Darányi Kálmán

1936-38

Összeállította: Kis-Boda Ferenc

- mérsékelt politika (Gömbös-kormány tagja volt)
- feladata: a további jobbratolódás megakadályozása;
?visszatérés a bethleni konzervativizmushoz vagy a gömbösi politika folytatása?
- cél: titkos választójog + kormányzónak nagyobb jogkör (1937-ben felszólalási jog, utód
kijelölése)
- eltávolodás jellemzi Gömbös politikájától, de nincs éles szakítás
- szélsőséges irányzatok megfékezése (MOVE + Szálasi pártja =Nemzeti Akarat)
- német külpolitika ellensúlyozása  közeledés Anglia, Franciaország felé, de ők a
megbékéltetési politika miatt nem jelentenek támaszt
- megváltozott politika  bár a németek csak korlátozott revízióval szolgálhatnak -
hozzájuk kell igazodni (egyetlen esély, Olaszország is No. mögött)
1938 Szent István év  felfokozott revíziós törekvések
köv.:
- jobbratolódás
- végleges a németekkel való együttműködés (feltétele közeledés Románia és
Jugoszlávia felé)
- engedmények a szélsőjobb felé  konzervatív, liberális körök
Fegyverkezési program - 1938. 03. 05. Győr
- 1 milliárd pengős fegyverkezési program a hadsereg korszerűtlenségének enyhítése. Nagy
színvonalat így sem tudtak elérni. (hozzá zsidótőke)
Szélsőjobb
- szélsőjobb megerősödése - a válság következtében megerősödtek a nemzetiszocialista
törekvések  főként a náci mintát vették át
- 1935 - Szálasi Ferenc (egykori százados) Nemzet Akaratának Pártja (tagjai a nyilasok)
- nincs teljes egység, de egyre többen támogatják
- átveszi a náci propagandamódszereket
- sokan kiábrándultak a kormányzatok ígéreteiből
- erősödése miatt többször betiltották, mindig más néven alakult új párttá (Szálasi 1938-40
között börtönben)
- világnézetük középpontjában: antiszemitizmus, hungarizmus (magyar felsőbbrendűség)
- Szálasi börtönévei alatt  Hubay Kálmán vezetésével Nyilaskeresztes Párt  Darányi
ígérete = bekerülhetnek a képviselőházba
Kormányfő A nyilasokkal szembeni intézkedések
Gr. Károlyi Gyula
Betiltották a pártegyenruhák használatát és a rohamosztagokat.
(1931–1932)

Betiltották a horogkereszt használatát. A nyilasokat hazaárulónak bélyegezték, uszító nézeteikért

Gömbös Gyula
bíróság elé állították őket, politikai gyűléseikre nem kaptak engedélyt. Az 1935. évi
(1932–1936)
országgyűlési választáson az államapparátus akadályozta az ellenzéket.

Megállapodást ajánlott Szálasinak, néhány parlamenti mandátumért cserébe a nyilasok

Darányi Kálmán
mérséklődését várta. Az állam megdöntésére szervezkedőket bíróság elé állították, és pártjukat
(1936–1938)
betiltották.

Az állami alkalmazottaknak és katonáknak megtiltották a nyilaskeresztes pártok

Imrédy Béla rendezvényeinek látogatását és a párttagságot. A nyilas politikusokat (köztük Szálasit is)
(1938–1939) bebörtönözték, internálták. Újságjaikat és pártjaikat betiltották. A nyilasok programjának egyes
követeléseit a kormány megvalósította (zsidóellenes törvények és szociális juttatások).

