Őszirózsás forradalom

Összeállította: Kis-Boda Ferenc

 A magyar reálbérek alakulása a háború előtti bérszinthez
1. Magyarország a háború végén viszonyítva
Előzmények: első világháború 1913 1915 1916 1917 1918

- nagy veszteségek Napszámosok 100% 63% 50% 51% 44%

- vereség  ellenzék  céljuk: hatalomra kerülés Gyári

100% 64% 56% 58% 54%
munkások
- kormányzat bukása
Tisztviselők 100% 58% 45% 37% 33%
- az ellenzék pártjai:
- Függetlenségi és 48-as Párt (Károlyi)
- Polgári Radikális Párt (Jászi Oszkár - Világ)
- Magyarországi Szociáldemokrata Párt (Garami Ernő, Kunfi Zsigmond - Népszava)
- nem akar lemondani a monarchiáról, ezért föderatív állammá alakítaná át  de már omladozóban van  okt.
folyamán: Ausztria, Csehszlovákia, Horvátország elszakadása
Az abszolutizmus, az osztályuralom és a nemzetiségi elnyomás átkos politikája végveszélybe sodorta
Magyarországot. […] a Magyar Nemzeti Tanács a következő pontokban foglalja össze ama legsürgősebb
feladatokat, amelyek nélkül el sem tudja képzelni az ország megmentését […]:
3. Az immár teljesen reménytelen háborúnak azonnal véget kell vetni […].
5. A népek önrendelkező jogát késedelem nélkül biztosítani kell országunk nem magyar ajkú népei számára a
wilsoni elvek értelmében, attól a reménytől áthatva, hogy Magyarország területi integritását ezek az elvek
nemcsak nem veszélyeztetik, de biztosabb alapokra helyezik. […]
6. Biztosítani kell az egyesülési és gyülekezési szabadságot. […]
9. Nagyszabású, a népet földhöz juttató birtok- és szociálpolitikai reformokkal a dolgozó népnek, különösen
pedig a hazatérő katonáinknak életsorsát hatékonyan javítani kell.(A Magyar Nemzeti Tanács kiáltványa;
1918. október 26.)
- Wekerle Sándor lemondott  de nem nevezik ki Károlyit, így nincs új kormányzat  a nép próbálja
miniszterelnökké tenni (bíznak antant kapcsolataiban)
- okt.28.: általános sztrájk, lánchidi csata, így próbálják késztetni József főherceget Károlyi kinevezésére
- okt.29.: a rendőrség csatlakozott a Nemzeti Tanácshoz
Polgári demokratikus forradalom
- okt.30.: a hazajött katonaszökevények, katonák fegyvert szereznek, elfoglalják a postát, a telefonvonalakat, a
katonai raktárakat (fegyveres harc nélkül), a hatalom nem képes ellenállásra
- jelképe: az őszirózsa, ami éppen most virágzik, ezt tűzik a k.u.k. sapkarózsa helyére
- okt.31.: Károlyit kinevezik miniszterelnöknek, kormánya: koalíciós (Nemzeti Tanácsból), de a Károlyi párt a
döntő benne
- sokféle társadalmi erő a széthúzást erősíti (pl. Prohászka Ottokár szerepe)
- megbékélést, együttműködést hangoztatják, ki tudja- e elégíteni mindenkinek az igényét?
Általában békés forradalom, de Tiszát meggyilkolják és jelentkeznek magyarellenes fellépések is
 Károlyi kormányzata:
1. alkotmányosság megteremtése
- cél: általános, egyenlő, titkos választójog alapján létrejövő alkotmányozó nemzetgyűlés, addig ideiglenes
parlament (NT, Katonatanács, Munkástanács)
2. hadsereg: a kormány leszereli a frontról érkezőket (nagy hiba), nincs katonai erő

Mi ebből a háborúból azt a tanulságot

merítettük, hogy csak egy örök igazság van: a
felebaráti szeretet igazsága, a népek egymás
közötti szeretetének igazsága. […] Ez az új
győzelmes élet a pacifizmus jegyében születik
meg. Nem kell hadsereg soha többé! Soha
többé katonát nem akarok látni! Fegyvert
többé szolgálaton kívül nem viselünk, se
tisztek, se legénység!(Linder Béla
hadügyminiszter beszédéből; 1918. november 2.)
A frontról visszatérő katonaság leszerelése oly nagy méreteket öltött, hogy november végéig majdnem
700 000, december közepéig már 1 200 000 katona szerelt le. […] Azt hisszük, hogy nem volt még a
világtörténelemben hadügyminiszter, aki maga züllesztette szét hadseregét, a pacifizmus diadalának
ürügye és ábrándképe címén […]. Ez a kijelentés a magyar hadügyminisztertől abban a pillanatban
hangzott el, amikor az utódállamok kétségbeesett erőfeszítéseket tettek, hogy hazánk ellen minél
gyorsabban, minél több katonaságot állíthassanak sorompóba.(Szárazajtai Incze Kálmán: Háborúk a nagy
háború után – a béke háborúi, Franklin Társulat, Budapest, 1938, 14.)

