. Mese és rajz – tölgyfa rajza táblára mesemondás
közben (közös rajz)
3. Beszélgetés a fával
Kérdéstípusok

 nincs helyes válasz

 Információszerző (a játék körülhatárolása)
 Információt hordozó (sejtetés)
 Kutatásra ösztönző (a továbblépés előtt tájékozódunk)
 Ellenőrző (a játék folytatására vonatkozóan)
 5. Elágazásokat tisztázó (döntés az alternatívákról)
 6. Véleményeket kereső
 7. Visszajelzéseket előhívó
 A kérdések nyelvezete:
 - felszabadító, nem lezárt, a válaszok helyes kezelése, közös
szemléletmód kialakítása
4. Gyerekek szerepbe lépése – kismadarak rajzzal,
hajtogatással, tépéstechnikával
A kismadarak beköltöznek a tölgyfa ágai közé.
Miért szeretsz itt élni?
Hangutánzó játékok, madarak repülésének utánzása
4. Az erdő fontos eseményei – beszélgetés, múltidézés és
állókép
5. Bagoly – játékvezető közli, hogy holnap lesz a tölgyfa
születésnapja (100 éves!)- a titok továbbadása
6. Megbeszélés a gyűlésen – ötletbörze az ajándékozásról –
közös ajándék
7. Mesemondás (Zelk Zoltán: A tölgyfa születésnapja/Új mese a
négy vándorról c. kötet 75. oldal)
A tölgyfa születésnapja
Születésnapi versek

 Tóth Krisztina

 Születésnap

 Ma van a születésnap,
 mikor anyunak szülni kellett.
 Nekem most nem kell szerencsére,
 engem csak ünnepelnek.

 Ha egyszer gyerekem lesz,
 gondolnom kell majd arra,
 hogy én is szüljek, hadd legyen
 neki is szülinapja!
Nagymama nevenapja (Tóth
Krisztina)


 Fel kell öltözni szépen

 a szúrós kardigánba,
 az ünneplős cipőbe,
 a kapucnis kabátba,


 nem lenni nyűgös, álmos,

 csatot betűzni hajba,
 megyünk a nagymamához,
 kinek névnapja van ma.


 Csatot nem venni szájba!

 Kapucnit nem letolni!
 Megyünk a nagymamához,
 virággal névnapolni.


 Megyünk a szűk cipőben.

 Milyen lassan, te jó ég!
 Azért nem szóltam otthon,
 mert akkor nem nyomott még.

 Virágot vinni illik,

 csatot nem venni szájba,

 kapucnit nem letolni,

 nem lépni vízbe, sárba.

 Ma van a neve napja,

 megyünk a nagymamához,

 aki a szűk ruhákból,

 engem ott majd kihámoz.

 Megyünk a nagymamához,

 lehet majd enni nála,

 dévédén nézni filmet,

 míg a sütit csinálja.

 Lehet majd kézzel enni,

 ha a filmet berakta,

 nála mindent szabad, mert

 ma van a neve napja.

Torta-vers (Tóth Krisztina)

 Amikor az ember egy éves,

 a tortát megenni de rémes!

 Szétkeni csak tenyérrel az asztalon,

 nincs benne nagy élvezet, ezt mondhatom.

 Amikor az ember két éves,

 a tortát megenni veszélyes:

 egész arcát belefúrja a krémbe,

 így kerül a tejszínhab a szemébe.

 Amikor az ember már három,

 minden megváltozik, barátom!

 Felnőtt széken tortát enni egész más!

 Villát használ, aki majdnem óvodás.

 Amikor az ember négy éves,

 szalvéta is jár az evéshez.

 Egyedül kell elfújni a gyertyákat,

 nem egyet és nem kettőt és nem hármat!

 Amire az ember öt lesz már,

 végtelen a disznó-ötlettár.

 Amikor a nagyi figyel csak oda,

 belefúr az ujjával a csokiba.

 Hanem amire az ember hat,

 az a sok nevelés már mind hat!

 Alagutat a tortába nem csinál,

 tányérjáról maradékkal megkínál.

Befejezetlen és happy and-
nélküli mesék
 Az egerek meg a macska
 A fák titkos szíve
 Párácska
 A vityilló
3. A hangképzés hibái. A zöngeképzés és a
hangszínezet zavarai.

