Közgazdaságtan I.

Bóta Gábor
egyetemi docens
ELTE Gazdaságtudományi Kar
Pénzügy és Számvitel Tanszék
Fogyasztók, termelők és a piacok
hatékonysága
• Mit? Hogyan? Kinek a számára?
• Fogyasztói és termelői többlet
• fizetési hajlandóság (rezervációs ár)
• Az a maximális ár, amit egy adott vevő hajlandó kifizetni.
• Tulajdonképpen azt méri, hogy az adott vevő mennyire értékeli
a terméket.
• költségek (alternatíva)
• Azoknak a tényezőknek az összértéke, amelyekről az
eladónak le kell mondania, hogy előállítson egy terméket

2
• Bár egy-egy termék kereslete az emberek
hasznosságérzetét tükrözi, mégsem beszélhetünk az
egyes javak általános hasznosságáról, értékéről.
• Fogyasztói többlet
• Jószág teljes hasznossága és teljes piaci értéke (ára)
közötti különbség.
• Az összes termékegységért „csak” az utolsó
hasznosságának megfelelő árat kell fizetni.
• Termelői többlet
• A kínálati függvény és az ár kijelölte egyenes közötti
terület

3
• Az erőforrások elosztása hatékony, ha maximalizálja
a teljes többletet.
• Hatékony a piac, ha a mennyiség változtatása nem
növelné a teljes többletet.
• A termékeket azok a termelők állítják elő, akik a
legalacsonyabb költségek mellett képesek erre.
• Azok a vevők fogyasztják a termékeket, akik a
legnagyobb értéket tulajdonítják nekik.

4
P P

P1 P1
P2

D D
Q1 Q Q1 Q2 Q

5
P P

S S
P2

P1 P1

Q1 Q Q1 Q2 Q

6
• A piaci egyensúly értékelése
P

P1

D
Q1 Q

7
P

P1

D
Q2 Q1 Q3 Q

8
Piaci hatékonyság és piaci kudarc
• Bevezettük a jóléti közgazdaságtan alapvető
elemzési eszközeit.
• Fogyasztói és termelői többlet
• A kereslet és a kínálat erői az erőforrásokat
hatékonyan osztják el.
• Ha a piacon minden vevőt és minden eladót csak a saját
jóléte érdekel, egy láthatatlan kéz akkor is az egyensúly
felé tereli a viselkedésüket, ahol a vevők és eladók
teljes jóléte a lehető legnagyobb.
• Láthatatlan kéz
9
• A piacok hatékonyságának megállapításához
számos feltevéssel éltünk, ha ezek nem
érvényesülnek, akkor nem feltétlen hatékony a piaci
egyensúly.
• A verseny nem tökéletes
• Piaci kudarc
• Közjószágok
• Piaci erő
• Externáliák

10
• Tegyük fel, hogy csökken a számítógépek gyártási
költsége!
• Mi történik az árral, a mennyiséggel, a fogyasztói
többlettel és a termelői többlettel!
• Mi történik a helyettesítő és a kiegészítő termékek piacán
a termelői többlettel?

11
P S1
S2

P1
P2

D1

Q1 Q2 Q

12
• Helyettesítő termékek

P
S1
P1
P2
D1

D2

Q2 Q1 Q

13
• Kiegészítő termékek

P
S1
P2
P1
D2

D1

Q1 Q2 Q

14
Az adózás hatásai
• Ha az adót a vevőkre vetik ki, a keresleti görbe az
adóval megegyező mértékben lefelé toló­dik, ha az
eladókra vetik ki, a kínálati görbe ugyanennyivel
tolódik felfelé.
• Mindegyik esetben nő a vevők által fizetett és csökken
az eladók által kapott ár.
• A kínálat és a kereslet árrugalmassága határozza
meg, hogy hogyan oszlik meg az adóteher a
termelők és fogyasztók között.

