30-as évek Magyarországa

Összeállította: Kis-Boda Ferenc

Válság és következményei
1.) Gazdasági válság: Magyarországot is elérte (1931) kb. 1934-ig elhúzódott
a.) termelési válság főként a mezőgazdaságban jelentkezett  agrárválság (árcsökkenés,
agrárolló kb. 50-70%kal estek vissza  a termelés drágul, eladhatatlan; a termelés
színvonalán nem tudtak változtatni nincs export
- a térség mindegyik államát érintette; cél: agrárblokk, de nincs eredménye
- azonos helyzetű országok, de nincsenek politikai kapcsolatai
- ipar: kevésbé rázta meg
- nehéz helyzetű ágazatok, nehézipar - a termelés kb. 50%-kal esett vissza, sok
munkást foglalkoztatott
- legkevésbé a könnyűipart érintette (textil)
b.) hitelválság/pénzügyi v. - nincs hitel, nincs tőkebehozatal
- elveszítette arany/devizatartalékait, a pengő aranyfedezete visszaesett 
államcsőd elhárítása  1931 bankzárlat
- korlátozták a kivehető betétek nagyságát
- arany, devizakészletek zárolása
- pénzügyi körök bizalmatlansága
2.) Hatása a társadalomra  romló életviszonyok
- legkevésbé a nagybirtokosok, nagypolgári rétegeket érintette/továbbra is magas
életszínvonal
- parasztság:
- kis birtokok + óriási adósságok
- bérlők + bérleti díjak
 nem tudnak fizetni; birtokaikat elárverezik (7000)
 bizonytalan megélhetés, munkanélküliség, a nagybirtok sem tudja őket felszippantani
- agrárproletárok: növekvő munkanélküliség (a nagybirtok is visszafogja a termelést)
- legjobb helyzetben a cselédség (állandó munka, ellátás)
 1927 1928 1929 1930 1931 1932 1933 1934
A mezőgazdasági termékek A búza
elértéktelenedése a válság ára 32 30 24 20 13 13 11 10
idején mázsá pengő pengő pengő pengő pengő pengő pengő pengő
nként

Külföldi
Év Import Export Adósságszolgálat
tőke
1928 1211,4 826,0 443 182
1929 1063,7 1038,5 195 201
1930 823,4 911,7 185 234
1931 539,4 570,4 181 266
1932 328,5 344,5 0 0
1933 312,6 391,3 0 0

A magyar külkereskedelem árubehozatalának és -kivitelének értéke, valamint a külföldről érkező hitelek nagysága,
illetve az ezek törlesztésére és a háborús jóvátétel fizetésére fordított összegek (millió pengő)
 Termésátlagok Európában az 1930-as évek elején (mázsa/hektár)

Ország Búza Burgonya Kukorica Cukorrépa

Ausztria 15,5 130,3 20,6 242,5
Belgium 24,3 214,1 — 312,5
Bulgária 12,6 58,4 13,4 176,5
Csehszlovákia 16,1 132,4 18,8 280,2
Dánia 27,6 157,3 — 301,2
Franciaország 14,1 108,0 16,2 290,5
Jugoszlávia 10,1 53,9 15,0 151,8
Magyarország 12,3 56,9 15,9 192,1
Németország 20,9 163,2 — 296,4
Svájc 19,8 142,8 30,4 364,0
- munkások: gyárak részleges vagy teljes bezárása (kb. 35%-kal nőtt a munkanélküliség)
- kisiparosok, kiskereskedők: megrendelőik, vásárlóik fizetésképtelenek, sokszor
öngyilkosságok
- fiatal értelmiség: nincs állás  kormányzati politikát hibáztatja, radikalizálódnak a jobb
ill. baloldaldal felé
 a tömegek aktivizálódnak a politikában
Elégedetlenség
1.) MSZDP  sztrájkokat ( B-P paktum), tüntetéseket szervezett (Salgótarján, Bp.)
-1930-ban több is; kormány elleni hangok, de a parasztságot nem tudja megnyerni
vezető: Garami Ernő
2.) Független Kisgazdapárt 1930 december
- a parasztság körében neki van a legnagyobb népszerűsége
- programja:
- (általános) és titkos választójog
- földreform
vezetői: Nagy Ferenc, Tildy Zoltán
3.) Támadás a kormánypárt jobboldaláról is  erős, diktatórikus fordulat
4.) radikális párt - kaszáskeresztesek, nemzetiszocialisták
Garami Ernő Nagy Ferenc Tildy Zoltán
Támadás a kormány ellen
- Bethlen lépései: rendeleti úton kormányoz, 33-as bizottságot hoz létre, de nincs változás
- igazi eredményeket csak a felvevőpiac kibővítésével lehetne elérni (születnek
kereskedelmi egyezmények (Olaszország, Ausztria, Németország), de ez nem megoldás,
mivel kölcsönöket nem adnak)
- adóemelések, fizetések csökkentése; közalkalmazottak elbocsátása
 1931 aug. Bethlen lemondása (átmenetinek gondolta)
Károlyi Gyula kormánya
- "söröző arisztokrata" a volt ellenforradalmi kormány miniszterelnöke
- feladata: a válság felszámolása; de nem tudta megoldani  rövid életű kormányzás
(1931-32)
I. elégedetlenség
a.) baloldali radikális mozgalmak  ezekkel szemben lépett fel akár erőszakos úton is!
- céljuk: a 2. TK kiépítése  megélénkülő kommunista szervezkedések  szemben a
szélsőjobbal
- proletárdiktatúra
-50%-os béremelések
b.) szélsőjobb
- kaszáskeresztes mozgalom
II. ürügy
- a biatorbágyi merénylet 1931 (Matuska Szilveszter)
- köv.: statárium, gyülekezési jog korlátozása
- Sallai Imre; Fürst Sándor  1932-ben a nemzetközi tiltakozások ellenére is kivégezték
őket
- támadások érik az MSZDP-t is  letartóztatások; pl. ideiglenesen a Népszavát is
betiltották
biatorbágyi merénylet
helyszíne
és a merénylő 1931 IX.