A hangképzés hibái – a pöszeség:

Az anyanyelv hangjainak helytelen kiejtése

Felosztása:

- okok szerint: szervi és működéses

- tünetek szerint: torzítás, hangcsere, hangkihagyás
- kiterjedtség mértéke szerint: általános és részleges
Vizsgálatok

- beszélgetés (táblázat!)
- képmegnevezés
- szó-, illetve szövegismétlés
A Montágh-féle terápia általános felépítése

1. Artikulációs mozgásügyesítő gyakorlatok

2. Hallási differenciáló gyakorlatok
3. Hangfejlesztés (direkt és indirekt)
4. Rögzítés
5. Automatizálás

https://www.youtube.com/watch?v=DO8VTL5gF
Ks
Pöszeség típusai

- selypítés (szigmatizmus): sz, z, c, s, zs, cs

- lambdacizmus: l hiba
- kappacizmus és gammacizmus: k, g
- raccsolás: r
- f, v hiba
- b, d hiba
- j hiba
- ty, gy, ny hiba
- ö, ü hiba
- h hiba
Az egyes kiejtéshibák javítása

1. Selypítés (sz, z, c, s, zs, cs)

Oka: selypítő környezet, nyelvi ügyetlenség, foghiány

SZ hang (sz: s, c, cs, f, t)
Előkészítő gyakorlatok, hallásgyakorlatok: nevetés
mérgelődés, pince-padlás
Hangfejlesztés (indirekt: hangutánzás)
Rögzítés: szótagban ajakréses, majd ajakkerekítéses
mgh.-val
Automatizálás: szó elején, végén, közepén, majd
összefüggő szövegben
Z hang (z: sz, dz, zs, dzs, v, d, c…)
Előkészítő gyakorlatok: zöngésség érzékeltetése,
hangos-hangtalan kilégzés, szuszogás-
zümmögés „i” helyzetben
Hallásgyakorlat: kígyó (sz) - méhecske (z)
Hangfejlesztés (direkt: „i” hangoztatása közben
„sz” kiejtése, nevettetés „sz” kiejtése közben
Rögzítés: zi,zé,ze,iz,éz,az,izzi,ézzé, ezze
Automatizálás: szavakban, szövegben
2. Lambdacizmus

Oka: rövid nyelvfék, nyelvi ügyetlenség

L hang (l: j, hangkihagyás)
Előkészítés: lapos nyelvemelés ajkakon kívül, majd belül
Hallásgyakorlatok: helyes-helytelen játék (malom-majom)
Hangfejlesztés (direkt: „á” közben nyelvemelés)
3. Raccsolás

R hang (r: j, h, p, l, hangkihagyás)

Előkészítés: nyelvtorna
Hallásgyakorlat (helyes-helytelen: róka-jóka)
Rögzítés: tr, dr, sr, hr, utána szótag eleje, vége, közepe
4. F,V hiba

F hang (f: p, hangkihagyás)

Előkészítés: alsó ajak beharapása-elengedése
Rögzítés: szűk résű magánhangzókkal kezdjük!
V hang (v: f, b, p, hangkihagyás)
Előkészítés: zöngésség
Hangfejlesztés (direkt: „u”, ujjunkkal a gyerek felső ajkát az
alsóhoz érintjük vagy „f” hangon dúdolás)
5. B,D hiba
(zöngétlenítő tendencia)
B hang (b: p)
Előkészítés: ajakzárlat pattintása zöngétlenül (p-p-p), majd
zöngésen (b-b-b), lufival („bababa”)
Hangfejlesztés (direkt: „u” , ujjal ajkak ütögetése: „bububu”)
6. TY, GY, NY hiba

GY hang (gy: ty, d, t)

Rögzítés: ngy, nygy kapcsolattal kezdjük, így könnyebb lesz a
zöngésítés (ingyi, éngyé, engye)
Automatizálás: lengyel, angyal
7. Ö, Ü hiba

Ö hang (ö:o, bödön:bodon)

Hangfejlesztés (direkt: az „é” ejtése „o” ajakállasban befogott
fülekkel: „ö” majd, ugyanez szabad hallással)
8. J hiba

J hang (j: l, hangkihagyás)

Előkészítés: nyelvközép-emelgetés (iáiá, io, iuiu)
Rögzítés: kezdetben magánhangzók közé ágyazottan, csak
később szótagkezdőként, végül szótagzáróként (uju,ojo,áju,
oj,aj,áj,ej, ju,jo,ja)
9. H hiba

H hang (hangkihagyás)
Előkészítés: hangszalaggyakorlat, „á” hangosan, hangtalanul,
suttogva
A zöngeképzés és a
hangszínezet zavarai
- jó hangképzés feltétele: légzőszerv, gége, toldalékcső
közötti anatómiai arányosság
- mutáció
- mutatio tarda, mutatio prolongata
- időskori hangszínezet
- rekedtség (raucedo)
- diszfónia
- zöngeképzés zavara (pszichés okokra is visszavezethető
– fononeurózis, pszichogén afónia – hangadási-
zöngeképzési képtelenség)
- orrhangzós beszéd
Diszfónia

Tünetek:
- hangminőség: fátyolos
- hangfekvés: mély v. nagyon magas
- hangindítás: kemény
- hangtartás: rövid
- légzés és beszéd: görcsös izomfeszülés
Vizsgálat, anamnézis

- disztonométer
- kérdések a szülőkhöz
Gyakorlatok

1. Előkészítő gyakorlatok
- lazító gyakorlatok
- hallás-figyelemfejlesztő gyakorlatok
- ajak-nyelvgyakorlatok
- csendjáték
- zümmögő gyakorlatok
- hangerőjáték, ritmusgyakorlatok
2. Alapgyakorlatok
- hangindítási gyakorlatok
- rezonancia-gyakorlatok
- hangerő változatásai
- játék a hangokkal
- játék az énekhanggal
3. Automatizálás
Cél: a feltisztult hang rögzítése
- spontán beszéd gyakorlatai
- mondóka, versike
- Montágh Imre gyakorlatai
- https://www.youtube.com/watch?v=bUT-I3Zjluk
Orrhangzós beszéd

Okok:
- szervi (organikus rinolália)
- működéses (funkcionális rinolália)
Típusai:
- nyílt orrhangzósság
- zárt orrhangzósság
- https://www.youtube.com/watch?v=MFSPR8elFwI
Anyanyelvi játékok

- Hangutánzó gyakorlatok
- Ajak- és nyelvgyakorlatok
- Lágy szájpadlás tornáztatása
- Mondat- és szövegfonetikai eszközök gyakorlatai
JÁTÉKOK

 Video: Vonatos, Tulipános (teszt)

 Bútormesék c. projekt
 Mesei jelenetek másképp
 Lackfi János: Domboninneni
mesék
- Terepasztal, makett-készítés, költözés,
bútorkészítés
- Barátságok kialakulása, ismerkedős játékok,
bizalom játékok, vakvezetés, autó-sofőr,
gumiember, puzzle - ismerkedés
- A nagy varázslás c. fejezet: ki mivé alakul át?
(imaginációs játékok, mozgás- és hangutánzás)
- A nagy gyorsulási verseny, A nagy lassulási
verseny, A nagy autómosás
 Zelk Zoltán: Mese a bútorokról
- Láncmese a falevél útjáról
- Mi lennél, ha bútor lennél?
- Bútorok felismerése hangról és mozgásról
- Mesebefejezés másképp, mesefolytatás
állóképekkel, némajátékkal
- Tárgyjáték lakberendezési tárgyakkal


Bútormesék:
Andersen, Hans Christian: A repülő láda
Bútormesék
 (Mesék és történetek)
 Benedek Elek Asztalka, csacsika, botocska (Rókáné
 mézes-mázos kalácsa és más mesék)
 Grimm testvérek: Terülj, terülj asztalkám
 (Grimm legszebb meséi)
 Illyés Gyula: Nyakigláb, Csupaháj, Málészáj
 (Hetvenhét magyar népmese)
 Judah, Aaron: Billegő szék (Macóka meséi)
 Kästner, Erich: Május 35 avagy Konrád a Csendes-óceánhoz
 lovagol / ill. Horst Lemke. Móra, 1982.
 Lesznai Anna: Mese a bútorokról és a kisfiúról a szerző
 rajzaival. Ciceró, 1993.
 Lewis, C. S.: Narnia krónikái / ford. K. Nagy Erzsébet,
 Liszkay Szilvia. Ill. Pauline Baynes. M&C, 2008.
 Méhes György: A bútorok bosszúja (Utazás Nárittyenbe)
 Mosonyi Aliz: Szekrénymesék / ill. Háy Ágnes.
 Magvető, 2008.
 Páskándi Géza: Asztal bátyó, szék úrfi (Bodza-anyóka ;
 A szárnyas bocs)
 Zelk Zoltán:
 Az asztal álma (Minden napra egy mese)
 Egy asztal élete (Bodza-anyóka)

 népmesék

 A beszélő csodaágy meséje (Mese a lótuszvirágról, indiai mesék)
 A bűvös ládikó (Az ólomerdő ; A sárkánykirály palotája)
 A bűvös pad (Én voltam a császár)

 versek

 Hárs László: Varázslat
 (Nefelejcs)
 Kányádi sándor: Három székláb
 Nemes Nagy Ágnes:
 Az asztal
 A szekrény
 Takács Zsuzsa: Fiók
 (Az én szívemben boldogok a tárgyak. KALÁKA zenéskönyv)

6. Diszlexia és diszgráfia

Kritériumok:

- iskolai teljesítményzavarok körébe tartozik

- analizálás, szintetizálás részleges zavarai
jellemzőek
- magasabb kérgi funkcionális rendszerek sérülése
- normálpedagógiai módszerekkel nem
korrigálható
Zavarok és hibázások típusai
(diszlexia)

I. Optikai hibák (hibás percepció)

- felcserélések (hóra-bóra, lába-láda)

- összeolvasások (vágja-vágya)
- előrehelyezések (A tanulók szorgalmasan
tanultak tegnap. – A tanulók tegnap
szorgalmasan tanultak.)
- áthelyezés (köntös-kötnös, korsó-kosró)
II. Akusztiko-motoros hibák (olvasás kivitelezésének
tervezésében van a hiba, megjelenik a spontán
beszédben is)

- ismétlések (szó első szótagjának ismétlése)

- hangátvetés (korom-komor, szemes-meszes)
- rövidítések, elhagyások (monda-mond, asztalos-aszlos)
- toldások (eleség-ellenség)
- hangtáv-hasonulások (körút-között, mulató-mutató, fedő-födő)

Az I. és II. típus a FELSZÍNI olvasási zavar körébe tartozik: az

egyén képes a szavakat betűre bontani, de nem tudja szóalakká
összeilleszteni, képtelen a kapcsolásra
III. Szemantikai zavarok

- a lexémák tárolása és a szemantikai blokk közötti

hibás kapcsolatból származik, alaki vagy
jelentéstartalmi egymásra hatás miatt a szubjektív
képzeteit kivetíti a szóalakra:
Egy ember fuldoklott a vízben.
Egy ember haldoklott a vízben.

- szubjektív természetű képzetek részesülnek előnyben

IV. Grammatikai hibák

- hasonló hangzású toldalékok felcserélése (erdőből-edőtől, hatkor-

hatszor)

- igék olvasási hibái (igeidők, modalitás: kijelemtő mód helyett felszólítót

olvasunk vagy fordítva)

A III. és IV. típus a MÉLY diszlexia körébe tartozik: az egyén képtelen a

globális szóképek betűre bontására, felismeri és elolvassa a neki
megtanított szóképet és jelentést is társít hozzá, de nem tudja hangokra
bontani a szót, nem tud elolvasni olyan betűcsoportot, aminek nincs
jelentése.
Az olvasás- és írászavarok
lehetséges okai
- részleges teljesítményzavar, az agy egy részének késedelmes
érése miatt jön létre
- integráció
- az agyi dominancia fejlődése
- Vizsgálatok
A vizuális észlelés fejlődése

- ld. Szemmozgás ppt.

- szemek hibás állása esetén: kettős kép (A két szem
önmagában működőképes, de együttműködés nem alakul ki
közöttük.)
- nystagmusok
- fixálás, akkomodáció, konvergencia
- olvasóablak, szövegfelező (ld. képek)
- prizmás üvegű olvasószemüveg
- Kontúrlátás: tanult folyamat, 12-14 éves korra alakul ki.
- Ld. stroke a bal oldalon: jobb látótér esik ki, téri
teljesítménygörbe stroke-os felnőtteknél és „disz-es
gyerekeknél: hasonló.
Vizuális észlelés

 - szemmozgás-vezérlés: perifériás figyelem

összefüggései
 - diszlexiás nem képes fókuszálni a tekintetét, így a
figyelmét sem – tanulni kell!
 - ha a mozgásrendszer érett: reális énképe lesz,
önismerete fejlett lesz, nem neurotizálódik a gyermek
 - egyensúlyozó játékok: hinta, lovaglás
 „ a szimbolikus megértés arra az alapra épül rá, melyet
a gyermek mozgásvilága képezett” – kognitív
folyamatok
Szövegfelező
Olvasóablak
A vizuális észlelés ideglélektana
(M. Frostig)
1. vizuomotoros koordináció (látás-mozgás
közötti együttműködés, a szem vezeti a
kézmozdulatokat)
2. alak-háttér észlelés (egy forma szelektív
kiválasztása a többi közül)
3. alakállandóság észlelés (általánosító készség)
4. térbeli helyzet észlelése (jobb/bal, fent/lent)
5. térbeli kapcsolatok észlelése (figurák
elrendezése valamilyen rend szerint)
Az auditív észlelés fejlesztése

- latenciaidő-kitolódás
- nehéz irányhallás, hangdifferenciálás, egyensúlyzavar
- dichotikus (kétoldali) Feldmann-teszt
- jól artikulált beszéd szükséges
- magas frekvencia szerepe a hangelemzésben
- Esetek (Beate Lohmann)
A motorika fejlődése

- mozgáskényszer
- enerváltság
- ritmus – zene - euritmia
Az észlelés alapjait is a mozgás határozza meg.
Film:
Így olvas egy diszlexiás (25.17-28.58-ig)
Felső látótér hiányossága (29-33.58-ig)
https://www.youtube.com/watch?v=PF6TD6OTLfU
(Dr. Donauer Nándor - A diszlexia mítosza)
A diszlexiások magatartása

- idődrukk – félelem
- stressz miatt pszichoszomatikus megbetegedések
fontos: aktivitás újjáéledése, kompenzációs tevékenységek,
megvalósítható célok kijelölése
Meixner Ildikó- féle módszer

- gyógypedagógiai, terápiás indíttatású

- egyéni haladási tempóhoz alkalmazkodik

- pozitív megerősítés

- homogén gátlás elkerülésének elve

Az olvasás és írás zavarainak
kiszűrési lehetőségei
 MSSST

 (Szűrőeljárás óvodáskorban a tanulási zavar lehetőségeinek vizsgálatára)

 Sindelar – program

 Diszlexia Prevenciós Tesztcsomag (DPT)

 Inizan-teszt

 Delecato- Kulcsár Mihályné

 Edtfeldt – teszt

 Diszlexia prognosztika teszt

 Marositsné-féle gyorsteszt

 Frostig-teszt

 Goodenough-féle rajzvizsgálat

 Ayres-terápia

 Diszlexia prevenció nagycsoportban:

 https://www.youtube.com/watch?v=SjLkYAoHO_M
Inizan teszt
A tanulás sikerességéhez szükséges
pszichikus funkciók megfigyelése és
gyakorlása (alapkultúrtechnikák)

- Szókincs, grammatika, beszédészlelés, beszédmegértés,

grafomotorika, laterális dominancia, vizuális képességek,
keresztcsatornák működésének megfigyelése
Gyakorlatok, játékok

I. A beszéd és a nyelvi funkciók

- fújó, szívó gyakorlatok: síp, lufi, papír zsebkendő,
szívószállal vattagombóc, papír megtartása, gumiember,
lufiember, hóember építése és elolvasztása
- szókincsfejlesztés: Mi a kapcsolat? (lámpa-gyertya), Keresd a
párját! (virág, könyv, fa, hó – cserép, szekrény, kanál,
ember)
- grammatika: Mit visz a kishajó?, Kérdezz-felelek
(cselekvéseket ábrázoló képek), Most mutasd meg! (súgott
cselekvés megnevezése, eljátszása), Fejezd be a mondatot!,
Körmesék
- beszédészlelés: Tapsolj rá!, Hol ketyeg az óra?, Földrengés
- beszédhangok differenciálása: Morzézás (i-í, o-
ó, ö-ő, koronggal, pálcikával kirakjuk, utána
„elolvassuk”), zöngés-zöngétlen
(Szigetlakók), Hangtorna („s” hang –
terpeszállás, „sz” hang – zárt állás), Rímjáték
(képekkel)
- zenei hangok differenciálása: zene-lelkiállapot,
évszak, életkor, magas-mély, hangos-halk,
hosszú-rövid, Tulipános játék (vizuális minta
letapsolása), Vágd le az elejét! (zár-ár, fél-él,
víz-íz)
- verbális, vizuális, motoros emlékezet:
Bababeszéd (pa-ve-ti-zó, mondd azt, amit
én!), Mit láttam a vonatból?, Holnap, ha
elmegyek hozzád…, Szó a szavak közt
- tájékozódás testen, térben, síkban: gyurmázás,
tükörjáték, bújócska (Hová bújtál?), Merre
fordul? (nyílak kiszínezése), Mocsárjárás,
Szemmel követés (pl. bábfigura útja), Történet
összerakása képekből, Keress hasonlót!,
Formák körbejárása, tapogatása, Összerakós
játékok
- alak-háttér felfogás fejlesztése: a gyerek
figyelmét egy adott ingerre kell irányítani,
lényeges-lényegtelen elkülönítése, Keress kör
alakú tárgyakat!
- térérzékelés: a saját magunkhoz való
viszonyítás után, olyan tárgyak
viszonyításával folytatjuk, amelynek
határozott eleje, oldala van (ház, autó), majd,
amelyiknek nincs (pohár-kanál)
- vizuális észlelés, finommotorika, taktilis
észlelés, vizuomotoros készsés fejlesztése:
Várostrom, Halász játék, Megfigyeltetés (ld.
Gabnai Katalin Látás c. gyakorlatait),
Tornáztatás, Tükör előtt önmagunk
megfigyeltetése, Rendőrjáték, Testrészek
tornája (tükör előtt pl . biccentés fejjel, ugrálás
lábon), Mivel csinálom? (egyszerű testmozgás
utánzása, megnevezése, pl. fésülködés-kéz)
- testrészek stimulációja (különböző anyagok –
bársony, toll, hajszárító – bevonásával), Hol
szúrt meg? (testtájak megnevezése),
Hiányfelismerési gyakorlat (Mi hiányzik a fej
képéről?)
- egyensúlyérzék (Kakasviadal, Vidd a tojást!,
Kötéltáncos, Bobath labda, Body –Roll,
gördeszka, ugrálás apró tárgyak fölött előre-
hátra)
- téri tájékozódás: kiindulópont a saját test, tapasztalati
élményhez kötjük: szívdobogás-bemutatkozás,
körberajzoljuk a test, kéz, láb lenyomatát
Tájékozódás síkban
Vizuális elemzőkészség
Az alapkultúrtechnikák
elsajátítását fejlesztő terápiás
eljárások
I. Ayres-terápia
Cél: a vesztibuláris rendszer sokoldalú
ingerlése
- ősi, archetipikus konstellációk
- - alapeszköze: háló (magzati testtartás)
- - a gyerek öngyógyító képességeire épít
- - „veszélyes játékok”
- - népi játékok
- - biztonság, ősi mozgásos helyzetek, majd
komplexebb mozgásfolyamatok elsajátítása
Ayres terápia
II. Frostig terápiás program a
vizuális észlelés fejlesztésére
Dr. Marianne Frostig koncepciója: szenzoros és motoros
funkciók szoros összefüggése
- elmélete: mozgáspedagógia, táncművészet,
fejlődéspszichológia
A Frostig-terápia elemei