15
• Az eladókra kivetett adó
P

S2
P1D S1
P0 Adó
P1S

D1
Q
Q1 Q0

16
• A vevőkre kivetett adó
P

S1
P2D
P0 Adó
P2S

D2D1
Q
Q2 Q0

17
• Adóteher-megoszlás
• Az árrugalmasságoktól függ

P P
S
P1D P1D
S
P0
Adó Adó
P0
P1S P1S
D
D
Q Q
Q1 Q0 Q1Q0

18
• Ha egy termék után 500$ adót kell fizetni, a vevők
által fizetett ár mennyivel változik?
• Általában 500$-nál kisebb mértékben nő az ár.
• Ha a kereslet tökéletesen árrugalmatlan, vagy a kínálat
tökéletesen árrugalmas, akkor pontosan 500$ a növekmény.
P P P
D
PD
S
PD S Adó
PD Adó S
P0 P0 P0=PS
Adó PS
PS D D
Q Q Q
Q0 Q0 Q0
19
• Hogyan érinti az adó a piac résztvevőit?
P

S
P1D
Adó
P0
P1S

D
Q1 Q0 Q

20
• Hogyan érinti az adó a piac résztvevőit?
P

P0

D
Q0 Q

21
• Hogyan érinti az adó a piac résztvevőit?
P

S
P1D

P0
P1S

D
Q1 Q0 Q
• Az adózás holtteher vesztesége
22
• A holtteher veszteség nagysága az
árrugalmasságoktól függ
P P
S

Adó
Adó

D D
Q Q

23
• A holtteher veszteség nagysága az
árrugalmasságoktól függ
P P

S S

Adó
Adó

D
Q Q

24
• Holtteher veszteség és az adó nagysága
• A holtteher veszteség nagyobb ütemben növekszik, mint
az adó
P

3T 2T T

Q
Q3 Q2 Q1
25
• Holtteher veszteség és az adó nagysága
• A holtteher veszteség nagyobb ütemben növekszik, mint
az adó

Holtteher
veszteség

Adó
mértéke

26
• Adóbevétel és az adó nagysága
P

PB
PD
S
PD
3T 2T T
PS D
PS
PS
Q
Q3 Q2 Q1

27
• Adóbevétel és az adó nagysága
• Laffer-görbe
Adóbevétel

Adó
mértéke

28
• Az adózás hatásai
• Az adó csökkenti az eladók és a vevők jólétét.
• Általában ez a csökkenés nagyobb mértékű, mint az
adóbevétel
• A teljes többlet csökkenése az adózás holtteher
vesztesége
• Az adó csökkenti a megvásárolt és az eladott mennyiséget a
maximális jólétet eredményező szint alá.
• A kereslet és a kínálat árrugalmassága határozza meg a
holtteher veszteséget. Minél nagyobb az árrugalmasság,
annál nagyobb a holtteher veszteség.

29
• Az adózás hatásai
• Az adó mértékének növelésénél nagyobb mértékben
növekszik a holtteher veszteség.
• Az adó mértékének növelése először növeli, aztán
csökkenti az adóbevételt, mert az adó hatására
zsugorodik a piac.

30
• Mi a véleménye az alábbi állításokról?
• Az olyan adó, ami nem okoz holtteher-veszteséget,
nem képes bevételt generálni a kormányzat számára.
• Az olyan adónak, ami nem hoz bevételt a kormányzat
számára, nem lehet holtteher-vesztesége.
• Az élelmiszerek iránti kereslet eléggé rugalmatlan,
vagyis az adóbevételek jelentősen növelhetők az
élelmiszerek megadóztatásával.

31
• Egy hotelszobát 100 dollárért lehet kiadni és egy
átlagos napon 1000 szobát adnak ki.
• 10 dolláros adót vetnek ki szobánként, ami az árat
108$-ra növeli, a mennyiséget 900-ra csökkenti.
• Mekkora az adóbevétel és holtteher-veszteség?
P • Adóbevétel
S
• 10$*900=9000$
108$ • Holtteher-veszteség
• 10$*100*0,5=500$
100$
98$

D
900 1000 Q 32
• Egy hotelszobát 100 dollárért lehet kiadni és egy
átlagos napon 1000 szobát adnak ki.
• A szobánkénti 10$ dolláros adót 20$-ra növelik, ami az
árat 116$-ra növeli, a mennyiséget 800-ra csökkenti.
• Mekkora az adóbevétel és holtteher-veszteség?
P • Adóbevétel
S
• 20$*800=16000$
116$ • Holtteher-veszteség
• 20$*200*0,5=2000$
100$
96$
• 20$/10$ = 2
D • 16000$/9000$ = 1,78
• 2000$/500$ = 4
800 1000 Q 33