Teleki minden korábban ismert módon fellépett a nyilasok ellen. Feloszlatta pártjukat,
lefoglaltatta a párt vagyonát, betiltották újságjukat és rendezvényeiket, lejárató kampányt
Gr. Teleki Pál
indítottak ellenük, politikusaikat és agitátoraikat bebörtönözték. A képviselővé választott
(1939–1941)
nyilasok parlamenti mandátumát elvette a kormánytöbbség. Látványos pereket rendeztek a
nyilas politikusok és párttagok ellen.
- 1938. 03. 13. - Anschluss  németbarát körök további erősödése
- köv.: Horthy lépésének  1938 májusában Darányi lemond
- első zsidótörvény javaslat, de elfogadása még nem
- a szélsőjobboldallal szemben formálódó erők:  népfront  szélsőjobb (fasizmussal)
szemben
- 1937. 03. 15. Márciusi Front
- 1939-ben népi írók kiszállnak  Veres Péter, Erdei Ferenc  Nemzeti Parasztpárt
Imrédy Béla
(1938-39)
 - a XX. század nagy magyar csodájáról ábrándozott
- nem ismeretlen politikus, pénzügyi szakértő  győri program
- Gömbös-kormány pénzügyminisztere
- 1935-től Nemzeti Bank elnöke
- jó kapcsolatai  londoni pénzügyi körökkel, angolbarát nézeteiről ismert
Feladata: belpolitikai viszonyok konszolidálása, reformok, távolodás a németektől
 Programadó nyilatkozata  támadta a nyilasokat
- Szálasi letartóztatása  Hubay Kálmán
- köztisztviselőket, közalkalmazottakat eltiltotta a nyilasoktól, szociáldemokratáktól
- azok a pártok, amelyeknek működését a belügyminiszter nem engedélyezte  nem
működhettek
- sajtó állami ellenőrzés alatt
- új választójogi törvény
- (titkos, de újabb cenzusok)

A minden korábbinál nagyobb ellenzéki frakciót

alkotó nyilasok azt remélték, hogy jelentősen
befolyásolhatják a törvényhozást. A mandátumok
több mint háromnegyedét birtokló kormánypárt
azonban tárgyalni se volt hajlandó a javaslataikat
- Zsidótörvény (1938. 05. 29.)  engedmény a jobboldali középosztálynak, ezzel kifogva
a szelet a jobboldal vitorláiból
- "a társadalom és gazdasági élet egyensúlyának hatékonyabb biztosításáról"
- célja: a középosztály nyomására az őrségváltás
- értelmiségi pályákon a zsidók aránya nem haladhatja meg a 20%-ot (sajtó, ügyvéd,
mérnök, orvos)
- zsidó = vallás alapján; ha 1919.08.01. után kikeresztelkedtek, akkor is
- zsidó nagytőkét nem érintette  fegyverkezési program alapja, így ez tovább
folytatódik
- a kisantant jóváhagyta Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát  Magyarország
lemond a revízióról
- Szociális intézkedések  családi pótlék, munkanélküliség csökken
Külpolitika
1.) 1938 aug. Hitler célja = Magyarország, Németország, Lengyelország együttesen
támadja meg Csehszlovákiát, de Magyarország legyen a kedvezményező, de Horthy-ék
kockázatosnak tartották (Kánya Kálmán)
- csak úgy mentek volna bele, ha először Németország támad  Hitler-Ribbentrop
elégedetlen
- a német-magyar viszony feszültté válik
2.) első bécsi döntés: élénk diplomáciai tárgyalások Csehszlovákia sorsáról
- Ny megbékéltetési politika  Hitler megkapja a jogot, hogy döntsön a térség sorsa
felöl
- ezzel felrúgták a versaillesi-békerendszert
- Müncheni egyezmény (1938. 09. 29.)  Magyarországnak csalódás, mivel nem
tartalmazta a magyar igényeket
- ezek teljesítése csak egyedül Hitlertől várható
- ajánlatok: (a gazdaságról a külpolitikára kerül a hangsúly)
- Csehszlovákia elleni katonai támadás?
- csatlakozás az Antikomintern Paktumhoz
- kilépés a Népszövetségből
-1938. 11. 02. változások 11 927 km2; 870 ezer lakos (86%-a magyar) Döntést hozók:
Ribbentrop és Ciano
- etnikai határokhoz igazodik
- jelentősebb városok: Kassa, Komárom
- részleges revízió békés úton
- a társadalom nagy része örömmel fogadta; bizalom a kormányzat iránt  átmenetileg
megszilárdul a rendszer
- liberális elemek kétkedéssel fogadták  Mit kell ezért fizetnie?
- első hálajelek 1939  csatlakozás a antikomintern paktumhoz, kilépés a Népszövetségből
- köv.: tovább erősödött a német orientáció, mozgástér szűkülése
Imrédy reformjai: "csodás forradalom"
- reformok helyett már forradalmat emleget
- kísérletet tett a diktatórikus hatalom megszerzésére
- az országgyűléstől meg akarja szerezni  felhatalmazási törvényt  de a parlament
leszavazta (a kormánypárt sem támogatta (először szavazták le a miniszterelnököt)
- Horthy véleményét mellőzte  az államfő jogait sértette
- Magyar Élet Mozgalom (1939)  látva, hogy a parlament egyre kevésbé támogatja, így
próbálta bázisát bővíteni
- bízott a győzelmes jövőben (csodában)
- célja a zsidótörvény módosítása  már a zsidó nagytőkét is érintette volna; már nem tudta
befejezni
- az ellenzék fellépett ellene  kiderült róla, hogy a dédanyja zsidó volt  kényszerű
lemondás, de ő nem tekintette véglegesnek ( 1946-ban majd kivégzik)

