JEAN AMÉRY:

AZ EMBER ÖNMAGÁÉ
Értekezés a meghívott halálról
 • 1912-ben Bécsben született Hans Mayer néven.
• Kettős kultúrából származik: apai részről felmenői polgárosodott zsidók
voltak, anyja szintén jómódú családból származott, zsidó és keresztény
ősöktől.
• Apja, öt éves korában, az első világháborúban halt meg.
• Az apa halála után anyjával a vidékre költöztek, ahol a fiú a
népiskolában katolikus szellemű nevelést kapott.
• Apai nagyapja, megpróbálta a gyermekben a zsidó identitástudatot
ébresztgetni.
ÉLETE
• A gyermek Améryben a hasadást tovább fokozta, hogy a keresztény és
zsidó kultúrkör váltakozva, évszakokhoz kötötten jelent meg az
életében.
• 1926-ban visszatért Bécsbe, és tanulmányokat kezdett irodalom és
filozófia szakon, amelyeket nem fejezett be.
• 1930-ban Leopold Langhammer irányításával kezdett dolgozni
könyvtárosként egy népszerű egyetemen.
• Améry tudásának, műveltségének alapjait a Leopoldstadti Népfőiskolán
szerezte meg és tette meg irodalmi pályafutásának első lépéseit.
• Az 1926 és 1938 közötti évek új életperspektívákat és művelődési lehetőségeket nyitottak meg
számára.
• A felvilágosodás eszméit valló, a tudomány eredményeit a mindennapi élet jobbítására felhasználni
kívánó alapelv volt rá hatással és fordította szembe a tősgyökeresség nevében vallott sötétség és
irracionalitás világával.
• Az országban zajló politikai események is hatással voltak szemléletének alakulására
• Az Anschluss idején, 1938- ban emigrált Belgiumba, ahol kampányolt, kétszer letartóztatták
és bezárták. A német invázió után bebörtönözték a dél-
franciaországi Gurs- koncentrációs táborban . Letartóztatták a Gestapo a1943. júliusa belga
ellenállásban végzett tevékenysége miatt. A breendonki erődben megkínozták , majd zsidó
származása miatt Auschwitz-Monowitzba deportálták.
• Ausztriába, szülőhazájába nem tért vissza, Belgiumban, Brüsszelben telepedett le, ahol
politikai és kulturális újságírói pályát kezdett, Jean Améry írói álnévvel,amelyet 1955-ben
hivatalosan is felvett.
• Írásait csak 1966-tól jelentette meg Németországban, a politikai áthangolódást jelző
Auschwitz per után.
• Egyik olvasókörútja során 1978–ban szülőhazájában, Ausztriában egy salzburgi hotelszobában
öngyilkosságot követett el.
 • A bűnözésen és a büntetésen túl - esszé a leküzdhetetlen
leküzdésére, 1995
• Az öregedésről, 1991
• Lefeu vagy bontás, 1996
MŰVEI • A kéz hordozása magán - Du öngyilkosság, 1999
• Charles Bovary, országos orvos, 1995
• The Castaways, 2010
 I. A MÉLYBE UGRÁS ELÖTT

• Művében az öngyilkosság szó helyett az önkéntes, meghívott halál kifejezéseket használja.

• Sokszor szorító kényszer hatására születik meg, mégis önként választott halálnemként fogja fel az író.
• Végig megjelenő latin szavak, kifejezések:
• Szuicídium = öngyilkosság
• Szuicidáns = maga az öngyilkos
• Szuicid = az az ember aki öngyilkosságot tervez
• Példákkal szemlélteti, hogy életrejtélyek feneketlen mélysége tárul elénk a mélybe ugrás elött.
• A mélybe ugrás előtti pillanat irrelevánssá tesz minden különbséget.
• Úgy gondolja, hogy csak az értheti meg őket aki maga is „belépett a sötétbe”.
• Eredményes terápia után más ember lesz belőlük.
 IDŐBELISÉG

• Jean Barois, Roger Martin du Gard regényének főhőse

• Létünk minden időszakának, pillanatának meg van a saját logikája, becsülete, az időbeli érés folyamata
egyszersmind haldoklási folyamat.
• A legfelfokozottabban és leigazibban a mélybe ugrás pillanatában éli meg az ember az érzelmeit.
• A halál témája újra és újra előkerül életünkben. Ahogy öregszünk úgy növekszik bennünk és szorongás vagy terror
formájában válik jelen.
• A halálba menekülés. A sehová való célba érés.
• A halálra várni passzív cselekvés. Ezzel szemben az önkéntes halál aktív.
• Nem lehet egyenlőség jelet rakni közéjük. A végeredmény habár ugyan az első szó kimondója nem.
 ÉLETLOGIKÁJA

• Aki a halált önként keresi, kitör az életlogikájából.