A balesetben 22 ember
halt meg és további 17
megsérült.
Összeesküvés elmélet:

 Az I. osztályú utasok jegyeit egyes vélemények szerint nem adták ki a vonatra.

 A titokzatos kommunista levél elhelyezése a helyszínen.
 A kétméteres pokolgépet egyedül hogyan vitte a helyszínre és töltötte meg
ekrazittal Matuska?
 Matuska enyhe bécsi ítélete és elmebetegként való kezelése, noha nem volt az.
 A kommunisták ellen azonnal meginduló országos hajtóvadászat előre kidolgozott
forgatókönyv szerinti lefolytatása.
III. Az Egységes Párt több mint a fele nem ért egyet a kormányzatával, ezért 1932 aug. a
kormánypárt megvonta bizalmát Károlyitól  Bethlen megpróbált visszatérni
- Olyan személy kerül a kormányzat élére, akinek a feladata bármi áron és eszközzel, de
kivezeti a rendszert a válságból
Gömbös Gyula kormányzata (1932-36)
(Gömbölini  hatalomvágyó katonapolitikus)
1.) Pályája: MOVE elnöke, Bécsben az ABC tagja, a szegedi ellenkormány államtitkára, ez
utóbbi keretében segítette Horthy-t legbizalmasabb embereként a Nemzeti Hadsereg
megszervezésében
2.) Tagja az Egységes Pártnak; körülötte alakul ki egy fajvédő csoport ( zsidók, baloldal,
legitimisták)
3.) 2. királypuccs: irreguláris erőket gyűjt maga köré (egyetemi bajtársi egyesületeket pl.) és
megnyeri a budaörsi csatát
4.) Bethleni konszolidáció konzervativizmusa nem tűri a jobboldali szélsőségeket  Gömbös
kiszorul a hatalomból; 1923-ban kilép az Egységes Pártból
- új ellenzéki párt születik Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt (fajvédő)
- a kormánypárt jobboldali ellenzéke volt
- felvette a kapcsolatot a magyarországi szélsőjobboldali csoportokkal
- de felismeri, hogy ellenzéki erőként nem tud hatalomra kerülni; 1928-ban a pártot
feloszlatva visszatért a kormánypártba
- pozíciói:
- 1929-től honvédelmi miniszter
- Horthy vitézzé avatta (Jákfai vitéz G. GY.)
- szolgálaton kívüli tábornok
- főként a honvédség fejlesztésén fáradozott (revízió), de miniszterelnök akart lenni
5.) Válság  erős ember kell a kormányzat élére; Horthy őt választotta
- nincs rendszerváltás, de van eltolódás
- nyitás a jobboldal felé
- modernizáció
- autokratizmus - tekintélyelvűség
- újdonság: hatalomra kerülve rádióbeszédben mutatkozott be
- jelszava: nemzeti egység, mindenki őt kövesse (= olasz korporációs rendszer kiépítése)
Politikánk célja a magyar nemzet megerősítése, felvirágoztatása,
a nemzet minden tagja részére az elérhető legnagyobb erkölcsi és
anyagi jólét biztosítása.
Mivel ez a cél csakis szilárd alapokon nyugvó, határozott
célkitűzésekkel dolgozó s erőteljes alkotmányos központi akarat
által irányított független nemzeti állam keretén belül valósítható
meg, politikánk közvetlen feladatául az öncélú nemzeti állam
kiépítését tekintjük. […] Minden békés eszközzel arra törekszünk,
hogy a békeszerződés a jog és az igazság szellemében revízió alá
vétessék. Súlyt helyezünk a kisebbségi jogok teljes
érvényesítésére és nem zárkózunk el a dunai államok
együttműködése elől. […] Olyan országgyűlést akarunk, amely a
nemzeti közvélemény hű tükrözője és emellett az ország minden
rétegének képviselője. […] Szükségesnek tartjuk a választójog
reformját a titkosság elvének érvényesítése alapján, de a nagy
nemzeti érdekek legmesszebbmenőbb megóvásával. […] A pengő
értékállóságát minden eszközzel biztosítani kívánjuk. […]
Közgazdaságunkat a magántulajdon elvén és a kapitalista
termelés formái között akarjuk fenntartani. Utóbbinak a nemzet