A belpolitikában folytatódik a fasizálás

- Volksbund: Magyarországi Németek Népi Szövetsége már náci befolyás alatt állt
- illegális toborzás az SS-be (1942-től legális)
- fokozódó zsidóellenes fellépések  Dohány utcai zsinagóga elleni
 Teleki Pál
(1939 február - 1941 április 3.)
- második miniszterelnökség
- jobbratolódás megakadályozása egy konzervatív, keresztény szellemmel
1.) fellépés a nyilasokkal szemben: a pártot betiltotta
2.) Imrédy leszerelése (ő továbbra is aktívan politizált)
- a Magyar Élet Mozgalmat úgy tudta kordában tartani, hogy céljait a kormánypárt
vette át
- Magyar Élet Pártja  a kormánypárt új neve, de nem történik változás
3.) legfőbb célja: a területi revízió előmozdítása
- gyorsította a fegyverkezési programot
- akár német jóváhagyás nélkül is kész megtenni a legfontosabb lépéseket
- 1939. 03. 15. a német lépést kihasználva (Cseh-morva protektorátus)  elfoglalja
Kárpátalját
- ez nem német döntés volt
- létrejön a közös lengyel-magyar határ
- + 10 ezer négyzetkilométer + 550 ezer fő, de 85 %-a nem magyar  főleg ruszinok
4.) 2. zsidótörvény (1939. 05.)
- a jobboldali többségű parlament elfogadja, az ellenzék tiltakozása ellenére is
- ez nem vallási, hanem faji alapon állt
- egyik szülő (félvérek is) az
- 2 nagyszülője az
- a kvóta tovább csökkent
- értelmiségi pályákon 6 %
- kereskedelemben 12 %
- közalkalmazottak, hivatalnokok nem lehetnek zsidók
- még mindig a „kis” zsidókat és nem a banktőkét érinti  az ipar/hadsereg
fejlesztéséhez szükség van rájuk
- következménye: több 10 ezren maradnak állás nélkül
1. § A jelen törvény alkalmazása szempontjából zsidónak kell tekinteni azt, aki ő maga vagy akinek legalább
egyik szülője, vagy akinek nagyszülői közül legalább kettő a jelen törvény hatálybalépésekor az izraelita
hitfelekezet tagja, vagy a jelen törvény hatálybalépése előtt az izraelita hitfelekezet tagja volt úgyszintén a
felsoroltaknak a jelen törvény hatálybalépése után született ivadékait. […]
3. § Honosítás, házasságkötés vagy törvényesítés által zsidó magyar állampolgárságot nem szerezhet. […]
4. § Zsidót nem lehet az országgyűlés felsőházának tagjává megválasztani, kivéve az izraelita hitfelekezet
képviseletére hivatott lelkészeket. Zsidónak csak akkor van országgyűlési, törvényhatósági és községi
választójoga, és zsidót csak akkor lehet országgyűlési képviselőnek, törvényhatósági bizottsági és községi
képviselőtestületi tagnak megválasztani, ha ő maga és szülői – amennyiben szülői az 1867. év december hó 31.
napja után születtek, ezeknek szülői is – Magyarországon születtek […]
5. § Tisztviselőként vagy egyéb alkalmazottként zsidó nem léphet az állam, törvényhatóság, község, úgyszintén
bármely más köztestület, közintézet vagy közüzem szolgálatába. […]
6. § Zsidót kir. közjegyzőnek, hites tolmácsnak, állandó bírósági vagy más hivatalos szakértőnek (becsüsnek)
kinevezni, közjegyzői helyettesnek kirendelni, zsidónak szabadalmi ügyvivői jogosítványt adni nem lehet. […]
9. § Ügyvédi, mérnöki, orvosi kamarába, sajtókamarába, úgyszintén színművészeti és filmművészeti kamarába
zsidót tagul csak olyan arányban lehet felvenni, hogy […] a csoportok tagjai számának hat százalékát ne haladja
meg.(Az 1939. évi IV. törvénycikk a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásáról; a „második zsidótörvény”)
2. Zsidótörvény következménye:
- "stróman" vagy "aladár”„ megjelenése