• Az életlogikája belénk van programozva. „Végtére is él kell”
• Az író viszont felteszi a kérdést: Kell-e élni, létezni?
• A szuicidáns a mélybe ugrás pillanatában kettétépi a térmeszet ezen előírását.
• Az önkéntes halál kereső pedig így felel: Nem! vagy Lehet, hogy kell, de én nem akarok.
• Akár sikerrel járnak, akár nem logikailag egy ellentmondásos helyzetbe kerülnek.
• Úgy gondolja, hogy a meghívott halálról való értekezés ott kezdődik ahol a pszichológia véget ér.
• Végtére is a fenyegetések csak azokat érintik aki már ott álnak a küszöb szélén, de ők már régen túl jutottak az
átlagvilág bölcseletén.
• Véleménye szerint a logika alapjairól írt viták egy megdönthetetlen tényre jutottak, hogy a a logikai kijelentések
üresek.
• Semmit nem mondanak a valóságról és semmivel nem is járulnak hozzá.
 HALÁL LOGIKÁJA

• A halál logikája:
• Szokványos értelemben nem logika.
• „Az ember a mélybe ugrás előtt mintegy fél lábbal még az élet logikájában, fél lábban azonban már a halál
logikaellenes logikájában áll.”
• Az életét vissza nyert ember sokszor szégyelli tettét, akárcsak betegségét tenné.
• A meghívott halál és a kereszténység:
• Az öngyilkosság bűn, Isten azonban végtelenül irgalmas és megbocsát. Ezzel vonja keblére a hívő a halált, ami
így szép és jó. Améry viszont úgy gondolja, hogy a korszellem amiben élünk úgy van megalkotva, hogy az
embereknek pusztán elenyésző száma rendelkezik ilyen mély hittel.
 HALÁL

• A könyv a rengeteg példájával, idézetével, kiszólásaival elsőre azt az érzést kelti az olvasóban, hogy más témára
tértűnk.
• Améry viszont ezt épp ellenkezően gondolja. „Mert nem ismerünk még egy olyan rejtélyt, amely jobban
nyomasztana, mint a halál, azon belül a meghívott halál, mely felfokozza és megsokszorozza a halál
kontradikcióját (ellentmondását) és abszurditását – a végtelenségig.”
• Akik a halált önként választották, abszurd tettükkel nemcsak szemléltették, hogy az élet nem a legfőbb javunk,
hanem feloldották a halál-kontradikciót.
• „Meghalok tehát vagyok. Vagy: Meghalok tehát az élet és minden létező ítélet érvényét veszti. Avagy még:
Meghalok tehát bolond módon legalább a mélybe ugrás pillanatában az voltam, ami nem lehettem, mert a
valóság megtagadta tőlem.”
• A szuicid többé-kevésbé tudatosan, kisebb vagy nagyobb belátással, nyugodt derűs vagy akár felindult, hisztérikus
érzelmi állapottal éli meg a mélységbe ugrás előtti helyzetet.
 AMÉRY GONDOLATA AZ ÖNGYILKOSSÁGRÓL

• „Aki a mélybe ugrik, az nem veszti el szükségszerűen az eszét, még csak nem is minden esetben
„zavart” vagy „zavarodott”. A halálra hajlás nem holmi betegség, amelyből ki kell gyógyítani
valakit, mint a kanyaróból.”
 KÉRDÉS

• Egyetértesz Jean Améry utolsó gondolatával a fejezetben?

• Miért?
 FORRÁSOK

• https://www.tabletmag.com/sections/arts-letters/articles/horrible-enlightening-life-jean-amery
• https://www.google.com/imgres?imgurl=https%3A%2F%2Fkazernedossin.memorial%2Fwp-content%2Fuploads
%2F2019%2F01%2F23.2.Photo-de-Hans-MAIER-Marbach-
c.jpg&tbnid=kYrur2SFeNhieM&vet=12ahUKEwjWqZzihfWCAxUrgv0HHd6KBWwQMyg0egUIARCkAQ..i&imgrefurl=https%3A%2F
%2Fkazernedossin.memorial%2Fbiografie%2Fhans-maier%2F%3Flang%3Den&docid=ApjxQBmnDn_lAM&w=2113&h=2880&q=jean
%20am%C3%A9ry&ved=2ahUKEwjWqZzihfWCAxUrgv0HHd6KBWwQMyg0egUIARCkAQ
• https://antikva.hu/muvelodestortenet/az-ember-onmagae-ertekezes-a-meghivott-halalrol
• https://www.szombat.org/kultura-muveszetek/holokauszt-emleknap-jean-amery-katasztrofazsidosaga
• https://hu.frwiki.wiki/wiki/Jean_Am%C3%A9ry#%C5%92uvres
• https://multesjovo.hu/wp-content/uploads/aitfiles/f/i/file_48_3.pdf
• Jean Améry Az ember önmagáé, Múlt és Jövő Kiadó, Budapest 2004
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET