Kosztolányi Dezső

Homo aestheticus –
a szépség, a tiszta szemlélődés embere
Kosztolányi Dezső: Ábécé a nyelvről és
lélekről
"Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és
magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem
legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható.
Nem külsőséges valami, mint a kabátom, még
olyan sem, mint a testem. Mélyen bennem van,
vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai
rejtélyként."
Ki volt Kosztolányi?
Író, költő,
műfordító, esszéíró,
újságíró, kritikus,
a Nyugat első
nemzedékének tagja
1885-ben született Szabadkán,
1936-ban halt meg Budapesten
Családja
Apja: Kosztolányi Árpád (ig.)
Anyja: Brenner Eulália (fr.)
Tanulmányok
Budapesti Egyetem Bölcsészkar, magyar-német
szak,
Négyessy László szemináriuma (Babits Mihály,
Juhász Gyula)
Az egyetemen ismerte meg Füst Milánt és
Karinthy Frigyest
Több nyelven beszélt
Egész életében lapok munkatársa…
Hét, Élet, Nyugat, Pesti Napló,
Új Nemzedék, Pesti Hírlap
Első kötete
1907. Négy fal között
(kedvező kritika, csak Ady
bírálta)
Fordítások
Rilke, Heine, Goethe
Oscar Wilde, Shakespeare
Verlaine
Kínai és japán szerzők
Prózai művek: regények, novellák
Társadalmi szerepvállalásai
A Petőfi és a Kisfaludy Társaság tagja,
A Vörösmarty Akadémia egyik alapítója,
A magyar PEN Klub elnöke
(A PEN a „Poets, Essayists and Novelists” rövidítése.
Francia Becsületrend
Nyelvművelő tevékenysége
Az anyanyelv – mindenek fölött álló érték

A tíz legszebb szó:

Láng,
gyöngy,
anya,
ősz,
szűz,
kard,
csók,
vér,
szív,
sír
Felesége: Harmos (Görög) Ilona
Fia: Ádám
Minden Kosztolányi-szöveg „kihívás” a fordítónak: átültetni és
újrateremteni kell, ami egybecseng Kosztolányi felfogásával,
miszerint „a forma nem más, mint a „szellem és a lélek
megtestesülése”. Eme találkozás jegyében mondható, hogy
„könnyű” fordítani, mert Kosztolányi nem hazudik, nem
fontoskodik, nem akar többnek látszani, Jules Renard-ral vallja:
„a világosság az író udvariassága, a titkot meghagyja titoknak, de
a homályosságot nem tűri, mert ellentétes a nyelv
erkölcstanával”. És ugyanakkor „nehéz” is fordítani, mert
Kosztolányinál „.minden szónak helyi és helyzeti értéke van”.
Kosztolányinál a szavakkal játszani annyi, mint az élettel
játszani, a fordító a költő játszótársa, a fordítás „a játék jutalma”.
(Gustave
Moreau, impresszionista festő és szobrász)
Költészete jellemzői
• Játékosság
• Humanizmus – az emberi értékek tisztelete,
• Magyarság, haza, szülőföld
• A lélekábrázolás mestere
• Anyanyelv – mindenek felett álló érték
Költői pályaképének szakaszai
• 1. korszak – 1914-ig
A szegény kisgyermek panaszai 1910.
Gyermeki világ – felnőtt lelkiállapota
Impresszionizmus (színek, hangulatok,
sejtelem, szorongás)
2. korszak – 1920-ig
köznapiság, politikamentességet hirdet,
pesszimizmus
3. korszak – haláláig
emberek iránti részvét, hit