- több mint 90 ezren vesztették el állásukat

5.) 1939-es választások
Előzmények
- titkos, de cenzusos választójogi rendszer
- de kb. 150 ezer ember megfosztása a választójogtól pl. MSZDP
- csak a kisgazdáknak voltak nagyobb esélyei  folyton zavarták őket
- nyilasok is indulnak (náci, német pénzen)
Eredmény
- kormánypárt győzelme 70 %
- baloldali pártok nagy veresége  pl. csak 5 szocdemes és 14 kisgazda képviselő
- nyilasok előretörése  ők lesznek a legnagyobb ellenzék
Társadalom
Vezető rétegek
1.) Arisztokrácia: számuk felére csökkent
- az ország földjeinek 1/3-a van a kezükben
- jövedelmeik:
- birtokaikból
- bankok, ipari vállalatok elnöksége  nevük emeli a cég tekintélyét
- politika
- felsőház  jelentősége visszaszorult, hogy ide polgári elemek is bekerülhettek 
konzervatív politikai nézetek jellemzik őket  fékezték a szélsőjobboldali törekvéseket
- Esterházy, Zichy, Festetics, Palavicini
ARISZTOKRATÁK
A legnagyobb presztízsű csoportot a néhány száz arisztokrata család alkotta
Idetartoztak a Habsburg-család Magyarországon élő tagjai, akik a főherce­gi­rangot
viselték, és rajtuk kívül a her­cegi, grófi és bárói családok. A világ­háború, Trianon,
majd a gazdasá­gi válságok hatására az arisztokrácia kezében lévő földbirtokterület
csökkent. Ennek ellenére a Horthy-korszakban még mindig közülük kerültek ki az
ország legnagyobb birtokosai és leggazdagabb emberei. Olyanok is voltak azonban
közöttük, akik elvesztették birtokukat, és lényegében jómódú középosztálybeliként
éltek. Mindeközben az arisztokraták tudatosan zárkóztak el a többi társadalmi
csoporttal való keveredéstől, a rangon aluli házasságot mindenáron igyekeztek
elkerülni. Ez az életmódjukban is megfigyelhető: vidéki kastélyaikban és fővárosi
palotáikban éltek, saját klubjaik voltak, rendezvényeik­re (bálok, vadászatok, va­csorák)
csak rokoni és baráti körből invitáltak társaságot.
Zichy János 1930 körül Pallavicini György

Festetics Tasziló herceg Esterházy Pál Mária Lajos Antal

apjával 1916-ban
Egy kastély ebédlője
2.) nagytőkések kb. 50 család; főként zsidó származásúak
- pl. Goldberger, Vida, Weiss
- gazdasági életben nagy a befolyásuk  1938 után a fegyverkezés
- politikai szerepük csekély