1. Mozgásnevelés
2. Vizuális észlelés fejlődésének előkészítése
3. Fejlesztő program
4. Speciális fejlesztő program
Diszlexia prevenció

- cél: kialakuljanak a betűtanítás elemei

- mozgásfejlesztés: a fejlődés korai szakaszába
lépünk vissza, hogy az agyi mechanizmusok
szervezettségi szintjét emeljük, elősegítsük
az érettebb, integráltabb mozgásos válaszok
megjelenését
- eszközhasználat nélkül: fogócska, bújócska,
körjáték
- eszközhasználattal: labdázás, célbadobás
- egyensúlygyakorlatok: a vesztibuláris ingerek befolyásolják a
vizuális testérző rendszert (ringatás, hintázás)
- izomtónus érzékelését fejlesztő gyakorlatok: lazító-feszítő,
láthatatlan fal eltolása, súlyemelő utánzása, kötélhúzás
- utánzó játékok: természetes mozgások (Mássz úgy, mintha
fájna a karod!, Fuss vidáman, szomorúan!),
munkamozgások (asztalos, kovács), szoborjáték (öröm,
szomorúság szobra, növekedés), mozgásfajták utánzása
(képpel), csukott szemmel begyakorlott mozgás végzése (pl.
dobás)
- ritmusérzék fejlesztése: ritmikus sorok kirakása,
ritmusvisszhang-játék, fonológiai kódolás (letapsolni,
leugrani)
- testséma és egyensúlyérzék fejlesztése: világ hangjai,
sorrendiség (Mi szólt?, Hányszor?, Milyen sorrendben
szóltak? – képkirakással kísérjük), hang és hívókép, hosszú-
rövid
- taktilis észlelés: A kismanó varázsol (kendő
alatt ismert tárgyak – párosítás)
- kinesztetikus észlelés: vizualitás kizárásával,
behunyt szemmel
- beszédkészség fejlesztése: mesereprodukció,
képleírás (vizuális élmény átfordítása a nyelvi
jelrendszerre), játék a homonímákkal,
Rétesnyújtás, Varázsló játék : Mi szeretnél
lenni, ha egy kismanó elvarázsolna?
- az olvasás tanítása: hívóképek, különbségek kiegészítése
Az egyenletes ritmus kialakítása
(kép és vers)
Nyelvi játékok
Ellentétpárok tanítása
Nyelvi játékok
Rímjátékok
Nyelvi játékok
Mit jelent?
(többjelentésű szavak)
PROJEKTEK

 Emberi tulajdonságok: Bab Berci köve, Csodapatika, A

nagyravágyó felhőcske, Duci, Lenka és Palkó
 Színes mesék
 Tündérek és boszorkányok
 Téli álom
 Mátyás mesék
 ALMA játék
 Tündérek és boszorkányok
drámaóra
1. Mesecímek gyűjtése, ahol tündér/boszorkány
szerepel
2. Meserészlet megjelenítése:
- a helyszín megteremtése (textíliák, tárgyak)
- némajáték zeneválasztással (előadás)
- a mese címének ismeretében a mesében szereplő
tündér/boszorkány életúttérképének elkészítése
(gyerekkortól mostanáig)
- egy belső vagy külső tulajdonság – szoborjáték
- közmondások gyűjtése
- emblémák megtervezése és elhelyezése (boszorkány
háza elé, a kertjében, az erdőben, tündérországban)
Látogatás a boszorkánynál (Látható hangok
c. program, Antal-Lundström Ilona)
M. P. Muszorgszkij: Egy kiállítás képei – részletek: 2. Baba-
Jaga kunyhója (2. cd, 22.)

https://www.youtube.com/watch?v=fJlxZHYJWko

Mit hallottatok (pók szövése, macska szemének villanása)?

