Az alkánok a telített szénhidrogének egyik csoportját alkotják (a
másik csoport a gyűrűt tartalmazó cikloalkánok). Nyílt láncú vegyületek, lehetnek elágazó és el nem ágazó szénláncúak. A szénatomok bennük csak σ(szigma)-kötésekkel kapcsolódnak egymáshoz, hozzájuk hidrogénatomok kapcsolódnak, ezek telítik a szénatomok fennmaradó vegyértékeit. Reakciókészségük kicsi, innen származik a paraffin nevük (parum affinis = kis reakciókészség). Egy paraffinnál az eggyel nagyobb szénatomszámú paraffin a szénatomon kívül két hidrogénatommal tartalmaz több atomot. Egymástól csak egy -CH2- (metilén-) csoportban különböznek, az alkánok homológ sort alkotnak. Általános képletük: CnH2n+2. A háromnál nagyobb szénatomszámú alkánoknál fellép az izoméria jelensége. Az alkán elnevezést Johannes Wislicenus az alkohol szóból kiindulva vezette be. Alkánok A metán egy telített szénhidrogén, az alkánok ( paraffinok) homológ sorának első tagja. Összegképlete CH4, szerkezete: a központi atom, a C-atom körül a ligandumok, a H-atomok tetraéderesen helyezkednek el. A C-H kötésszög 109,5 fokos. A molekulában 4 szigma-kötés található. Téralkatuk (konformáció) Az alkánokban a szénatomok a köztük lévő σ-kötés körül elfordulhatnak (rotálhatnak). Emiatt térszerkezetbeli, konformációs különbségek alakulhatnak ki az alkánmolekulákban. Az etán fedő- (balra) és nyitott állásának (jobbra) Newman-projekciója Az etánmolekulában a rotáció miatt végtelen sok konformáció alakulhat ki. A két szélső helyzet neve: fedőállás és nyitott állás. A nyitott állás a legkedvezőbb, a fedőállás a legkedvezőtlenebb. A nyitott állás alacsonyabb energiatartalmú, mint a fedőállás, amelynek az energiatartalma körülbelül 12 kJ/mollal nagyobb. Az energiakülönbség oka az elektronok egymással való kölcsönhatása. Az energiakülönbség kicsi, a nyitott és a fedőállású molekulák közbülső helyzeteken keresztül állandóan átalakulnak egymásba. A rotáció igen gyors, a kétféle etánmolekula nem különíthető el. Nyitott és fedőállás hosszabb szénláncok esetén is létrejöhet, ilyen szénláncok akkor a legstabilabbak, ha zegzugos elrendeződésűek. A zegzugos elrendeződés jelenti a nyitott állást. Alkánok molekulaképlete elnevezés molekulaképlet Metán CH4 Etán C2H6 Propán C3H8 Bután C4H10 Pentán C5H12 Hexán C6H14 Heptán C7H16 Oktán C8H18
I.U.P.A.C. TISZTA ÉS ALKALMAZOTT KÉMIA NEMZETKÖZI
EGYESÜLET I.U.P.A.C. FÉLE ELNEVEZÉS ALAPJÁN EZEN KíVŰL ELFOGADHATÓAK MÉG A TRIVIÁLIS ELNEVEZÉSEK IS. Szerkezeti izoméria Név Izomerek Az elágazás nélküli szénláncú alkánokban egy száma szénatomhoz legfeljebb két másik kapcsolódik. Az Metán 1 ilyen alkánok normál alkánok, jelölésük n-. A háromnál nagyobb szénatomszámú alkánoknál fellép Etán 1 az izoméria jelensége, tehát egy adott összegképletű Propán 1 alkán szerkezete többféle lehet. Az ilyen alkánok Bután 2 lehetnek nyílt és elágazó szénláncúak is, bennük vannak olyan szénatomok, amelyekhez három vagy Pentán 3 négy másik kapcsolódik. Csak az atomok és az Hexán 5 atomcsoportok kapcsolódási sorrendje tér el bennük, Heptán 9 ez az izoméria szerkezeti vagy konstitúciós izoméria. Az alkánok izomerjeinek száma a szénatomszámmal Oktán 18 gyorsan nő. Nonán 35 Dekán 75 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!