Vida Jenő

Gyáros, a magyar bányászat és nehézipar egyik legfontosabb

fejlesztője, a korszak gazdasági és pénzügyi életének jelentős
személyisége, felsőházi tag. 1944 után Auschwitzba deportálták,
ahol a felszabadulás után meghalt.
Goldberger Leó a maga korának jól ismert és nagyra becsült személyisége volt. Kapcsolatot tartott írókkal,
tudósokkal, színészekkel; különböző szakmai és társadalmi egyesületekkel, jótékonysági intézményekkel,
amelyek közül többnek a vezetőségében is szerepet kapott. 1937-ben az ő anyagi támogatásával jött létre a
Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem textilkémia tanszéke. Tagja volt a
felsőháznak is. A második zsidótörvény (1939) életbe lépése után külön engedélyt kapott az iparügyi
minisztertől, hogy megtartsa elnök-vezérigazgatói beosztását. Jó kapcsolatokat ápolt Horthy Miklóssal és
családjával is. Mindez azonban nem mentette meg attól, hogy a Gestapo 1944. március 19-én, az ország német
megszállásának első napján le ne tartóztassa, és Mauthausenbe ne hurcolja. Bár megérte a tábor
felszabadulását, 1945. május 5-én éhhalál következtében elhunyt.
 Chorin Ferenc és
Weiss Daisy esküvője
az Andrássy út 114-116.
kertjében.