Hol vagyunk?
Boszorkány – projekt (gonosz szereplők a mesében,
lakhelye, állatai, varázsereje, színei, ruházata, külső, belső
tulajdonságai, mesecímek gyűjtése)
 Mátyás király - projekt
Feldolgozható mondák: Az okos lány, Egyszer volt Budán
kutyavásár, Mátyást megvendégelik
Játékok: illusztráció készítése – könyv (kódex) készítése;
reneszánsz bál rendezése (vendéglátás, ételek, italok, ruházat,
díszletek, színek, szimbólumok, zene, táncház);
papírszínház készítés közösen; Mátyás üzenete (üzenetváltás,
hangtölcsér, súgó játék, fonaljáték); csata dramatizálása (lovaglás,
zászló stb.); illemtan - viselkedéskultúra – a kor szokásai
(köszönés, bemutatkozás) – kapcsolódó műmesék: A tölgyfa
születésnapja, Négy vándor (Zelk Zoltán)
Igazmondó – székfoglalós játék (A gyerekek körben ülnek, a körben
eggyel kevesebb szék van, így valakinek nem jut ülőhely. Ő áll
középen, és mond magáról egy igaz állítást. (Pl. Nekem barna a
szemem.) Akire szintén igaz az elhangzott mondat, föl kell állnia, és
új helyet kell keresnie magának. Közben a középen állónak meg kell
próbálnia ülőhelyet szerezni.); címerkészítés
8. Kommunikációs és anyanyelvi
fejlesztés a drámapedagógia
eszköztárával
1. A drámapedagógia története
- TIE
- a hazai drámapedagógia társulatai
2. A TIE-programok tervezése
- színházi nyelv
- elsődleges, másodlagos színházi elemek
- kérdéstípusok
- munkaformák (drámamódok)
- a színházi forma elemei
Drámamódok (munkaformák)

1. Fizikai bemelegítés
2. Mimes játék (Pl. „Tégy úgy, mint…”) – szöveggel vagy
anélkül
3. Élőkép (tabló) – megállítja az akciót, időt hagy az elemzésre
4. Rajz (a folyamaton belül készített rajzok)
Drámamódok

5. Csoportos jelenet (kidolgozása és bemutatása) „Készítsetek

egy jelentet arról, hogy…”
6. Szimuláció („A jelenet három szereplője A, B és C …
Beragadtak egy liftbe – mi történik?”)
7. Interjú (feltárja a médiában tapasztalható
magatartásformákat)
Drámamódok

8. Gyűlés (a csoport szerepbe helyezésének

könnyű módja, lehetőséget ad a tanárnak
vezetői szerepbe lépésre, a gyűlés szerkezete
kontrollként szolgál)
9. Egész csoportot bevonó improvizáció a
tanár szerepbe lépésével (a tanár a drámán
belül irányít)
10. Gyakorlat (színészmesterség, beszéd,
gondolkodás, non verbális játékok) Pl.
szoboralkotás, szövegfonetikai gyakorlatok,
körmesék különböző stílusokban
Drámamódok (munkaformák)
Drámamódok (munkaformák)
Tanár és tanuló partneri viszonya a drámában
- tanári attitűdök
- tanulói attitűdök
Az egyeztetés formái, fázisai
A drámát szabályozó elemek
- térképzet
- szerep
- rítusok
- munkaformák, mint szabályozó elemek
- az anyag megválasztása
A tervezés folyamata
Drámajátékok az óvodában

A gyermeki kommunikáció fejlesztése drámajátékokkal

A verbális és a non verbális csatorna játékai
Összetett kommunikációs játékok
Metakommunikációs gyakorlatok
JÁTÉKOK

1. Ismerkedés (járás közben)

2. Bizalomjáték (autó-sofőr)
3. Tekintettel irányítás
4. Ismerkedés (korszak, hasonló érdeklődés)
5. Híres emberpárok
6. Szoborjáték (szobor: előre megtervezett, állókép: megállítom
a mozgást)
7. Székjáték
8. Ismerkedős játék (testsúly, magasság stb.)
9. Halandzsajáték (halandzsázó és tolmács)
10. Földrengés-játék
11. Kakukktojás
12. Mesélés egy témakörben (tűz, víz, levegő, föld)
13. Mi jutott most az eszedbe? (3 fogalom kiválasztása,
körmese, némajáték, szinkronizálás, címadás)
14. Történetmesélés és improvizáció (mondatfoszlányok)
15. Tenyérszurkálós
16. Saját felhő
17. Tükörjáték (néma, majd hangos tükör)
18. Esőjáték
19. Ki fáradt, aktív, vidám? (Ülj mellé!)
20. Közmondások
21. ALMA játék
22. Érvelés – meggyőzés (Kitalálod-e, mit
találtunk ki rólad?)
23. Pletykázó asszonyok (beszélgetés
mondatfoszlányokban)
24. Ismerkedős játék a név kezdőbetűje
alapján (memóriajáték)
25. Rongyos játék (Milyen színű?,
bábkészítés, körmese)
26. Kalózos játék
27. „Okos” királyfi
28. Párbeszéd (mondatfoszlányokból jelenetek alkotása)
29. Filmszinkron
30. Váltóláz
Kaposi László: Játékkönyv

28. Mi lenne, ha…?

29. Telefonos játék
30. Egy percünk a tiéd!
31. Páros versmondás
32. Szinkronizálás
33. Életút-térkép
34. Hirdetés
35. Időgép
36. Névjegykártya
37. Képzeletbeli ajándék
Drámaóratervek

Zelk Zoltán: Párácska

Imants Ziedonis: Színes mesék

Zelk Zoltán: Párácska
(drámaóraterv)
1. A felhő születése
- Lassított felvétel néma játékkal (kiscsibe -tojás,
mag – növény, pára – felhő)
- Érzékszervfejlesztő játékok: hideg – meleg
játék
2. Vihar és unokái, a szellők
- Hangutánzás + mozgás (szél)
- Hang és hívóképe (s – süvít a szél, auditív
zártság)
- szoborcsoport: a Szél családja, szélgyerekek
- hangfelismerés (természeti jelenségek
hangjainak felismerése)
- ajak- és nyelvgyakorlatok (tükör előtt fújás)
- arcmimika – gyakorlatok: pl. grimasztükör
- hallási differenciálás, figyelemkoncentráció: ld.
a szél meg a nap c. játékot!
3. Zivatar
- szókincsbővítés, integráció a környezet megismerésére
neveléssel: pára, eső, zápor, zivatar, vihar, jégeső,
havas eső, ónos eső, hó, hóvihar, köd
- a fenti fogalmak közül néhány megformázása
állóképpel, szoborjátékkal, mozgással
- ritmusjáték: napszakok, életkori szakaszok, évszakok
ritmusának érzékeltetése, jégeső – hóesés hangjának
differenciálása
- Fehér mese (Imants Ziedonis) – integráció irodalmi
neveléssel
4. Villám, mennydörgés
- non verbális játék (arcmimika, testtarás): büszke – szelíd
- lazító – feszítő gyakorlatok: gumiember, fogorvosnál – otthon
kádban pihenés, feszítés és lazítás fokozatosan az egész
testen
- szoboralkotás: villám
5. Szivárvány
- rajz: csomagolópapírra közös festés, kéznyomat,
lábnyomat
- színskála
- színek, formák keresése a csoportszobában, a
természetben
- szinesztéziás gyakorlatok: színek – hangok
összekapcsolása, színek – ízek társítása
- gyors reakció előhívása (verbális, mentális lexikon
aktiválása): Mi piros?
- gyors reakció előhívása (mozgás, érintés): Fogd meg,
érintsd meg a kéket, hideget, hosszú hajút!
- szoborcsoport: Állítsunk szobrot a szivárványnak!
- Tarka mese (Imants Ziedonis): Tarka mese
- Alak – háttér differenciálás: tarka csomagolópapíron adott
formák megkeresése, körberajzolása
6. Erdő
- állókép: erdő
- ágak, fűszálak sóhajtozása: esőhívogató, naphívogató
mondókák

7. Gazda
- állókép: szomorú – vidám

8. Befejezés: Hogyan fejezhetjük be a történetet! Van –e

„boldog befejezés”? Szükség van –e a happy end-re?
9. Esőjáték
10. Körmese (befejezés másképp)
11. Állóképekre bontva előadni a mesét (iskolásoknak,
felnőtteknek)
9. Tesztvizsga, óvodai
anyanyelvi fejlesztés
1. Tesztvizsga
Videó III.
Közös értékelés
Házi dolgozatok írásos és szóbeli értékelése
Tükröződő holdmesék
Öngyógyító gyerektörténetek
(Bimbó Zoltánné)