Ha a [...] párizsi békekonferencia a wilsoni elvek, a népek önrendelkezési joga és a megegyezéses béke ellen
döntene, akkor mi végszükség esetében még fegyverrel is felszabadítjuk az országot. […] Ha olyan békét
akarnának velünk aláíratni, amely Magyarország feldarabolását jelenti, akkor én azt mondom nektek, katonák,
hogy én ezt a békét nem fogom soha aláírni.(Károlyi Mihály beszéde a székely hadosztály előtt; 1919. március 2.)
3. külpolitikai helyzet
- kormányzat célja: olyan béke, amely megőrzi nagy Magyarországot, de ezt nem támogatja az antant
- a szomszédok kész helyzet elé akarják állítani Párizst (önálló támadásokat kezdeményeznek)
- két alternatíva áll az ország előtt
a) antant orientáció (Károlyiék)
b) Szovjet- Oroszország (kommunista)
Károlyiék ebbe az irányba próbáltak nyitni, de nem sikerült, ezért a kommunisták felé lökik az országot
- nincs eredménye az antantbarát lépéseknek: "nekünk egy elvünk van: Wilson, Wilson és harmadszor is
Wilson."
- az antant azonban a szomszéd államokat támogatta és elnézi az önkényes területfoglalásokat (nov.3.)
1.nov.5.  a szerb hadsereg támadása  Szerémség, Bácska, Bánát
2.nov.8.  cseh támadások Nagyszombat, Trencsén térségében  felvidéki területek elfoglalása
A kormány reagálása:
- tovább tart a hadsereg leszerelése
- fegyverszüneti tárgyalásokat kezdeményez az antanttal (Károlyi Belgrádban Franchet d'Esperey- vel)
- nov.7. Belgrádban egyoldalú fegyverszüneti egyezmény:
1.a hadsereget le kell szerelni
2.katonai konvenció: demarkációs vonalat: ideiglenes elhatároló vonalat jelöl ki Magyarország déli határa
mentén (Maros- Szabadka- Pécs- Szigetvár), ettől délre fekvő területek kiürítése (románok és szerbek)
- északon a fegyverszünet nem jelölt ki ilyen demarkációs vonalat, de a csehszlovákok önállósították magukat
(nov.8.)  semmibe vették a szerződést, a magyar kormányzat is lépést tett (Linder Béla  Bartha Albert
(hadügyminiszter)), cél: új magyar hadsereg felállítása (kb.300 ezer fős)
- románok lépése: Gyulafehérváron erdélyi románok nemzeti gyűlése, cél: a meglévő Romániához csatolni
Erdélyt és a Partiumot  Nagy- Románia, az egyesülést azt itt élő románok mondták ki
- dec.2.: gyakorlati megvalósítása: Marosvásárhely, Brassó elfoglalása, de előrenyomulás máshol is, januárra
túllépnek a demarkációs vonalakon is
- Erdély mellett a csehek a Felvidéket is elfoglalták
- Újkori népvándorlás Magyarország rovására, az antant külpolitikailag lehetetlen helyzetbe hozta Károlyi
kormányát
- nem tud sikereket elérni, megkezdődik a balratolódás
Belső intézkedések
1.Államreform: IV. Károly nov.13-án lemond, ezzel nincs akadálya a köztársaság kikiáltásának  1918
nov.16. Magyarország Népköztársaság (független, önálló)
2.demokratikus reformok
- választójogi reformok  általános, titkos, egyenlő (21 éves férfi, 24 éves nő, ha tud írni, olvasni)
- idő azonban nincs az alkotmányozó nemzetgyűlés megválasztására
- polgári szabadságjogok: sajtó, gyülekezési
3.földkérdés: 1919-ben szabályozták: "földmívelő nép földhöz juttatása"
- földesúri birtok felső határa: 500 hold, a többit kisajátítják kártalanítás ellenében (?), cél: 5- 20 holdas
családi birtokok létrehozása, igényjogosultak: birtoktalanok, hadirokkantak, földmunkások
- megvalósítás elmarad  Kápolnán is a rosszabb minőségű földeket osztja ki Károlyi
4.szociális intézkedések: 8 óra munka, átmeneti segélyek, munkabérek növelése
A kormányzat válsága
- területi veszteségek, külpolitikailag ellehetetlenül
- gazdasági nehézségek  termelésben fontos területek elveszítése + antant blokád  hiányok +
munkanélküliség  polgári termelés nehezen indult be
- a társadalom már nem egyértelműen támogatja a kormányzatot, az erők polarizálódnak
- jobboldal: hivatásos katonatisztek, tőrdöfés = amíg ők harcoltak, addig a kormányzat eladta az országot,
hagyta, hogy a magyarokat elűzzék ősi földjeikről, a csőcselék kerekedett felül (MOVE (Gömbös), ÉME)
- MOVE, ÉME elszigetelt, a kormány betiltja működésüket
- baloldal: nov.24.: KMP megalakulása (Kun Béla), az Szovjet-Oroszországból hazaérkeztek hozzák létre
- újságjuk a Vörös Újság, ebben terjesztik nézeteiket
- ígéret, ha ők jutnak hatalomra, minden jóra fordul
- a kormány nem szereli le őket fegyveres úton (Németországban ez történt), pedig tüntetéseiken több
rendőrt is lelőttek
- főként a városokban tudtak erős kommunista propagandát folytatni
A parasztság is távolodik a kormánytól - földfoglalások, fosztogatások
A válság megoldására tett kísérletek: kormányátalakítás
- Károlyi lemond 1919 jan.11.  jelképes tisztségbe kerül: ő lesz a köztársasági elnök
- új kormányfő: Berinkey Dénes  itt már a szocdemek vannak többségben
- intézkedések: céljuk az ellenzék leszerelése
- 1919/népköztársaság államforma védelme (10- 15 év)  ui. erősödnek a kommunista fellépések, pl.
támadást indítottak a Népszava szerkesztősége ellen is, rendőrök is meghalnak
- február:
- nagy kommunista letartóztatások  gyűjtőfogházban létrehozzák a pártirodát (nem sikeres a megfékezésük) -
Vörös Újság betiltása
- nem működik a MOVE, ÉME - Székesfehérvári megyegyűlés (Prohászka + kormányellenes grófok) 
megtagadják a kormány rendeleteinek végrehajtását
- munkanélküli tüntetések  követelik a nagyipar és a bányák államosítását
- mindezek ellen nem sikeres a fellépés, mivel a hadsereg gyenge, ezért ez nem fegyveres fellépés  a
demokráciát is sértené
Külpolitikai helyzet:
Vix-jegyzék: 1919. márc.20  új román demarkációs vonal (Vásárosnamény- Debrecen- Szeged)
- Károlyi javaslata: Berinkey koalíciós kormánya mondjon le  helyette szocdem kormány alakuljon
(Kunfi Zsigmondnak)
- mert - sokan támogatják a szocdemeket - vannak orosz kapcsolataik
- ő, mint köztársasági elnök a helyén marad, így kommunisták nem kerülhetnek hatalomra
 - de a szocdem baloldal Böhm Vilmossal dönt a KMP-vel való egyesülésről márc.21-én
- cél: közös kormányzat kiépítése a kommunistákkal (a papírokat a gyűjtőfogházban írták alá)
- új párt neve: Mo- i Szocialista Párt, Károlyit lemondatták (saját aláírásával!)
- az új pártból: Forradalmi Kormányzótanács jön létre, benne népbiztosok, elnöke: Garbai Sándor,
külügyi népbiztosok: Kun Béla  kapcsolata van Szovjet-Oroszországgal, ez az egyetlen erő, amely
szemben áll az antanttal
Tanácsköztársaság
- feladatai:
- proletárdiktatúra (márc.21. = Tanácsköztársaság)
- proletárhadsereg
- szövetség Szovjet-Oroszországgal  egyetlen lehetőség az ellenállásra, még ez is jobb, mint a Vix-
jegyzék elfogadása
- Intézkedése: nagy bürokrácia kiépülése!
- Vörös Őrség (rendőrség helyébe)
- terrorkülönítmények (Lenin- fiúk)
- forradalmi törvényszék: bíráskodási feladat
- államosítások (20 munkásnál nagyobb üzemek, bányák, bankok)
- földbirtokok helyén  szövetkezetek  nincs földosztás a parasztságnak
- lakásrekvirálások
- burzsoák figyelése
Támadás a proletárdiktatúra ellen:
a) Belső: oka sok probléma megoldatlan + fokozódó terror - csökkenő termelés - ellátás nem megoldott -
vidéken rekvirálások - erőszakos sorozások
- ellenforradalmi erők szervezkednek  a kommunista uralommegszüntetése
1.bécsi emigráció: ABC - Bethlen István
2.ellenkormány (Arad  Szeged) Károlyi Gyula, hadügyminisztere Horthy Miklós
3.kommunistaellenes megmozdulások  Duna melléki lázadások  ludovikások (tisztiiskolások)
- ellenük vörös terror (Korvin Ottó, Szamuely Tibor), halálvonat kb. 150 embert végeztek ki
- szociális intézkedések
- segélyek
- béremelések (eleve magasak)- munkateljesítmény azonban alacsony
- sokan beállnak a VH- be
- kultúrpolitika - egyházüldözés (ateizmus)  templomokból mozi!
- kommunizmus tervezete: gyerekek 1 évesen állami menhelyre kerülnének
Az ellenforradalmi csoport neve Mit érdemes tudni róluk?
A korábbi elit tagjaiból gróf Bethlen István vezetésével Bécsben szerveződő
Antibolsevista Comité (ABC)
kommünellenes csoport.

Gróf Károlyi Gyula május 5-én Aradon ellenkormányt alakított, amely később
Aradi–szegedi ellenkormány
Szegedre tette át a székhelyét. A kormány hadügyminisztere Horthy Miklós lett.

Horthy vezetésével szerveződő katonai erő, amely 1919 augusztusában

Nemzeti Hadsereg
önállósította magát a szegedi kormánytól.

Az első világháborús katonák szervezete, melyet 1919 januárjától Gömbös

Gyula vezérkari százados vezetett. A Károlyi-időszakban a kormány
MOVE (Magyar Országos Véderő
pacifizmusát kifogásolták, a Tanácsköztársaság idején Gömbös Bécsbe távozott.
Egylet)
Sokan a déli demarkációs vonal mögé menekültek, köreikből szerveződött a
Horthy Miklós vezette Nemzeti Hadsereg.

Elsősorban fővárosi szervezet, melynek tagjai az ország minden gondjáért a

ÉME (Ébredő Magyarok zsidókat okolták. Más kérdésekben azonban nem volt körükben egyetértés, így
Egyesülete) nem alakultak párttá. Tüntetéseket szerveztek, plakátokat és újságot adtak ki, és
antiszemita uszításukkal jelentősen befolyásolták a fővárosi közhangulatot.
b)külső: 1919 márc.24.: Kun Béla elutasította a Vix-jegyzéket
- a proletárdiktatúra kiépülése miatt az antant megfigyelőt küldött Magyarországra
1. Smuts
- nincs jelentősebb eredmény, csak ígéretek
- gazdasági blokád megszüntetése
- a demarkációs vonal nem jelenti a végleges határokat
2. Franchet d'Esperay előkészíti Magyarország megtámadását (román (IV. 16.), szerb, csehszlovák (IV.28.), ezek
találkoztak a támadás után)
- a VH ellentámadást indít: északi hadjárat (máj.- jún.), vezető: Stromfeld Aurél (vezérkari ezredes), Böhm
Vilmos a főparancsnok  jelentős területeket foglalnak vissza a Felvidékből, itt alakul meg a Szlovák
Tanácsköztársaság (világforradalom terjesztése)
- Szovjet-Oroszország segítsége: cél: a két VH találkozása után összevont támadás, de az orosz VH is le van
kötve  nincs lehetőség külföldi segítségre
- Antant reakciója az északi hadjáratra: Clemenceau jegyzéke - ha a VH visszavonják az elfoglalt területekről,
a románok is kiürítik a Tiszántúlt és meghívják képviselőiket a békekonferenciára
- időnyerés céljából feladják az északi területeket, azonban a románok nem ürítik ki
- a csalódás miatt a VH sorai bomlásnak indulnak + támadó kudarc a románok ellen  összeomlás
- júl.30.: a románok átkelnek a Tiszán  nyitott az út Bp. felé
- aug.1.: a kormányzótanács lemond és vezetőik elmenekülnek Bécsbe
Vége