30.

Az utak kettéválása
 Kolerafelkelés (1831)
- 1830-ban jelent meg (Felvidék, Galícia felől)
• először vesztegzár→ csak kezdetben sikeres

- 1831-es felvidéki
kolerafelkelés
- a hadsereg verte le
(kivégzések, bebörtönzések)
 az 1832-36-os országgyűlés
- első reformországgyűlés
- fő kérdés: jobbágyok helyzetének
megoldatlansága
- új + liberális vármegyei küldöttek:
• Kölcsey Ferenc (Szatmár)
• Klauzál Gábor (Csongrád)
• Deák Ferenc (Zala)
- az ogy. maga mellé akarta
állítani a jobbágyságot
- cél: • tulajdonjog
• jogfosztottság
felszámolása → alkotmányos
jogok biztosítása
 • érdekegyesítés
• további felkelések + társadalmi feszültségek elkerülése
• Bécs ne tudja egymás ellen hangolni a jobbágyokat + nemességet
- önkéntes örökváltság tervezetének elfogadása (alsótábla)
• a jobbágy önkéntes megállapodása a földesúrral
• a jobbágy megválthatná az úrbéri szolgáltatásait (robot, kilenced)
• az úrbéres telek saját tulajdonába kerülne (polgári tulajdon)
• a kifizetett pénzből fizette volna a földesúr a szolgáltatások
elvesztéséből fakadó költségeket
→ bérmunka (a robot helyett)
→ beruházások (szerszám, igásállat stb.)
- de a bécsi kormányzat visszautasította a tervezetet
- a bécsi kormányzat célja → a vármegyék ellenállását megtörni
- eszközei: leitatás, megvesztegetések stb.
=> csak néhány megyében eredményes (Pl. Kölcsey visszahívása)
=> a liberális ellenzéki reformtábor megerősödése
- I. Ferenc halála (1835) → fia, V. Ferdinánd (1835-1848)
• gyengekezű uralkodó
• Metternich kancellár irányította az ügyeket => támadás a
reformok ellen
V. Ferdinánd
Klemens Wenzel Lothar
von Metternich (1773-
1859), a Habsburg
Birodalom szinte
korlátlan hatalmú
konzervatív
államkancellárja
- támadás az országgyűlési ifjúság ellen Kossuth
• általában joggyakornokok (jurátusok) emléktáblája a
Budai Várban, a
• ők is látogatták az országgyűlést (Pl. vármegyei
Táncsics utcában
gyakorlat)
• reformok lelkes + nyílt támogatása
→ vezetők letartóztatása Pl. Lovassy László
(1836)
- Wesselényi Miklós perbe fogása (1835-től)
- Kossuth Lajos letartóztatása
(1837)
- Lovassyt 10 év börtönre
ítélték
- Kossuth Lajost 4 évre
- Wesselényit 3 évre

- vármegyék tiltakozása
az 1839-40-es országgyűlés
- egységes tiltakozás a letartóztatások ellen (oka: rendi jogok
megsértése)
- az ellenzék vezetője: Deák Ferenc
- a kormány szabadon engedte a foglyokat
-az önkéntes örökváltság megszavazása → de: a magyar
jobbágyság csak kb. 1 %-a tudta kifizetni a váltságot
- gazdaságot fejlesztő törvények elfogadása
• a kereskedelem, a gyáralapítás + részvénytársaságok
alapításának szabadsága
- az ogy. feliratai magyar nyelvűek