egyetemére káros kinövéseit erős kézzel igyekezünk lenyesni.(A
Gömbös-kormány Nemzeti Munkatervéből; 1932)
- programja: 95 pontos nemzeti munkaterv = "álmoskönyv"
- ebben a társ. minden rétegének ígéretet tett, mindenki azt olvasta ki, ami éppen
segített volna rajta  tömegek hangulatán mindenesetre javította, így a kormány iránt
bizalmat teremtett
- célja: a hatalom központosítása a parlamentáris viszonyok korlátozásával, de nem
törekedett vezéri szerepre ( Horthy)
- bázisa: hivatalnokok, tisztikar, értelmiség
Belpolitika
- nincsenek látványos eredmények!
- statárium megszüntetése  növelte presztízsét
- a kormánypárt megtisztítása Bethlen híveitől
(helyükre a kormányba a szegedi gondolkodásúak
kerülnek)
- új nevet kap az EP  Nemzeti Egység Pártja (ezzel
is az új programot hangsúlyozzák)
- gazdaság: protekcionista gazdaságpolitika = kivitel
támogatása
- lépések a korporatív rendszer kiépítéséhez  pl.
minimális munkabér megállapítása
Külpolitika
- aktív diplomáciai tevékenység
- külföldi kölcsönökért
- felvevőpiacért
- revíziós törekvésekért
1.) 1932 - Lausanne = jóvátétel eltörlése
2.) kereskedelmi szerződések: Ausztria; Olaszország; legjelentősebb 1933-tól a németekkel
kötött
-1934-től létezik a Szovjetunióval is
- klíring rendszert alkalmazzák  németek nagy adóssága lesz a vége (támogatja ezzel
Mo. a német újrafegyverkezést)
- revíziós tárgyalások is - Hitler nem támogatott minden igényt, csak a Felvidékit
- a német befolyás viszont növekszik az országban
3.) 1934 - közeledés Olaszország felé = római jegyzőkönyv
- ebben olasz-osztrák-magyar együttműködés, de nem jelenti a németek elfelejtését
Jobbratolódás a belpolitikában
- előtte: mérsékelt konjunktúra, életszínvonal nő, sikeres külpolitika
1.) NEP - Nemzeti Egység Pártja (ez az első modern nem választási párt  vannak helyi
irodák, alapszervezetek, politikusokat megfizetik  hagyományos párt csak választási) 
igazodik a kormányprogramhoz
2.) választások = Horthy Bethlen tudta nélkül feloszlatta a képviselőházat (jogkörében 1933-
tól elnapoltathatja, feloszlathatja)  Bethlen ekkor hagyta el a pártot (1935)
- a választáson  csalás, erőszak (még nyílt választások vidéken)
Köv.: konzervatívok bukása
- titkos paktum a Független Kisgazdapárttal (Eckhardt Tibor), de mégis fellépnek
ellenük erőszakkal (ennek ellenére bekerülnek a parlamentbe)
- NEP 70%-os fölénnyel nyer
- a gömbös-fiókák közül sokan először jutottak mandátumhoz  szilárd támasz
- diktatúrát azonban nem épít ki, nincs egypártrendszer, nem fogja össze a munkás és
parasztrétegeket
3.) kormányzat átszervezése  nem Bethlen hívei kerülnek a posztokra
- az új miniszterek Gömbös elvbarátai = jobbratolódás
- személycserék a hadseregben is
Ellenzék
a.) Horthy hatalmát is veszélyeztette volna + konzervatívok (nagytőkés, nagybirtokos)
b.) mérsékelt centrum: Bethlen köre
- jelszavuk az alkotmány védelme, megakadályozni a diktatúra kiépülését, fenntartani
az ellenforradalmi rendszert
- politikai + gazdasági súlyukat veszélyeztette volna Gömbös  korporáció
c.) demokratikus baloldal: kisgazdák, szocdemek  titkos választójog miatt
d.) keresztények is ellenzékbe vonulnak
Gömbös bukása
- lemondás nincs  1936-ban Olaszország bukása Abesszínia miatt, Magyarország már
nem tud egyensúlyozni Németország és Olaszország között
- Olaszország nem tud segíteni a revízióban
- Németország mellett kellene elkötelezni magunkat
Nem váltja le Horthy, mivel már tudomására jutott Gömbös halálos betegsége. 1936 halál.
Vége