Bonobók

KÉSZÍTETTE: DOBRÓCZKI
LEVENTE
 A Bonobók
A bonobó (Pan paniscus) az utolsóként felfedezett emberszabású majomfaj
1929-ben bukkant maradványaikra egy német kutató egy belga múzeumban
Eleinte a közönséges csinpánz (Pan troglodytes) alfajának gondolták, és
ezért törpe csimpánznak nevezték, de azóta kiderült, hogy ez egy
külön csimpánzfaj, amely mintegy 2,5 millió éve vált külön a közönséges
csimpánztól.
 Előfordulása
A bonobók szabadon már csak a Kongó-medencében,a Kongói Demokratikus
Köztársaságban Élnek,és azon belül is főként a 36 ezer négyzetkilométeres
Salonga Nemzeti Parkban.

Az elmúlt két évtizedben létszámuk az orvvadászat eredményeként mintegy

negyedére (kb. tízezer egyedre) csökkent.

A nőstények körülbelül 9 éves korukban, amikor ivaréretté válnak, elhagyják

családjukat, és új csapatba költöznek: így elkerülik a vérfertőzést és növelik a faj
genetikai diverzitását.
 Megjelenése, életmódja
Nappal kisebb csoportokban járkálnak, és így gyűjtenek élelmet, de sötétedéskor megint
összegyűlnek, és az éjszakát a fák között épített fészkeikben töltik. Főként növényekkel
táplálkoznak, de kisebb gerinceseket, férgeket és rovarokat is esznek.

Súlyuk és magasságuk nem különbözik lényegesen a csimpázokétól,

de kecsesebb alkatuk miatt kisebbnek tűnnek. A csimpánzokhoz
hasonlóan sok hímből, sok nőstényből és kölyökből álló (akár
százfős), szétváló-egyesülő csoportokban élnek, azonban a
csimpánzoktól eltérően a bonobóknál a nőstények a dominánsok. A
hímek között a domináns nőstény fiai tartanak rendet.
Köszönöm a figyelmet!