A WEISS ÉS AZ ODA BEHÁZASODOTT KORNFELD ÉS CHORIN

CSALÁD TERMELTE MAGYARORSZÁG GDP-JÉNEK 10 SZÁZALÉKÁT.
NAGYTŐKÉSEK
Ebbe a körbe is csupán néhány száz család tartozott, többnyire olyan vállalkozó
famíliák, amelyek a dualizmus korában alapozták meg vagyonukat
A második leggazdagabb csoportba a nagytőkések tartoztak. Néhányan voltak közöttük
olyanok is, akik a maguk erejéből emelkedtek fel a leggazdagabb vállalkozók közé, a
Horthy-korszakban azonban már meglehetősen ritka volt, hogy valaki csupán
tehetséggel vagy szorgalommal milliomossá váljon. A legismertebb vállalkozók a csepeli
Weiss, a Hatvany-Deutsch, a Dreher családok voltak, és idetartoztak még a nagyobb
bankárfamíliák is (például a Kornfeld). Saját szerencséjüket alapozták meg a sikeres
vállalati menedzserek is, mint például Richter Gedeon vagy Bíró Pál. A Horthy-
korszakra e családoknak már legalább második vagy harmadik generációja élt az
országban, és minden tekintetben beilleszkedtek, asszimilálódtak. A milliomos
vállalkozók városi palotákban, villákban laktak, és gyakran voltak nyitottak a modern
világ megannyi értékére.
Középosztály
1.) úri középosztály
- középbirtokosok 200-1000 hold
(kataszteriális hold  1600 négyszögöl = 5755 m2; kataszter = nyilvántartott,
telekkönyvi)
- pl. Horthy is innen
- vezető köztisztviselők/állami tisztségviselők
- a nemzet gerincének tekintették magukat
- felelősek a nemzet sorsáért, ezért a vezetést is a kezébe kell venniük
- származás vagy iskolai végzettség alapján lehetett bekerülni soraikba
- világválság idején egyre rosszabb helyzetbe került  fogékony a szélsőjobboldali
nézetekre, a mely helyzetük javítását ígéri
ÚRI KÖZÉPOSZTÁLY
Ide azokat sorolhatjuk, akik legalább érettségivel rendelkeztek. Foglalkozásukat tekintve a
200—1000 holdas középbirtokosok, a magasabb rangú állami hivatalnokok,
katonatisztek, orvosok, mérnökök, jogászok, tanárok és értelmiségiek.
Az említett kis létszámú, ám az ország vagyonának jelentős részét birtokló csoportok alatt
helyezkedett el az úri középosztály jóval szélesebb, több százezer fős rétege. E körbe
tartozott egyébként Horthy Miklós is – mielőtt az ország kormányzója lett. A középosztály
tagjai túlnyomórészt többszobás városi lakásokban, villákban vagy családi házakban éltek.
Igyekeztek betartani az „n+1” szabályt, vagyis a lakásban eggyel több szoba kellett, hogy
legyen, mint ahányan ott laktak. A szobákat divatos bútorgarnitúrával rendezték be, és
személyzetet is tartottak. Ekkor terjedt el a polgári lakásokban a cselédszoba, ahová külön
cselédlépcső vezetett. Az úri középosztály a Horthy-korszakban többször szenvedett el
válságot. Az elcsatolt területekről sokan költöztek a trianoni ha­tárokon belülre (elsősorban a
fő­vá­rosba), ahol azonban nem tudták folytatni korábbi életmódjukat.
A középosztály alsóbb rétegeiben folyamatosan jelen volt a lecsúszás veszélye. Talán ezért is
ragaszkodtak annyira a bonyolult megszólításokhoz és viselkedési szabályokhoz, melyek a
régi világ rendezettségét idézték, és egyúttal el is különítette őket a feltörekvő kispolgárságtól
és a parasztpolgároktól.
Az úri középosztály körében dívó foglalkozások lehetővé tették a rugalmas időbeosztást,
illetve a többhetes nyári szabadságot. A trianoni határok mögé szorult országban a
legfelkapottabb nyaralási célponttá a Balaton vált, valamint a fővároshoz közelebb fekvő
Velencei-tó. Az elveszített Kárpátokat és Erdélyt pedig az országban ekkor kiépülő
turistautak voltak hivatottak „pótolni”
2.) értelmiség: orvos, mérnök
- 30-as évek elején nagy a munkanélküliség  szélsőjobb nézetek  bajaikat a
zsidókkal magyarázzák  lecserélésüket akarták
3.) középtőkések
- max. 100 munkást foglalkoztató üzemek tulajdonosai, kereskedők
- körükben jelentős a zsidók aránya
Dolgozó rétegek
1.) városi kispolgárság
- kisiparosok, néhány segéddel dolgoznak
- vendéglősök, utcai árusok, házalók = kiskereskedők
- altisztek, alacsony beosztású tisztviselők
2.) parasztság
- erősen differenciált (gazdag - szegény (néhány hold))
- föld nélküli mezőgazdasági munkássá váltak
- nagy részük gazdasági cseléd
3.) munkásság
- munkanélküliségüket a győri program oldotta meg
KISPOLGÁRSÁG
A kispolgársághoz tartoztak az önálló vállalkozást vezető kisiparosok és kiskereskedők,
továbbá egyes állami hivatal­nokok is (postás, rendőr, csendőr, hivatalsegédek, kalauzok)
Utcára néző, kis vegyesbolt, bejárata előtt néhány mosolygós ember.
A kispolgári rétegbe tartozók jövedelme egy-egy sikeresebb vállalkozó esetében elérhette a
középosztályi szintet, jelentős részük azonban csak a „havi 200 pengő fix”-et kereste meg,
ami a közismert mondás ellenére kimondottan szerény keresetnek számított. A kispolgárság
tagjai városi bérlakásokban, az ekkor elterjedő garzonokban, szerényebb családi házakban
éltek. Étkezési igényüket a kisvendéglők és kantinok kedvezményes menüi szolgálták ki.
„Tisztes szegénységben” éltek, de az előrejutás vágya hajtotta őket. A kor számos
játékfilmjében jelent meg e vágyott társadalmi felemelkedés. Nem volt ritka azonban a
lecsúszás sem. A kispolgárság és a középosztály alsó rétegében meglehetősen magas volt
emiatt az öngyilkosságok száma.
 Vidéki
jómódú polgárok
PARASZTSÁG
A legnépesebb társadalmi csoport a parasztság volt, az ország lakosságának mintegy fele
tartozott ide. Jelentős különbségek mutatkoztak e csoporton belül is, hiszen voltak közöttük
birtoktalan napszámosok és uradalmi cselédek, törpebirtokosok, kis-, közép- és gazdag
parasztok. A különböző csoportok életkörülményei is jelentősen eltértek. Egyáltalán nem volt
mindegy, hogy ki hol élt: mezővárosban, faluban vagy tanyán. Az sem volt mellékes, hogy
valaki a falu közepén található takaros házban vagy egy faluszéli viskóban lakott. A
legszegényebbek nem is birtokoltak saját házat, ezért a háztulajdon a paraszti társadalom egyik
státuszszimbólumává vált. Az 1920. évi földreform elsősorban a törpe- és kisbirtokosok számát
növelte, de még így is magas maradt a földnélküliek vagy csak konyhakerttel rendelkezők
aránya. E rétegekből vándoroltak el a legtöbben a városokba. A nincstelen parasztság körében
volt a legnagyobb a nyomor az országban. A rászorulók egy részének (a munkaképes
nagycsaládosoknak) a helyzetén úgynevezett ínségmunkával próbáltak segíteni, főleg a
mezővárosokban. Az ínségmunkáért élelmiszert adtak. A parasztság jelentős részének étkezése
egyébként is szegényesnek mondható: fő táplálékuk a kenyér, a zsír, a szalonna és a kolbász, a
hagyma és a paprika, valamint a leves volt. Többfogásos ebédet (levest és tésztát) csak a
módosabbak ettek, húsételt pedig csak vasárnap. Az ünnepek jellemző ételei a húsleves és a főtt
vagy kelt tészták voltak.
MUNKÁSSÁG
A munkássághoz a fizikai munkát végző dolgozókat soroljuk: gyári munkásokat,
bányászokat, útépítőket stb.
Ők lehettek akár jól képzett szakmunkások is, akik kispolgári nívón éltek, sőt egyes szakmák
esetében (például a nyomdászoknál) kimondottan értelmiségi jelleg is megfigyelhető. Mások
azonban inkább csak alkalmi munkások voltak. A munkásság létszáma a Horthy-korban
folyamatosan nőtt: a foglalkoztatottak 25%-áról 30% fölé. A munkásság elsősorban a
városokban élt, így több munkalehetőség, jobb közszolgáltatások álltak rendelkezésükre,
mint a vidéken élőknek. Ezért e réteg növekedése a falvakból érkező fiatalok
elvándorlásának volt köszönhető. Lakáskörülményeik rendkívül változatosak voltak: az
ágybérlettől (vagyis amikor többen laktak egy albérletben) és alkalmi munkásszállóktól a
modern lakótelepi lakásokig.
A legszegényebbek nyomortelepeken lévő barakklakásokban tengették életüket. A
fővárosban az 1920-as években mintegy 40 ezren éltek tartósan nyomorban. A gazdasági
világválság idején tömegesen sújtotta a lakbért fizetni képtelen munkásokat a kilakoltatás
veszélye, így még tovább nőtt a szükséglakótelepeken élők száma.
Az összes paraszti birtokos százalékos aránya
 „Rangkorság”
Főméltóságú A kormányzó, a hercegprímás és a herceg
Nagyméltóságú Érsek, a felsőház elnöke, a királyi kúria elnöke
A püspök, a képviselőház elnöke, a főispán és az alispán, a
Méltóságos III., IV. és V. fizetési osztályba sorolt magas rangú állami
hivatalnokok (pl. államtitkárok, igazgatók)

A plébános, az országgyűlési képviselő és a VI. fizetési

Nagyságos
osztályba sorolt állami hivatalnokok (pl. osztályvezetők)
Tekintetes Általában a köznemes és minden érettségizett
Nemzetes A vitézi rend tagja
Főtisztelendő Katolikus pap
Kend vagy maga Alsóbb rétegek
A népesség anyanyelvi megoszlása A népesség felekezeti megoszlása
Szociális intézkedések
A világháború és a határváltozások hatására tömegével jelentek meg azok (hadirokkantak,
hadiözvegyek és árvák, menekültek, munkanélküliek), akik állami gondoskodásra,
ellátásra szorultak.
A háború után pedig létrejött a Népjóléti Minisztérium.
- a városi munkások és alkalmazottak jólétét szolgálta a kötelező beteg- és balesetbiztosítás
bevezetése, amely a kötelező öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági ellátás
bevezetésével egészült ki.
- a nyugdíjkorhatár ekkor 65 év volt.
A szociális ellátórendszer irányítására felállították az Országos Társadalombiztosító
Intézetet (1928).
7,9
jobb orvosi ellátás köszönhetően 1920 40 év
millió
- a csecsemőhalandóság csökkent
8,6
- a népbetegségnek számító tüdőbajt is visszaszorították 1930 50 év
millió
A trianoni Magyarország lakosságszáma és a születéskor várható élettartam
9,3
1940
(az 1940-es adatok a trianoni országhatáron belüli népességre 57 év
vonatkoznak)
millió
A korszak társadalma görbe tükörben
A korszak társadalmi viszonyaiba több játékfilmen keresztül is betekintést nyerhetünk.
Ezek néha túlzóak ugyan, de a bemutatott jelenségek lényegét ennek ellenére nagyon
érzékletesen ragadták meg.

Mágnás Miska (Keleti Márton, 1949) – Az arisztokraták sznobizmusát és önzőségét

figurázza ki

Hyppolit, a lakáj (Székely István, 1931) – A felkapaszkodott újgazdagoknak állít görbe

tükröt

Rokonok (Szabó István, 2006) – Az úri világ képmutatását és össze­fonódásait bemutató

Móricz Zsigmond-regény filmváltozata

Hannibál tanár úr (Fábri Zoltán, 1956) – Az értelmiség kiszolgáltatottságának

tragikomikus bemutatása

Indul a bakterház (Mihályfi Sándor, 1979) – A korszak tanyavilágának életét parodizálja

Értelmiség fellépése
1.) népi írók: Illyés Gyula, Németh László, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc  a
reformokban bíznak, de pl. Gömbössel nem tudtak megegyezni
2.) Márciusi Front 1937. március 15.  népi írók és a baloldali fiatalok
- demokratikus változtatásokat követeltek (12 pontban)  pl. választójog,
szabadságjogokat, 500 hold feletti birtokok kisajátítását
- Erdei Ferenc, Illyés gyula, Veres Péter
- felszólaltak a német fasizmus ellen
- a támadások miatt 1938-ban felbomlott
Követeljük:
1.Az ország demokratikus átalakítását.
2.A gondolat-, szólás-, sajtó-, gyülekezési és szervezkedési szabadságot.
3.Az általános, egyenlő és titkos, minden korrektívum nélküli választójogot.
4.Az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségének legteljesebb betartását: országgyűlési képviselő ne
vállalhasson igazgatósági, érdek-képviseleti stb. tagságot.
5.Az 500 kat. holdon felüli birtokok kisajátítását.
6.A bankok, kartellek és monopóliumok magyarságsorvasztó uralmának megszűnését.
7.A progresszív adórendszer bevezetését.
8.A munkát minden dolgozni akaró magyar számára; a 40 órás munkahét bevezetését a szellemi és fizikai
munkában egyaránt, az álláshalmozás és mamutjövedelmek megszüntetését.
9.A minimális munkabérek megállapítását a biológiai létminimum felett.
10.A dolgozók gazdasági vonatkozású szervezkedésének szabadságát.
11.Az alsóbb néposztályok érdekében a közép- és főiskolákon a progresszív tandíjrendszer és minőségi szelekció
bevezetését.
12.A magyar revíziót: a Duna-völgyi népek számára a hovatartozandóság kérdésében az önrendelkezési jog
tiszteletben tartását. A pánszláv és pángermán imperialista törekvésekkel szemben a Duna-völgyi öncélúság és
konföderáció gondolatának megvalósítását.
(A Márciusi Front 12 pontja; 1937. március 15.)
 Szórakozás
- focisikerek 1938 világbajnoki ezüst A magyar és az olasz csapat az
- 1939 Halálos tavasz (Karády Katalinnal) 1938-as világ­bajnoki döntő előtt

https://www.youtube.com/watch?v=Tb6rlogd8Iw
Tánc

A 20-as években az emberek el akarták felejteni a világháborús idők szörnyűségeit

Vége